„Minden ötödik lengyel választó a két párt közül az egyikre szavaz”
A Pirkadat július 8-i adásában M. Kende Péter Gordon Istvánnal beszélgetett Lengyelország belpolitikai helyzetéről, az elnökválasztás utóéletéről, a vitatott szavazatszámlálási ügyekről és Donald Tusk kormányának gyengülő mozgásteréről. A beszélgetésben szóba került Karol Nawrocki váratlan győzelme, Rafał Trzaskowski veresége, a lengyel intézményi rendszerben megmaradt jobboldali befolyás, valamint az is, hogy a következő parlamenti választás előtt egyik politikai oldal sem látszik képesnek stabil kormányt alakítani.
Vitatott elnökválasztás, szűk különbség
Gordon István szerint a lengyel elnökválasztás utóélete váratlan fordulatokat hozott. A Karol Nawrocki és Rafał Trzaskowski közötti verseny eredménye rendkívül szoros volt: a különbség 1,78 százalék, vagyis a közvélemény-kutatások hibahatárán belüli nagyságrend.
A beszélgetésben elhangzott, hogy Nawrocki győzelme sokakat meglepett, még saját politikai környezetében is. Gordon szerint a választási eredmény körül azóta is erős a gyanakvás, mert több helyről érkeztek beadványok szabálytalanságokra hivatkozva.
A helyzetet szerinte nehezíti, hogy a korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság, továbbra is erős pozíciókat őriz bizonyos intézményekben. A legfelsőbb bíróság, az alkotmányos szervek és más közjogi pozíciók hosszabb mandátumai miatt a jelenlegi kormány mozgástere korlátozott. Az ügyészség ugyan Donald Tuskék kezében van, de ez önmagában nem elég a választási eredmény politikai megváltoztatásához.
Újraszámolás és gyanús eltérések
A nagy számú beadvány után próbavizsgálat indult néhány helyen. Gordon István szerint egy kisebb településen, ahol könnyebb volt ellenőrizni az adatokat, újraszámolták a szavazatokat, és jelentős eltérést találtak.
A beszélgetésben úgy fogalmazott, hogy egyes szavazatokat erősen elszámolhattak: Nawrocki javára olyan voksok kerülhettek, amelyek valójában Trzaskowskihoz tartoztak, illetve fordítva. Ez szerinte tovább erősítette azt a politikai hangulatot, hogy a választás tisztasága körül kérdések vannak.
M. Kende Péter ugyanakkor jelezte: bár ezek az ügyek politikai feszültséget keltenek, nagy valószínűséggel nem változtatják meg a 2025-ös elnökválasztás végeredményét.
Tusk győzött, de nehezen teljesít
A beszélgetés másik fő témája Donald Tusk kormányának helyzete volt. Gordon István emlékeztetett: Tusk jobboldali-centrista, uniópárti pártja korábban megnyerte a parlamenti választást, de a kormányzással járó elvárások gyorsan szűkítették a mozgásterét.
Az egyik legfontosabb ígéret az uniós források hazahozatala volt, amelyet Gordon szerint sikerült is teljesíteni. A másik nagy ügy azonban az abortusztörvény megváltoztatása lett volna. Lengyelországban továbbra is rendkívül szigorú szabályozás van érvényben, amelyet Gordon a világ egyik legkeményebb abortusztörvényének nevezett.
Tusk ebben a kérdésben nem tudta maga mögé állítani teljes koalícióját, így nem sikerült érdemi változást elérni. Gordon szerint ez komoly politikai törést okozott, és gyengítette a miniszterelnök párton belüli irányítási lehetőségeit is.
Padhelyzet a közvélemény-kutatásokban
Gordon István szerint a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján Lengyelországban patthelyzet alakult ki. A kormánypárt 30 százalék fölött áll, míg a Jog és Igazságosság 22–23 százalék körüli támogatottságot mutat.
A problémát az okozza, hogy egyik oldalnak sincs egyértelmű koalíciós partnere. A parlamentbe várhatóan bekerülhet két szélsőjobboldali, Konföderáció nevű formáció is, amelyek együtt szintén 22–23 százalék körüli támogatottsággal bírhatnak. Gordon szerint ezek a pártok nyíltan radikális, szélsőséges álláspontokat képviselnek, és már önmagában az is súlyos jelzés, hogy a választók jelentős része feléjük mozdul.
„Minden ötödik lengyel választó a két párt közül az egyikre szavaz” – mondta.
Ki lehet Tusk utódja?
M. Kende Péter felvetette, hogy ha Tusk népszerűsége tovább csökken, a kormánypárt akár új miniszterelnök-jelöltet is kereshet. Rafał Trzaskowski neve kézenfekvő lenne, de Gordon szerint két elvesztett elnökválasztás után aligha ő lehet a következő vezető.
Radosław Sikorski külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes viszont komoly esélyes lehet. Gordon István szerint Sikorski nagy tudású, nemzetközileg erős, keményen tárgyaló politikus, akinek pozícióját Tusk is megerősítette azzal, hogy miniszterelnök-helyettessé nevezte ki.
Ugyanakkor Sikorski esetében politikai támadási felületet jelenthet felesége, Anne Applebaum amerikai publicista zsidó származása. Gordon szerint a szélsőjobboldali pártok erősödése mellett ez a tény egy kampányban komoly szerepet kaphat, még akkor is, ha Applebaum nemzetközileg elismert szerző és közéleti szereplő.
A szélsőjobb erősödése nehezíti a képletet
Gordon István külön is kitért a lengyel szélsőjobb megerősödésére. Az egyik radikális párt korábbi jelszavát idézve arról beszélt, hogy zsidómentes, melegmentes, uniómentes, abortuszmentes és adómentes Lengyelországot hirdettek. Szerinte az innen kiszakadt másik formáció még keményebb politikát képvisel.
A helyzetet bonyolítja, hogy ezek a pártok egymással sem feltétlenül működnek együtt, de támogatottságuk együtt már meghatározó. A Jog és Igazságosság gyengüléséből távozó választók egy része is feléjük mozdulhat, ami tovább szűkíti a mérsékeltebb pártok mozgásterét.
Ősszel jöhet az első valódi mozgás
A beszélgetés végén Gordon István azt mondta: jelenleg uborkaszezon van a lengyel belpolitikában, nagy fordulat nem látszik. Az első komolyabb változásokat őszre várja, amikor kiderülhet, tud-e a kormánypárt új lendületet venni, és Sikorski képes-e olyan politikai pozícióba kerülni, amelyből valódi miniszterelnök-jelöltté válhat.
A jelenlegi állapot azonban szerinte nagyon begyepesedett. A kormánypárt gyengül, a Jog és Igazságosság is veszít erejéből, miközben a szélsőjobboldal erősödik. Ebben a helyzetben nem látszik, ki és milyen koalícióval tudna stabil kormányt alakítani a következő parlamenti választás után.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
