A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.07.05.
A hőség és a viharok után most nem várhatók újabb szélsőségek az időjárásban.
Tart az idei költségvetés átalakítása és már előkészítik a jövő évi büdzsét is.
A Velencei Bizottság nem kritizálta az államfő eltávolításának tervét.
Oroszország fokozta támadásait Ukrajna ellen.
Hírek:
A hőség, majd a nyomában pusztító viharok után a következő napokban nem várhatók újabb szélsőségek az időjárásban. A miniszterelnök mindenkinek köszönetet mondott, aki részese volt a vízzel való takarékoskodásnak. Magyar Péter arról beszélt, hogy az alapellátás csak a magyarok összefogásával volt biztosítható. A héten minden hőmérsékleti rekord megdőlt. Szécsényben kedden 42 fokot mértek, ennél melegebb még sosem volt az ország egyetlen településén sem. A hőmérséklet több napon át meghaladta a 40 fokot. A hét második felében sok helyen a viharok miatt keletkeztek károk. Heves zivatarok csaptak le a Nyugat-Dunántúlra, egyes helyeken jégeső is pusztított. Országszerte több mint 520 helyen volt szükség a tűzoltók beavatkozására, főleg kidőlt fák, leszakadt ágak, villámárvizek és elöntött pincék miatt.
A parlament holnaptól ismét kétnapos rendkívüli ülést tart. A képviselők várhatóan megvitatják a pedagógusok teljesítményértékelésének átalakításáról szóló javaslatot, a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel hatályon kívül helyezését, valamint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát megalapozó törvénycsomagot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett rá, hogy a javaslatok elfogadása elősegíti az uniós források hatékony felhasználásához szükséges jogszabályi feltételek mielőbbi megteremtését is. Ruff Bálint felidézte, társadalmi igény van arra, hogy felülvizsgálják a szocialista rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló szabályozást és ez szerepelt a Tisza párt vállalásai között is.
94 jelentkező közül választották ki az Országgyűlés Hivatalának új főigazgatóját. A házelnök bejelentette, hogy Divinyi Zsombort jelölte a tisztségre. Forsthoffer Ágnes elmondta, hogy a főigazgató feladata lesz többek között a modern kori kihívásoknak megfelelő hivatal vezetése és a transzparens működés biztosítása. Divinyi Zsombor – aki már be is mutatkozott a házbizottság ülésén – történész, politológus, közgazdász. Több, mint 10 éves felsővezetői tapasztalattal rendelkezik államigazgatási területen és versenyszférában is. A korábbi főigazgató, Such György – aki korábban a Magyar Rádió elnöke is volt – 13 évig töltötte be a tisztséget és a Fidesz választási veresége után közös megegyezéssel távozott.
A kormány augusztus végéig az Országgyűlés elé terjeszti a felülvizsgált és átdolgozott idei költségvetést, amihez átfogóan felmérik a gazdasági helyzetet. A pénzügyminiszter elmondta, hogy – ellentétben az előző kormánnyal – a valós számokat veszik figyelembe. Kármán András közölte azt is, hogy ezzel együtt megkezdik a jövő évi büdzsé előkészítését is és azt várhatóan október végén terjesztik a parlament elé. A miniszterelnök előzőleg arról számolt be, hogy a kormányzati átadás-átvétel után a vártnál is rosszabb állapotú költségvetést találtak. A múlt hétvégi kihelyezett kormányülésen Magyar Péter azt mondta, szerinte a valós hiány meghaladná a 8 százalékot, ha az új kormány nem intézkedett volna.
Az alaptörvény újabb módosítására készül a kormány. Már a jövő héten a parlament elé akarják terjeszteni azt a javaslatot, hogy a vezető tisztségviselőket maximum 6 évre lehessen kinevezni és legfeljebb egyszer újrázhassanak a tisztségben. Magyar Péter úgy fogalmazott, április 12-én jogállami forradalom volt, minden eddiginél nagyobb felhatalmazást kapott a Tisza párt. A kormányfő emlékeztetett rá, az Orbán-kormányok alatt sokakat 9 vagy 12 évre neveztek ki, így például az alkotmánybírókat is. Közölte azt is, még nincs végleges döntés arról, hogy a képviselői mandátum hosszát 8 vagy 12 évben maximálják és más pozíciókra is kiterjesszék-e az intézkedést. Elmondta, ugyanebben az alaptörvény-módosításban az is benne lesz, hogy a vármegyék nevét ismét megyékre változtatják, illetve a főispánokból kormánymegbízottak lesznek.
A magyar kormány folyamatos kapcsolatban marad a Velencei Bizottsággal. Ebben állapodtak meg azon a budapesti tárgyaláson, amelyet Magyar Péter és három minisztere folytatott az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének küldöttségével. A miniszterelnök elmondta, a bizottság üdvözölte a Magyarországon elinduló alkotmányozási folyamatot, ugyanakkor egy szóval sem kritizálták azt, hogy az új vezetés az államfő eltávolítására készül. Pedig eredetileg Sulyok Tamás fordult a testülethez az ügy miatt és most is találkozott a delegációval. Utána azonban csak annyit közölt, a testület kész sürgősséggel tárgyalni a beadványát. A Velencei Bizottság egyébként csak javaslatokat tehet, döntéseket nem hozhat.
Először képviseli Magyarországot miniszterelnökként a NATO csúcsértekezletén Magyar Péter. A tanácskozást kedden és szerdán tartják Ankarában és ez alkalmat nyújt a szövetséges tagállamok vezetőinek a kétoldalú megbeszélésekre is. A fő téma feltehetően a közel-keleti válság alakulása, valamint Ukrajna további támogatása lesz. Várhatóan sok szó esik majd arról is, hogy az Egyesült Államok arra készül, erőinek egy részét kivonja Európából, ami viszont sokkal nagyobb felelősséget ró a kontinens államaira saját biztonságuk érdekében. Szakértők szerint a NATO-ban már hetek óta dolgoznak az ankarai záróközleményen, hogy mind a 32 tagországnak elfogadható legyen. Úgy tudni, messzemenő egyetértés van abban, hogy továbbra is segíteni kell Ukrajnát. Az idén és jövőre 40-40 milliárdot irányoznak elő fegyverre, munícióra.
Oroszország eközben fokozta támadásait Ukrajna ellen. Az ukrán államfő már a Kijevet ért gyilkos csapások előtt figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin erre készül. Volodmir Zelenszkij szerint az orosz elnök ezzel akarta megtorolni az orosz nagyvárosok elleni immár sorozatos – és sikeres – ukrán dróntámadásokat. Az ukrán fővárosban a húsznál több ember meghalt, és mintegy százan megsebesültek a csütörtök hajnali akcióban. Az áldozatok között gyerekek is voltak. Moszkvában azt állították, hogy fegyveres erőik az ukrán katonai létesítményeket célozták, megtorlásul az orosz polgári infrastruktúra elleni támadásokért.
Az Egyesült Államok és Irán viszont egyelőre nem lő, hanem tárgyal. A héten Katarban közvetítőkkel folytatott egyeztetések után az amerikai alelnök azt mondta, jól haladnak. J.D. Vance azonban hozzátette, a folytatás Teherántól függ, mert „ha megpróbálják újraépíteni a nukleáris programot és ismét tüzet nyitnak kereskedelmi hajókra, az megváltoztatja az amerikai hozzáállást”. Mint mondta, az elnöktől kapott tárgyalási felhatalmazást. Donald Trump pár nappal korábban még arról beszélt, megszűntetik az Iráni Iszlám Köztársaságot, amiért többször is megsértette a tűzszünetet.
Az izraeli hadsereg eközben folytatja libanoni akcióit, mert úgy vélik, csak így lehet megakadályozni az ott állomásozó siíta terroristák csapásait. Mint közölték, megsemmisítették a Hezbollah egyik legfontosabb katonai támaszpontját. Ez egy föld alatti alagútrendszer volt. A több mint kétszáz méter hosszú, több mint huszonöt méter mélyen, iráni technológiával épített létesítményben több száz fegyvert tároltak, köztük drónokat, robbanófejeket, robbanóanyagokat, valamint izraeli célpontokra irányított indítóaknákat. Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Jiszráel Kac védelmi miniszter közös közleménye szerint a falu látszólag civil településként működött, valójában azonban onnan figyelték meg Izraelt, és támadásokat indítottak izraeli települések ellen.
Akár a katolikus egyház szakadásával fenyegető fejlemények történtek a héten. Az események egyelőre azzal zárultak, hogy a Vatikán kiközösítette a pápai engedély nélkül szerdán Svájcban felszentelt, szakadárnak minősített négy ultrakonzervatív püspököt. Ugyanez vonatkozik az őket felszentelő két főpapra is. A pápai engedély nélkül, az egyházfő akarata ellenére történt püspökszentelés ugyanis a kánonjog értelmében automatikus kiközösítést von maga után. XIV. Leó pápa korábban nyílt levélben figyelmeztette az érintetteket a következményekre. A svájci székhelyű közösségnek a jelenlegi becslések szerint világszerte 600 ezer követője van. Elutasítják a II. Vatikáni Zsinat egyházra, vallásszabadságra, ökumenizmusra és a más vallásokkal való kapcsolatokra vonatkozó tanításait, és a modern liturgiák helyett a hagyományos latin nyelvű misét követik.
Venezuelában tart a hét napos nemzeti gyász a tíz napja történt kettős földrengés áldozatainak emlékére. A természeti csapás eddig több mint 3 ezer áldozatot követelt, de több tízezer embert még mindig keresnek és egyre kevesebb a remény, hogy élve kerülnek elő. Igaz, még egy héttel a katasztrófa után is találtak túlélőket a romok alatt. Egy 43 éves biztonsági őrt a földrengés nyomán beomlott őrbódé törmelékei alól húztak ki. A venezuelai mentőegységek munkáját a többi között nemzetközi csapatok is segítik. A hét eleje óta Venezuelában van a Baptista Szeretetszolgálat humanitárius missziója is. Az ország északi részét 7,2-es, majd 7,5-ös erősségű földrengés sújtotta.
Itthon bevezetik a százezer forintos iskolakezdési támogatást a rászoruló családokban élő gyermekeknek. Minden olyan iskolás gyermek jogosult lesz az összegre, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap. Megkapják a támogatást az egyszülős családban nevelkedők is. Az első részletet, 50 ezer forintot augusztus 24-éig utalja a Magyar Államkincstár, hogy a családok még a tanév kezdete előtt meg tudják vásárolni mindazt, amire valóban szükségük van. A második 50 ezer forintot novemberben, utalvány formájában kapják meg és továbbra is a gyermekek iskoláztatására lehet felhasználni.
Időjárás:
Ami pedig az időjárást illeti, egyelőre marad a kellemes nyár. Általában napsütésre számíthatunk, fátyol- és gomolyfelhőkkel. Főleg északon lehet egy-egy zápor, zivatar. A szelet időnként erős lökések kísérik. A hőmérséklet napközben 25 és 31 fok között alakul, estére 11 és 18 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején hasonló idő lesz.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
