„Szüksége van az országnak és a zsidóságnak az összetartozásra” – Grósz Andor szerint a Makabi-játékok és a vidéki emlékezések ugyanarról szólnak
A Pirkadat július 2-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Grósz Andor professzor, a Mazsihisz elnöke, a Páva utcai Dokumentációs Központ és Emlékhely kuratóriumának elnöke volt. A beszélgetés a Jeruzsálemben megnyílt 22. nemzetközi Makabi-játékokról, a 2028-as európai Makabiáda magyarországi megrendezéséről, a Mazsihisz Szeretetkórház fejlesztéseiről, az oktatási intézmények minőségi erősítéséről, a nemzetközi zsidó kapcsolatok bővítéséről és a vidéki holokauszt-emlékezet megújításáról szólt.
Magyar sportolók Jeruzsálemben
A beszélgetés elején Breuer Péter a Jeruzsálemben megnyílt 22. nemzetközi Makabi Fesztivált köszöntötte, amelyen mintegy ötezer zsidó sportoló vesz részt, köztük jelentős magyar delegációval.
Grósz Andor felidézte, hogy a magyar zsidó sportolók hosszú évek óta komoly eredményeket érnek el a Makabi-rendezvényeken. Így volt ez 2019-ben is, amikor Magyarország rendezte az európai Makabiádát, és a Mazsihisz elnöke reméli, hogy a mostani világjátékokon is szép magyar sikerek születnek.
Ugyanakkor szerinte a sporteredményeknél is nagyobb jelentősége van annak, hogy a világ zsidó ifjúsága, pontosabban annak sportoló része rendszeresen találkozik, és ezzel kifejezi Izrael, valamint a zsidóság melletti szolidaritását.
Összetartozás háborús árnyékban
Grósz szerint a Makabi-játékoknak most különösen nagy jelentőségük van, mert a közel-keleti háború vagy folytatódik, vagy éppen csak szünetel. Ilyen helyzetben a zsidó közösségeknek szükségük van arra, hogy az összetartozást ne csak jelképesen mutassák fel, hanem a gyakorlatban is megéljék.
„Szüksége van az országnak arra és a zsidóságnak szerte a világon, hogy az összetartozást ne csak demonstráljuk, hanem a gyakorlatban is megvalósítsuk” – fogalmazott.
Ezzel összefüggésben beszélt a bécsi európai uniós munkabizottsági ülésről is, amely az antiszemitizmus elleni fellépéssel, valamint a zsidóság jelenkori és jövőbeli európai életével foglalkozott.
Ezer nap október 7. óta
A bécsi konferencia különös súlyát az adta, hogy az október 7-i terrortámadás óta eltelt ezredik naphoz kapcsolódott. Grósz Andor hangsúlyozta: világosan kell beszélni arról, hogy nem népek közötti általános szembenállásról, hanem terrorizmusról van szó.
Szerinte sok politikus és médiafelület hajlamos elmosni a különbséget Izrael, a palesztin nép és a palesztin terroristák között. Grósz ezt veszélyesnek tartja, mert a terrorizmus nemcsak Izraelt fenyegeti, hanem az egész világot.
A Mazsihisz elnöke szerint az antiszemitizmus erőteljes fellángolása Európában is érezhető, ezért a kontinensnek világos válaszokra van szüksége, hogy a történelem ne ismételje önmagát.
2028-ban Magyarország rendezheti az európai Makabiádát
Breuer Péter felidézte, hogy egy európai ország korábban visszalépett a következő európai Makabiáda megszervezésétől, Magyarország pedig vállalta a 2028-as rendezést. Grósz Andor elmondta: a tárgyalásokon a magyarországi zsidóság képviseletében ő is részt vett.
Hangsúlyozta, hogy nem egyszerűen egy kormány, hanem Magyarország vállalt kötelezettséget a rendezésre. Ezért szerinte az ügynek a napi politikán felül kell állnia.
A Nemzetközi Makabi Szövetség és az Európai Makabi Szövetség azért fordult Magyarországhoz, mert az ország azon kevés európai helyek egyike, ahol a zsidóság viszonylagos békében és nyugalomban élhet. A 2019-es budapesti tapasztalatok is azt mutatták, hogy Magyarország képes ilyen nagyságrendű esemény megszervezésére.
Nemcsak zsidó, hanem magyar ügy is
Grósz szerint a 2028-as európai Makabiáda nemcsak a zsidóságról szól majd, hanem Magyarországról, a magyar sportról és az ország nemzetközi megítéléséről is.
A rendezvény több ezer sportolót, kísérőt, vendéget hozhat Magyarországra, ami a turizmusnak, az országimázsnak és a sportéletnek is fontos. Breuer Péter felidézte, hogy a 2019-es európai Makabiádán körülbelül ötezren vettek részt, ami jelentős vendégéjszaka-számot és nemzetközi figyelmet jelentett.
Grósz reméli, hogy a jelenlegi kormány is magáénak tekinti az állami kötelezettségvállalást, és Magyarország megrendezi az eseményt.
Szeretetkórház: kis kórház, több figyelem
A beszélgetés második nagy témája a Mazsihisz Szeretetkórház volt. Grósz Andor orvosként és korábbi kórházvezetőként is beszélt arról, mit tud adni egy egyházi fenntartású kórház.
Hangsúlyozta: a Szeretetkórház közfeladatot lát el, nemcsak zsidó származású betegeket fogad. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozza az ellátást, így a betegek jogai és az intézmény kötelezettségei ugyanúgy érvényesek, mint más magyar kórházakban.
A különbség szerinte részben a méretben van. Egy kisebb kórházban több személyes figyelem, gondosabb ápolási jelenlét valósulhat meg, miközben a szakmai ellátás színvonalának is meg kell felelnie.
Aktív ágyak és egynapos sebészet
A Szeretetkórház elsősorban krónikus, rehabilitációra szoruló és geriátriai betegeket lát el. A felújított infrastruktúra azonban lehetőséget ad arra, hogy aktív betegágyakat is működtessenek.
Grósz elmondta: fokozatosan indítják be a felújított ágyak és kórtermek teljes kihasználását. Ennek oka a magyar egészségügy általános munkaerőhelyzete: bár a Mazsihisz kórházában kisebb a nővér- és orvosfluktuáció, a szakemberhiány náluk is érzékelhető.
A következő időszakban szélesíteni szeretnék a szakorvosi palettát, újabb szakmák képviselőit vonnák be, és egy éven belül egynapos sebészet létrehozását is tervezik. Grósz szerint ez nem presztízsberuházás, hanem a budapesti egészségügyi várólisták csökkentését is segítheti.
Hospice: emberhez méltó ellátás az élet végén
A hospice-ellátásról Grósz Andor azt mondta: a Szeretetkórházban jelentős ágyszám és magas színvonalú gondozás áll rendelkezésre ezen a területen.
A cél az, hogy az életük végén járó betegek emberhez méltó ellátást kapjanak, és a legnehezebb napokat minél nagyobb figyelemmel, méltósággal és szakmai gondossággal élhessék meg.
A Mazsihisz szerepét Breuer Péter úgy foglalta össze, hogy a közösség az élet minden szakaszában jelen van: a bölcsődétől és iskolától a kórházon át a Chevra Kadisáig.
Nem több intézmény, hanem jobb minőség
Az oktatási intézményekről szólva Grósz elmondta: a következő egy évben nem tervezik az intézmények számának növelését. Inkább a meglévő bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola és egyetem minőségét, infrastruktúráját és szakmai munkáját szeretnék erősíteni.
Szerinte az oktatás a zsidó közösség jövőjének egyik záloga. A minőség javítása ezért stratégiai feladat, nem pusztán intézményfenntartási kérdés.
Ugyanez vonatkozik az idősek és a holokauszttúlélők ellátására is, amelyet a Mazsihisz kiemelt feladatának tekint.
Erősödő nemzetközi kapcsolatok
Grósz Andor több nemzetközi zsidó szervezetben is tisztséget visel. A beszélgetésben elmondta: a Mazsihisz aktívan részt vesz az Európai Zsidó Kongresszus, a Zsidó Világkongresszus, a Nemzetközi Cionista Világszövetség és más szervezetek munkájában.
Nem múlt vagy jövő időben beszélt erről, hanem jelen időben: már most olyan munkakapcsolatokat építenek, amelyek a Mazsihisz vallási jellegét és vallási tevékenységét is erősítik.
Ennek egyik jele az új, teljes imakönyv kiadása, amelyhez hasonló teljességű neológ imakönyv az elmúlt 35 évben nem jelent meg Magyarországon. A kötet már nyomdából érkezik, és a következő hónapokban a körzetek, vidéki hitközségek és vallási igénnyel forduló közösségek rendelkezésére állhat.
Vidéki emléktáblák: kötelesség emlékezni
Az adás végén a vidéki hitközségek és megemlékezések megerősödése került szóba. Grósz szerint az emlékezés erkölcsi és vallási kötelesség is.
A magyar vidéki zsidóság 90 százalékát 82 évvel ezelőtt elpusztították. Sok faluból, kisvárosból és közepes településből nemcsak az emberek tűntek el, hanem később a zsidó jelenlét nyomai is: zsinagógák, imatermek, közösségi házak, temetők rongálódtak meg vagy semmisültek meg.
A Mazsihisz ezért áprilistól új kezdeményezést indított Grósz Andor javaslatára: kisebb településeken is emléktáblákat, emlékhelyeket helyeznek el a helyi önkormányzatokkal együttműködésben.
Tizenkét helyen már elindult a munka
Grósz elmondta: már tizenkét helyen tartottak ilyen megemlékezést és helyeztek el emléket, Marcbalitól Marcaliig, Szikszóig, Putnokig és még kisebb településekig.
Ezeken az alkalmakon nemcsak a Mazsihisz és a zsidó közösség képviselői vettek részt, hanem a helyi vezetők, polgármesterek, önkormányzatok és a települések lakói is.
A cél az, hogy azok a generációk is tudjanak a 82 évvel ezelőtti eseményekről, amelyek már jóval a háború és a rendszerváltás után születtek. Grósz szerint sokan keveset tudnak arról, kik éltek korábban a saját településükön, mi történt velük, és milyen nyomokat törölt el a történelem.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
