„Van türelem, de van feszültség is” – Boros Péterné szerint a közszolgálat dolgozói még mindig nem tudják, kivel tárgyalhatnak
M. Kende Péter vendége a Pirkadat július 1-i adásában Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt. A beszélgetés a közszolgálati tisztviselők napjáról, az elmaradt tárgyalópartnerekről, a szociális ágazat bérrendezéséről, az önkormányzati és kormánytisztviselői terület bizonytalanságairól, valamint a munkaügyi irányítás nyitott kérdéseiről szólt. Boros Péterné szerint a közszolgálatban dolgozók türelmesek, de a régi szabályok, az elmaradt elismerés és az irányítás körüli bizonytalanság egyre nagyobb feszültséget okoz.
Ünnep, amelyet vissza kellene adni
A beszélgetés elején Boros Péterné a Semmelweis-nap mellett a közszolgálati tisztviselőket is köszöntötte. Szerinte fájó hiány, hogy a közszolgálati tisztviselők napja már nem minden érintettnek jelent munkaszüneti napot. Ezt annak idején, Lázár János időszakában vonták el az önkormányzati köztisztviselőktől és a kormánytisztviselőktől.
Boros Péterné ezt kollektív büntetésnek nevezte, amely szerinte egy korábbi sztrájk megtorlására irányuló válasz volt. Úgy látja, az ünnepnap visszaadása az önkormányzati és kormánytisztviselők egyik közös, fontos követelése lehet.
M. Kende Péter hangsúlyozta: ahogy az egészségügyi dolgozók Semmelweis-napja sem arról szól, hogy valaki egyszerűen otthon marad, úgy a közszolgálati tisztviselők napja sem egy plusz pihenőnap kérdése. Ez egy pálya, egy nehéz szolgálat társadalmi elismerése lenne.
A közszolgálat akkor is helytáll, amikor nehéz
Boros Péterné szerint a közszolgálatban dolgozók az ország működésének alapvető szereplői. Az igazgatásnak bármilyen válsághelyzetben, hőségben, rendkívüli terhelésben működnie kell. Sok önkormányzat helyi rendeletben visszaadta az ünnepnapot, és ahol aznap is dolgozni kell, ott munkaszüneti napi díjazással ismerik el a munkát.
A szakszervezeti vezető szerint ezt országosan is rendezni kellene. A kormány részéről fontos jelzés lenne, ha világosan kifejeznék: megbecsülik azokat, akik a köz érdekében dolgoznak.
A szociális ágazatban már van tárgyalási irány
A tárgyalópartnerek kérdésében Boros Péterné vegyes képet lát. A szociális ágazatban folytatódnak a megbeszélések, és az MKKSZ közös kezdeményezést küldött az illetékes államtitkárnak. Ennek központi eleme a keresetek növelése.
A szociális ágazatban azonnali 25 százalékos keresetnövelést tartanak szükségesnek, amelyet a Tisza programja is tartalmaz. Boros Péterné ezt „nulladik megoldásnak” nevezte: szerinte ez csak az első lépés lehet, amelyet életpályatáblára épülő, jelentősebb bérfelzárkóztatásnak kell követnie.
A tárgyalási csapatban szakmai érdekvédelmi szervezetek és szakszervezetek közösen vesznek részt. Boros Péterné szerint így egyszerre tudják képviselni a szakmai tartalmat és a dolgozói érdekeket.
Az önkormányzati területen még várják a választ
Az önkormányzati területen egyelőre nem sikerült tisztázni, ki lesz a szakszervezet tárgyalópartnere. Boros Péterné szerint az önkormányzati érdekszövetségek már egyeztették saját követeléseiket, és kapcsolatba is léptek Lőrinc Viktória miniszterrel.
Az MKKSZ ebben a folyamatban a munkavállalói oldalt képviseli. Boros Péterné szerint az önkormányzati feladatok minősége végső soron azokon múlik, akik nap mint nap végrehajtják őket: az ügyintézőkön, hivatalnokokon, helyi közszolgálati dolgozókon.
A lakosság felé nyújtott szolgáltatások színvonalát, empátiáját és megbízhatóságát nem lehet csak intézményi vagy politikai szinten kezelni. Ehhez stabil, megbecsült és megfelelően díjazott munkavállalói háttér kell.
Kormánytisztviselők: megmaradtak a feszültségpontok
A kormánytisztviselőknél Boros Péterné szerint továbbra is komoly feszültségek vannak, különösen a területi közigazgatásban. A hőség idején ugyan a miniszterelnök két napra lehetővé tette a home office alkalmazását, ahol ez megoldható, de sok feladatot nem lehet otthonról ellátni.
A szakszervezeti vezető szerint ráadásul nem mindenhol jutott el megfelelően ez az elvárás a dolgozókhoz. Volt, ahol a kormánymegbízotti vezetői pozíciót helyettesítő szereplők nem adták tovább egyértelműen az üzenetet, emiatt a kollégák körében zugolódás alakult ki.
Boros Péterné szerint ezért is sürgető, hogy a kormánytisztviselői területen is elinduljon a tárgyalás. A jelenlegi jogi keretek között a miniszterelnök munkáltatói szerepe meghatározó, ezért a szakszervezet az ő elvárásait szeretné tárgyalásos úton befolyásolni.
Új munkajogi szabályok és helyi megállapodások kellenek
Az MKKSZ több lényeges követelést fogalmazott meg. Ezek között szerepel egy új közszolgálati munkajogi szabályozás megteremtése, valamint a helyi kollektív megállapodások lehetőségének visszaadása.
Boros Péterné szerint fontos lenne a köztisztviselők és kormánytisztviselők sztrájkjogának tisztább rendezése is. Hangsúlyozta: nem azért beszélnek erről, mert mindenáron sztrájkolni akarnak, hanem mert egy alaptörvényben is rögzített jog működőképessége a demokratikus működés szempontjából lényeges.
A közszolgálati tisztviselők napjának visszaadása szintén szerepel a 14 pontos követeléssorban. Ezeket Boros Péterné szerint csak kormányzati tárgyalásokon lehet érdemben rendezni.
„Feszítenek a régi szabályok”
Boros Péterné úgy fogalmazott: „van türelem, de ugyanakkor van bizonyos feszültség is”. A régi szabályok továbbra is feszítik a rendszert, miközben a dolgozók bizonytalanok abban, milyen lesz az irányítás, hol lesznek személycserék, és ezeknek milyen további következményei lesznek.
Szerinte jó lenne, ha a kormány legalább a szakszervezet felé világosan jelezné, milyen elképzelései vannak a köztisztviselői és kormánytisztviselői területtel kapcsolatban. Az MKKSZ ezt tovább tudná adni a munkavállalóknak, ami önmagában is csökkenthetné a bizonytalanságot.
A törvényben továbbra is létezik a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum. Boros Péterné szerint ennek összehívása alkalmas lenne arra, hogy a felek megfogalmazzák elvárásaikat, és elinduljon egy rendezett párbeszéd.
Még az SZMSZ-re várnak
M. Kende Péter rákérdezett arra is, ki képviseli majd a kormányt ebben az érdekegyeztető fórumban. Boros Péterné szerint ezt egyelőre nem lehet tudni, mert még nem jelent meg a szervezeti és működési szabályzat, amely kiegészítené a státusztörvényt.
Különösen fontos nyitott kérdés a munkaerőpiac irányítása. Boros Péterné szerint sokan úgy gondolják, hogy ez olyan jelentős gazdasági és társadalmi terület, amely akár önálló tárcát is megérdemelt volna. Jelenleg azonban nem ismert, ki lesz a terület felelőse.
Ez az MKKSZ számára azért is lényeges, mert a területi közigazgatásban a foglalkoztatási feladatok is jelen vannak. A munkaerőpiac, a közfoglalkoztatás, a szociális terület és az érdekegyeztetés átalakítása egymással összefüggő kérdések.
A munkaügy külön beszélgetést érdemel
A beszélgetés végén M. Kende Péter jelezte: a munkaügyi irányítás kérdése önmagában is komoly téma, amelyet érdemes lesz legközelebb részletesebben körbejárni. Boros Péterné egyetértett abban, hogy sok még a nyitott kérdés, és a szakszervezet szeretné tudni, hová juttathatja el az ilyen típusú elvárásait.
A közszolgálati érdekegyeztetés tehát még csak keresi új kereteit. A szociális ágazatban már vannak tárgyalási irányok, az önkormányzati és kormánytisztviselői területen azonban továbbra is nagy a bizonytalanság. Boros Péterné szerint a közszolgálat dolgozói nem kiváltságokat kérnek, hanem kiszámítható szabályokat, valódi egyeztetést és annak elismerését, hogy a köz érdekében végzett munka nélkül az állam és az önkormányzatok működése sem tartható fenn.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
