„Ez a 17. Ebola-járvány a világon” – Szlávik János szerint nem új a veszély, de a mostani törzs ellen nincs ellenszer
A Pirkadat június 11-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Szlávik János infektológus, a Dél-pesti Centrumkórház szakorvosa volt. A beszélgetés az ebola újabb afrikai járványáról, az állatról emberre terjedő betegségekről, a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis tanulságairól, a nyugat-nílusi lázról, valamint az infektológia magyarországi jövőjéről szólt. Szlávik szerint az ebola nehezen terjed emberről emberre, de a mostani járvány azért különösen aggasztó, mert nem a korábban ismert törzs okozza.
Ebola: régi veszély, újabb törzs
Szlávik János szerint a világ jelenleg leginkább az ebolától tart, de ez nem új jelenség. A mostani a 17. ismert Ebola-járvány, vagyis nem ismeretlen betegségről van szó. A legnagyobb járvány 2013–2014-ben Nyugat-Afrikában zajlott, több mint 30 ezer esettel és több mint 11 ezer halottal.
A mostani járvány ennél kisebb, a beszélgetésben elhangzott adatok szerint körülbelül 500 igazolt esetnél és 100–200 halálesetnél tart. Magyar eset nincs.
A szakember szerint a különbség most az, hogy nem a klasszikus zairei törzs okozza a járványt, hanem a Bundibugyo nevű változat. Ez azért gond, mert a nagy nyugat-afrikai járvány után kifejlesztett gyógyszerek és oltások nem erre a törzsre készültek.
„Ez ellen nincsen semmiféle ellenszerünk” – mondta Szlávik.
Nehezen terjed, de végstádiumban nagyon veszélyes
Breuer Péter felvetette, hogy amerikai orvosok, ápolók és misszionáriusok is megbetegedtek, az Egyesült Államok pedig nem szívesen engedi vissza az ebolás állampolgárokat. Szlávik szerint ennek részben politikai oka is van, különösen az amerikai egészségügyi vezetés oltásokkal kapcsolatos nézetei miatt.
Szakmailag azonban fontos tisztázni: az ebola nem úgy terjed, mint egy légúti vírus. Emberről emberre akkor válik igazán fertőzővé, amikor a beteg már nagyon súlyos állapotban van, vérzik, testváladékai tele vannak vírussal, vagy már meghalt.
Ezért az ebola nem könnyen terjedő betegség, de az ellátása rendkívül nagy körültekintést igényel. A veszély elsősorban azokat érinti, akik közvetlenül érintkeznek a beteggel vagy a fertőzött testnedvekkel.
Állatorvosok és infektológusok közös világa
A beszélgetés egyik fontos témája az állatról emberre terjedő betegségek, vagyis a zoonózisok világa volt. Szlávik János szerint az állatorvosi és humán infektológia szoros együttműködést igényel.
„Rengeteg úgymond zoonózis van. A zoonózis jelenti azt, hogy állatról emberre terjedő betegség” – magyarázta.
A jövőt különösen a denevérek miatt tartja kockázatosnak: ezekben több ezer olyan vírus lehet, amely valamikor emberi járványok forrásává válhat. A szakember szerint ezért nem lehet külön kezelni az állategészségügyet és az emberi fertőző betegségeket.
Afrikai sertéspestis: állatbetegség, nem emberi veszély
Szóba került az afrikai sertéspestis is, amely Magyarországon is megjelent. Szlávik hangsúlyozta: ez az emberre nem veszélyes, viszont az állatállományra és az élelmiszerellátásra komoly hatással lehet.
A fertőzött állatokat azért kell leölni, hogy a járvány ne terjedjen tovább az állatok között. Hasonló a helyzet a madárinfluenzával is: néhány beteg állat miatt akár nagy állományokat kell megsemmisíteni.
Breuer Péter felvetette, nem lenne-e olcsóbb a megelőzés, például oltással vagy szigorúbb állattartási feltételekkel. Szlávik szerint ezt mindig ki kell számolni. Vannak országok, ahol oltják a szárnyasokat madárinfluenza ellen, máshol úgy döntenek, hogy gazdaságilag nem ez a legjobb út.
Nyugat-nílusi láz: lovaknak van oltás, embereknek nincs
A nyugat-nílusi láz különösen jó példa arra, hogyan különbözik az állat- és embergyógyászat gyakorlata. Ez vándormadarak által terjesztett betegség, amely embereknél ritka, de súlyos agyvelőgyulladást okozhat.
Mivel ritkán fordul elő, emberi vakcina fejlesztésére kevés figyelem jutott. A lovaknál viszont más a helyzet: a betegség veszélyes lehet a drága versenylovakra, ezért számukra létezik védőoltás.
Szlávik szerint ez jól mutatja, hogy az állat- és humán egészségügy összefügg, de a döntések mögött sokszor eltérő gazdasági és járványügyi logika áll.
Az infektológia egyre inkább konzultációs szakma
A magyar betegellátásról beszélve Szlávik azt mondta: az infektológia ma már nem képzelhető el önmagában. Egy kórházban bárhol megjelenhet fertőzés: belgyógyászaton, urológián, nőgyógyászaton vagy sebészeten. Nem lehet minden fertőzött beteget automatikusan infektológiai osztályra vinni.
Ezért a szakma egyre inkább konzultációs irányba mozdul: az infektológusokat megkérdezik, milyen vizsgálat, kezelés vagy antibiotikum szükséges.
„Ágy az egyre kevesebb kell, de tudás és szakember meg egyre több” – foglalta össze.
Egyetemi oktatás és katonai felkészültség
Szlávik János fájdalmasnak nevezte, hogy az infektológia sokáig háttérbe szorult. Szerinte a fertőző betegségekre való felkészülés nemcsak kórházi kérdés, hanem a hadsereg számára is alapvető. Egy ebolajárvány vagy hasonló katasztrófahelyzet esetén a rendfenntartás, izoláció, logisztika és védekezés katonai feladatokat is érinthet.
Úgy látja, az egyetemi oktatásban is erősebben kellene jelen lennie az infektológiának. A Semmelweis Egyetem részéről már vannak törekvések arra, hogy a fertőző betegségek önállóbb, erősebb szakmai keretet kapjanak.
Nem pánik, hanem felkészülés kell
A beszélgetés üzenete az volt, hogy a fertőző betegségektől nem pánikolni kell, hanem érteni kell a működésüket. Az ebola nem könnyen terjed, de speciális ellátást igényel. Az állatbetegségek nem mindig veszélyesek emberre, de gazdasági és élelmiszer-ellátási következményeik lehetnek. A jövő járványai pedig nagy valószínűséggel állati eredetű kórokozókból indulhatnak.
Szlávik szerint az idő mindig fontos tényező: ha valakinek súlyos fertőzésre utaló tünetei vannak, el kell különülnie, és gyorsan orvoshoz kell fordulnia. Az infektológia jövője pedig azon múlik, lesz-e elég tudás, szakember és oktatási háttér ahhoz, hogy a következő járványokra már ne utólag, hanem felkészülten reagáljon az egészségügy.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
