A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.05.22.
Megfogalmazása szerint nem kemény, csak őszinte akart lenni az osztrák kancellárral az azbesztszennyezés ügyében Magyar Péter miniszterelnök, aki erről csütörtökön, bécsi tárgyalásai után beszélt magyar újságíróknak.
Az előző kormány jogi bizonytalanságot hagyott maga után, a Tisza-kormány ezt a bizonytalanságot meg fogja szüntetni, és az Ukrajnából érkező áruk tiltását a lehető leggyorsabban visszaállítja – közölte az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter csütörtökön a közösségi oldalán.
Éles hangú telefonbeszélgetést folytatott az amerikai elnök az izraeli kormányfővel: Donald Trump gyors győzelmet szeretne bejelenteni az iráni háborúban, Benjamin Netanjahu viszont továbbra is fel akar lépni Teherán ellen.
Az alkotmánybírósághoz fordul Petr Pavel cseh államfő, amennyiben az Andrej Babis vezette kormány júniusban nem nevezi ki őt az ankarai NATO-csúcstalálkozóra utazó cseh küldöttség tagjává – mondta Petr Pavel.
Belföldi hírek:
Megfogalmazása szerint nem kemény, csak őszinte akart lenni az osztrák kancellárral az azbesztszennyezés ügyében Magyar Péter miniszterelnök, aki erről csütörtökön, bécsi tárgyalásai után beszélt magyar újságíróknak. A magyar miniszterelnök arra a felvetésre, hogy a Christian Stocker osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatón elég keménynek, szókimondónak tűnt az azbesztszennyezés ügyében, úgy válaszolt: jó hangulatú, előremutató megbeszélést folytattak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az azbesztszennyezés problémája súlyos, nem most keletkezett, és a felelősöket is szeretnék megtalálni. Magyar Péter bejelentette: hétfőn megkezdi munkáját a magyar-osztrák bizottság a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés körülményeinek feltárására. Megköszönve osztrák partnere rugalmasságát, jelezte, egyet abban, hogy „nincs helye mellébeszélésnek”, teljes transzparenciára és a két állam közös munkájára van szükség a sok ezer családot érintő ügyben.
A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjai nem támogatják a Tisza Párt képviselői által benyújtott, az Alaptörvényt több ponton érintő indítványokat – közölte Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője. A Tisza Párt az előterjesztett módosítási javaslatokkal nem épít, hanem rombol. A szigorú migrációs politika fellazításával, a visszamenőleges hatályú jogalkotás alkalmazásával, a felsőoktatásból való forráskivonással Magyarország nem erősebb, hanem gyengébb lesz – írta a fideszes politikus közösségi média-bejegyzésében. Gulyás Gergely bírálta, hogy a módosítás törölné az alaptörvényből azt a passzust, miszerint „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”. A kormányfői megbízatás időbeli korlátozásáról Gulyás Gergely szintén kifejtette: bár erre számos országban van példa a világon, annak visszamenőleges hatályú alkalmazása Európában példátlan. Szerinte a visszamenőleges hatályú jogalkotással a Tisza olyan precedenst teremthet, amely az egész magyar jogrendszer számára a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság üzenetét hordozza.
Elfogadhatatlan a keresztény kultúra és alkotmányos önazonosság védelmének kitörlése az alaptörvényből – jelentette ki Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője. Rétvári Bence a közösségi-oldalán úgy fogalmazott: a keresztény kultúra védelme eddig sem azt jelentette, hogy mindenkinek kötelező lett volna vasárnaponként szentmisére vagy istentiszteletre járni, vagy kötelező lett volna az iskolákban a hittan. Hanem az ezeréves államiságunkkal, a magyar történelemmel és a keresztény kultúrával, a keresztény etikával való folytonosságot jelentette. Az önazonosság és a keresztény kultúra védelme együtt jelentett egy védvonalat a migrációval szemben – rögzítette, aláhúzva: ez egy alkotmányos védvonal, védőpajzs volt azzal szemben, hogy ide tömegesen más kultúrából embereket betelepítsenek. A KDNP frakcióvezetője kiemelte: a tiszás alaptörvénymódosítás azért hibás és azért elfogadhatatlan, mert szakít Magyarország ezeréves történelmével és egy rést üt azon a pajzson, amivel a migrációval szemben védjük Magyarországot.
Az előző kormány jogi bizonytalanságot hagyott maga után, a Tisza-kormány ezt a bizonytalanságot meg fogja szüntetni, és az Ukrajnából érkező áruk tiltását a lehető leggyorsabban visszaállítja – közölte az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter csütörtökön a közösségi oldalán. Bóna Szabolcs azt írta, hogy a Fidesz-kormány súlyos jogalkotási csapdát hagyott maga után a magyar gazdáknak: miközben éveken át hirdették a gazdák védelmét, a gyakorlatban nem gondoskodtak arról, hogy az ukrán agrártermékek behozatalát korlátozó szabályok a veszélyhelyzet megszűnése után is biztonságosan, törvényi szinten fennmaradjanak. Kiemelte: a Tisza-kormány álláspontja egyértelmű, „nem fogjuk engedni, hogy ukrán vagy bármilyen más importtermék veszélybe sodorja a magyar gazdák megélhetését és a magyar emberek egészséges élelmiszerrel való ellátását. A magyar élelmiszer, a magyar termőföld és a magyar gazdálkodók védelme nemzeti érdek”.
Külföldi hírek:
Éles hangú telefonbeszélgetést folytatott az amerikai elnök az izraeli kormányfővel: Donald Trump gyors győzelmet szeretne bejelenteni az iráni háborúban, Benjamin Netanjahu viszont továbbra is fel akar lépni Teherán ellen. Lapértesülések szerint Donald Trump és Benjamin Netanjahu telefonon összevitatkozott az Iránnal szembeni további lépésekről. Ennek oka az, hogy eltérő elképzeléseik vannak arról, hogyan kell kezelni az iráni háború befejezésére irányuló új javaslatot, amelyen a közvetítők dolgoznak – számolt be több különböző hírügynökség. Netanjahu a telefonbeszélgetés során állítólag megerősítette ezeket az aggályokat Trump felé. Trumpot állítólag nem hatotta meg ez az érv, és Netanjahunak elmondta, hogy továbbra is olyan megállapodásra törekszik, amely megakadályozza Irán atomfegyverekhez jutását. Izrael viszont reméli, hogy folytathatja a bombázásokat, és nagyobb kárt okozhat a teheráni rezsimnek.
Nemzetközi felháborodást váltott ki egy videó, amit Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter tett közzé: a felvételen megkötözött és térdelő flottilla-aktivisták láthatók. Benjamin Netanjahu miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte Ben-Gvir akcióját. Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter közzétett több videót, amelyeken az látható, ahogy zaklatja az Ashdodban őrizetbe vett szélsőbaloldali flottilla-aktivistákat, miután az izraeli erők kedden elfogták hajóikat. Ben-Gvir videójára reagálva Benjamin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, bár Izraelnek joga van reagálni a flottillára, a miniszter cselekedetei elfogadhatatlanok. Gideon Száár külügyminiszter szintén azzal vádolta a radikális jobboldali minisztert, hogy rontja Izrael hírnevét. Közösségi média-bejegyzésében Száár úgy fogalmazott, hogy a miniszter viselkedése tudatosan ártott az állam hírnevének.
Törökország csütörtökön chartergépekkel elszállítja Izraelből a gázai flottilla elfogott aktivistáit – jelentette az izraeli média. „Az izraeli miniszter verbális és fizikai erőszakot követett el az aktivisták ellen” közölték a török hatóságok Itamár Bengvír szerdai videofelvételeire utalva, és bejelentették, hogy hogy megteszik a lehetséges lépéseket „a fogságban tartott résztvevők szabadon bocsátásának biztosítása érdekében”. A fogva tartottak között 78-an török állampolgárok. Korábban Spanyolország azt közölte, hogy 44 spanyol aktivistát még csütörtökön Törökországon keresztül kiutasították Izraelből. Törökország mellett további országok ítélték el Itamár Bengvír izraeli nemzetbiztonsági miniszter szerdán közzétett videofelvételét, amelyen gúnyolta és megalázta az Asdódba szállított aktivistákat. A többi között Lengyelország, Ausztrália, Olaszország, Ukrajna, Skócia, Franciaország, Kanada, Belgium, Írország és Hollandia szólalt fel a történtek ellen, s számosan közülük bekérették a külügyminisztériumba az izraeli nagykövetet.
Külföldi hírek (Világ):
Nem rossz jel, hogy az Európai Unióban vita folyik arról, ki képviselje az uniót az Oroszországgal folytatandó lehetséges párbeszéd során – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön Moszkvában. „Már az a tény is, hogy szakértői megbeszélések folynak erről, valószínűleg nem rossz jel. Néhány hónappal ezelőtt Európában még ilyen megbeszélések sem voltak” – mondta. Peszkov szerint Moszkva felfigyelt az EU-ban elhangzottakra, egyebek között Alexander Stubb finn elnök kijelentésére, amely szerint kapcsolatot kell fenntartani Moszkvával.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi-oldalán csütörtökön nyilvánosságra hozott egy videófelvételt az oroszországi szizranyi olajfinomító elleni ukrán dróncsapásról, ezzel erősítve meg a támadás tényét. Kiemelte: olyan orosz energetikai létesítményre mértek újabb sikeres csapást, amely több mint 800 kilométerre van az ukrán államhatártól. Az ukrán Különleges Műveleti Erők (SZSZO) parancsnoksága a közösségi-oldalán hozzátette, hogy az oroszországi Szamarai területen található, a Rosznyefty állami vállalat tulajdonában lévő szizranyi olajfinomító a polgári szükségletek mellett üzemanyaggal látja el az orosz katonai repülést és az Oroszországi Föderáció középső és déli részén állomásozó katonai egységeket.
A szlovén kormány további hat hónappal, december 21-éig meghosszabbította a Horvátországgal és Magyarországgal közös határon 2023 októbere óta érvényben lévő ideiglenes határellenőrzést – közölte a ljubljanai kabinet a csütörtöki ülését követően. A szlovén kormány indoklása szerint az Európai Unió szomszédságában és a tágabb nemzetközi környezetben továbbra is instabil a biztonsági helyzet, ami kihat az uniós tagállamok belbiztonságára is. Szlovénia 2023. október 21-én vezette be az ellenőrzést a horvát és a magyar határon a közel-keleti biztonsági helyzet romlása és a terrorveszély növekedése miatt. Ugyanezen okokra hivatkozva akkor Olaszország is ellenőrzést vezetett be a szlovén határon, amelyet azóta folyamatosan meghosszabbít. Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter kedden jelentette be, hogy Róma ismét meghosszabbítja az ellenőrzést a Szlovéniával közös belső schengeni határon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az intézkedés – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan – nem akadályozza a határon átnyúló forgalmat és kereskedelmet.
Az alkotmánybírósághoz fordul Petr Pavel cseh államfő, amennyiben az Andrej Babis vezette kormány júniusban nem nevezi ki őt az ankarai NATO-csúcstalálkozóra utazó cseh küldöttség tagjává – mondta Petr Pavel újságíróknak csütörtökön Prágában, miután beszédet mondott a Globsec nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. A NATO-csúcstalálkozóját július 8-án a török fővárosban tartják. Andrej Babis szerdán újságíróknak azt mondta, hogy a cseh küldöttség összetételéről júniusban dönt a kormány. A kormány és a köztársasági elnök között néhány hónapja robbant ki nyílt vita arról, ki képviselje Csehországot az ankarai csúcson. Andrej Babis azzal érvel, hogy a kormány feladata megvédeni szövetségesei előtt a védelmi kiadások nagyságát, míg Petr Pavel szerint Csehország képviselete külföldön az államfő alkotmányos joga. Petr Pavel és Andrej Babis május elején négyszemközt is tárgyalt a témáról, de nem jutottak közös nevezőre.
Időjárás:
Ma is napos időre készülhetünk. Este felerősödhet az északi szél. A hőmérséklet jellemzően 24 – 27 fok körül alakul.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
