Pirkadat: Binder István

„Ha pénzügyi terméket ajánlanak, nem maradhat szabályozási rés”

A Pirkadatban M. Kende Péter vendége Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője volt. A beszélgetés a pénzügyi influenszerekről, vagyis a finfluenszerekről szólt: azokról a közösségimédia-szereplőkről, akik már nemcsak cipőt, ruhát vagy parfümöt ajánlanak, hanem befektetéseket, pénzügyi termékeket és szolgáltatókat is. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez új kommunikációs csatorna, de nem szabályok nélküli terep: aki pénzért konkrét pénzügyi terméket ajánl, annak a felelőssége is más szintre kerül.

Amikor az influenszer már pénzügyi közvetítő lehet

Binder István szerint önmagában az jó fejlemény, ha sokan beszélnek pénzügyi tudatosságról, fogyasztóvédelemről, megtakarításról vagy a befektetések kockázatairól. A gond ott kezdődik, amikor a véleményvezérek marketingstratégiák részeként konkrét termékeket és szolgáltatókat népszerűsítenek.

A finfluenszer kifejezés a finance és az influenszer szavak összevonásából született, és egyre fontosabbá válik az európai pénzügyi szabályozásban is. Binder szerint nem mindegy, hogy egy bejegyzés független edukáció, vagy valójában fizetett reklám: „Nagyon nem mindegy például az, hogy ő ezért, amiket kirak a blogjába, az elemzéseibe, a TikTok oldalára, a Facebookjára, kap-e pénzt attól a kibocsátótól vagy attól a befektetési szolgáltatótól.”

Ha kap, és ellenszolgáltatás fejében ajánl terméket, akkor felmerülhet, hogy valójában közvetítői vagy reklámtevékenységet végez. Ez pedig már nem szabadon lebegő online vélemény, hanem engedélyhez vagy regisztrációhoz kötött pénzügyi tevékenység is lehet.

Nem elég a gyors meggazdagodás ígérete

A pénzügyi termékek ajánlásánál Binder István szerint nemcsak a vonzó mondatoknak van helyük. Ha valaki azt sugallja, hogy egy eszközzel gyorsan, különösebb kockázat nélkül lehet pénzt keresni, miközben nem mutatja be a veszélyeket, az akár tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot vagy piaci visszaélési kockázatot is felvethet.

„Nemcsak a pozitívumokat, azokat a mondatokat, hogy fantasztikus meggazdagodás, pár hét alatt nem is kell semmivel foglalkozni élete végéig, hanem azokat a kockázatokat, a termék, szolgáltatás összes jellemzőit be kell mutatnia” – hangsúlyozta.

A közvetítői felelősség különösen fontos, mert a követők sokszor bizalmi alapon hallgatnak az influenszerekre. Egy-egy népszerű szereplő akár több százezres vagy milliós követőtáborhoz is elérhet, személyes hangon beszél, életmintát ad, és éppen ezért erősebb hatást gyakorolhat, mint egy hagyományos hirdetés.

A CFD nem játék, hanem nagy kockázat

A beszélgetésben konkrét példaként előkerültek a különbözetre játszó CFD-termékek is. Binder István ezeket rendkívül kockázatos eszközökként írta le. A konstrukció lényege, hogy a befektető egy árfolyamváltozásra fogad, például arra, hogy egy adott instrumentum ára emelkedik vagy csökken.

A kockázatot tovább növelheti a tőkeáttétel. Binder példája szerint ha valaki egy eurót tesz be, de száz eurónyi kitettséggel vesz részt az ügyletben, akkor veszteség esetén nem feltétlenül csak az egy euró forog kockán. Ezért a szakember szerint különösen súlyos, ha egy influenszer ilyen terméket úgy ajánl, hogy csak a nyereséglehetőséget emeli ki.

„Ha viszont egy influenszer azt írja le, hogy én belebotlottam ebbe a különbözetre játszó CFD-termékbe, ami egy rendkívül kockázatos termék, és odatesz egy linket, hogy itt van ez a befektetési szolgáltató, bátran kattints rájuk, ott azért már egy konkrét ajánlás történik” – mondta.

Az MNB is használhat új csatornákat, de nem ajánlhat terméket

M. Kende Péter felvetette: ha az influenszerek ilyen sok embert elérnek, a Magyar Nemzeti Bank is élhet-e hasonló eszközökkel. Binder István szerint igen, az MNB-nek is voltak és lehetnek ilyen együttműködései, de alapvető különbség, hogy a jegybank nem ajánlhat konkrét szolgáltatót vagy terméket.

A Nemzeti Bank célja a pénzügyi edukáció: például annak elmagyarázása, hogy egy részvény kockázatosabb, mint egy bankbetét, vagy hogy az állampapír más kockázati kategóriába tartozik. Ez nem befektetési tanácsadás, hanem általános ismeretterjesztés.

A szabályozási határ ott húzódik, amikor valaki konkrét termékre, konkrét szolgáltatóra irányítja a követőit, különösen akkor, ha ezért javadalmazást kap.

Európa is szabályozni készül

Binder István szerint a finfluenszerek ügye már nemcsak magyar kérdés. Európai kampány is figyelmeztet a jelenségre, és az Európai Parlament is foglalkozni kíván a szabályozással. A cél az, hogy a közösségi médiában pénzügyi termékeket ajánló szereplőkre is egyértelmű szabályok vonatkozzanak.

„Márpedig azért itt nem lehet egy szabályozási rés, rájuk ugyanolyan szabályok kell, hogy vonatkozzanak” – fogalmazott Binder.

A Magyar Nemzeti Bank addig is figyeli a piacot. Ha azt látja, hogy egy véleményvezér kockázatfeltárás nélkül, díjazásért ajánl pénzügyi szolgáltatást vagy befektetési terméket, az felügyeleti intézkedést vonhat maga után.

A pénzügyi döntés nem parfümvásárlás

A beszélgetés egyik fontos tanulsága az volt, hogy a pénzügyi termékek nem kezelhetők ugyanúgy, mint a divatcikkek vagy fogyasztási termékek. Egy rosszul megválasztott parfüm vagy cipő is lehet drága, de egy rossz pénzügyi döntés évekre eladósíthat egy családot.

Binder István szerint ezért sokkal nagyobb felelősség terheli azokat, akik pénzügyi termékeket népszerűsítenek. A követőknek pedig érdemes különösen óvatosnak lenniük: meg kell nézni, ki beszél, milyen minőségben beszél, kap-e ezért pénzt, és bemutatja-e a kockázatokat is.

A műsor végén M. Kende Péter ismét az MNB hivatalos oldalára irányította a nézőket, ahol a pénzügyi döntésekhez szükséges alapinformációk elérhetők. A tanács egyszerű: mielőtt valaki egy látványos online ajánlat alapján pénzt tenne bármilyen befektetésbe, nézzen utána a részleteknek, a kockázatoknak és a szolgáltató hátterének.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.