„Itt az idő, most vagy soha!” – Platthy Iván szerint újra példává válhatna a magyar egyházpolitika
M. Kende Péter vendége a Pirkadatban Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkár volt, akivel az új kormány megalakulása után az állam és az egyházak kapcsolatáról beszélgettek. A műsor középpontjában az állt, hogyan léphetnek ki az egyházak a kivárásból, milyen szerepe lehet az új kormányzati struktúrának, és miért lenne fontos, hogy a történelmi egyházak ne különalkukban, hanem közös felelősségben gondolkodjanak.
Látlelet nélkül nincs új kezdet
Platthy Iván szerint a magyar katolikus egyház előtt most ritka lehetőség áll: minél hamarabb el kellene készítenie azt az átfogó elemzést, amely az elmúlt 36 év állam–egyház viszonyát, a közfeladat-ellátás tapasztalatait, az egyházak társadalmi szerepvállalását és a kialakult függőségi helyzeteket is értékeli.
Szerinte ez lehetne az alapja annak, hogy a katolikus egyház ne üres kézzel üljön le az új kormánnyal tárgyalni, hanem egy olyan dokumentummal, amely világosan megmutatja, hol tart az ország, hol tartanak az egyházak, és milyen irányba kellene továbbmenni.
A beszélgetésben többször is előkerült: az őszre készülő dokumentum fontos lesz, de addig is telnek a hónapok. M. Kende Péter éppen erre kérdezett rá: lehet-e pusztán kivárni, amíg minden intézményi keret feláll, vagy az egyházaknak már most érdemes lenne kezdeményezniük a kapcsolatfelvételt?
Koordináció, nem irányítás
Az új kormányzati struktúrában az egyházügyek várhatóan ismét egy tárcán belül, önálló területként jelennek meg. Platthy Iván hangsúlyozta: nem az a döntő, hogy pontosan milyen szervezeti formában működik majd az egyházi kapcsolatokért felelős részleg, hanem az, milyen szemlélettel dolgozik.
„Semmi olyat, amiben döntési jogosítványa van, hanem koordinatív szerepe” – mondta arról, milyen feladata lehet egy ilyen kormányzati egységnek. Szerinte vissza kell térni ahhoz a modellhez, amely nem felügyeleti vagy irányítási jogkörben gondolkodik, hanem az állampolgárok érdekében folytatott párbeszédben.
Platthy úgy látja, az egyházakkal való kapcsolattartásnak mellérendelt viszonyra kell épülnie. Az állam nem mondhatja meg az egyházaknak, hogyan működjenek, az egyházaknak viszont világosan meg kell fogalmazniuk, mit kérnek, mit vállalnak, és hogyan képzelik el társadalmi szerepüket.
A nuncius jelentése és a pápai üzenet súlya
A beszélgetés egyik fontos pontja volt, hogy a pápai nuncius szolgálati ideje lejárt, és távozik Magyarországról. Platthy Iván szerint ennek különös jelentősége lehet, mert a nuncius vatikáni beszámolója valószínűleg tartalmazni fogja az elmúlt évek magyarországi tapasztalatait.
Felidézte Ferenc pápa magyarországi látogatását is, amikor a pápa arra figyelmeztette az egyházi szereplőket, hogy nem az államot, hanem az embereket kell szolgálniuk. Platthy szerint önmagában az is beszédes, hogy egy pápának ezt Magyarországon ki kellett mondania.
Az új nuncius személye ezért nem pusztán diplomáciai kérdés. M. Kende Péter arra kérdezett rá, mennyire mutathatja a vatikáni szándékokat, kit küldenek Budapestre. Platthy szerint az új pápa ismeri Magyarországot, ezért a Vatikán számára sem mellékes, hogy a magyar állam és a magyarországi egyházak között konszolidált, kiszámítható kapcsolat alakuljon ki.
Nem pártszigeteket, hanem egyházi önállóságot
A műsorban szóba került a KDNP terve is, amely szerint a plébániák körül politikai „szigeteket” alakítanának ki. Platthy Iván ezt határozottan elutasítandó iránynak nevezte. Szerinte az egyháznak világosan ki kell mondania: a templom és a plébánia nem lehet pártfunkciókat ellátó tér.
„Az egyház nem politikai szervezet” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt nem elég általánosságban hangoztatni, konkrét helyzetekben is érvényesíteni kell. Ha az egyházi vezetés nem húzza meg világosan a határt, akkor helyi szinten könnyen megindulhatnak olyan politikai próbálkozások, amelyek újra összekeverik a hitbeli közösséget és a pártérdekeket.
A magyar modell visszaszerzésének esélye
Platthy Iván szerint Magyarország a rendszerváltás után egy időben európai szinten is figyelemre méltó példát adott az állam és az egyházak viszonyára. Ezt nevezte magyar modellnek: olyan rendszernek, amely a teljes vallásszabadságot és az egyházak társadalmi szerepvállalását egyszerre próbálta biztosítani.
Úgy látja, ez a modell az elmúlt években elvesztette pozitív jelentését. Külföldi kollégái is rákérdeztek nála, hogyan fordulhatott elő, hogy a korábban mintaértékűnek tartott magyar gyakorlat mára kedvezőtlen megítélés alá került.
Platthy szerint most esély van arra, hogy Magyarország újra példát mutasson. Ehhez azonban nem elég kormányzati szándék: az egyházaknak is meg kell szólalniuk, közösen kell gondolkodniuk, és saját helyzetükkel is szembe kell nézniük.
Budapest mint európai párbeszédközpont?
A beszélgetés végén Platthy Iván egy régebbi javaslatát is felidézte. A lisszaboni szerződés alapján az Európai Uniónak nyílt és rendszeres párbeszédet kell folytatnia az egyházakkal és vallási szervezetekkel. Platthy korábban azt javasolta, hogy Magyarország kérje: Budapest lehessen ennek az európai párbeszédnek egyik koordinációs központja.
Egy konzultációs és dokumentációs központ szerinte lehetőséget adna arra, hogy európai egyházak és vallási közösségek véleményt mondjanak olyan kérdésekben, amelyek társadalmi, erkölcsi vagy közfeladat-ellátási szempontból érintik őket.
A felvetés akkor nem kapott politikai támogatást. Platthy most úgy látja, az új helyzetben újra elő lehetne venni. „Most van az alkalom, hogy legyen jobb” – mondta, hozzátéve: az állam és az egyházak kapcsolatában a következő hónapok dönthetik el, valódi párbeszéd indul-e, vagy marad a régi reflexek világa.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
