„Bizonyos termények egyszerűen eltűnnek” – Mit eszünk majd tíz év múlva?
A Pirkadatban M. Kende Péter vendége Miskolczi István és Szöllősi Réka voltak, a Magyar Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége képviseletében. A beszélgetés arról szólt, miért nem divathóbort a növényi alapú élelmiszerek térnyerése, hogyan függ össze az étrendünk a klímaváltozással, az egészséggel és az állatjóléttel, és miért kellene a hétköznapi konyhában is komolyan venni a hüvelyeseket, a növényi fehérjéket és a fogyasztási szokások átalakítását.
Nem úri huncutság, hanem nagyon is gyakorlati kérdés
Miskolczi István a növényi alapú élelmiszerek jelentőségét három fő szemponttal magyarázta: fenntarthatóság, egészség és állatjólét. Mint mondta, egyre több kutatás mutatja, hogy a többnyire növényi alapú étrend kedvező hatással lehet az emberi szervezetre, és közben a bolygó terhelését is csökkenti.
Szöllősi Réka szerint az élelmezés fenntarthatóságáról Magyarországon még mindig nagyon keveset beszélünk, pedig a kérdés sürgető. A túlfogyasztás, a népességnövekedés és az élelmiszerrendszer környezeti hatásai már rövid távon is érzékelhető következményekkel járhatnak.
„Ha minden így folytatódik, tehát semmit sem változtatunk, akkor már egy olyan 5-10 év múlva érzékelhető lesz az, hogy bizonyos termények már jóval drágábbak lesznek, mint most. Aztán később pedig azt fogjuk látni, hogy egész egyszerűen eltűnnek” – fogalmazott Szöllősi Réka.
A gyümölcs már most figyelmeztet
A beszélgetés egyik legerősebb példája a hazai gyümölcstermés helyzete volt. Szöllősi Réka szerint az elmúlt években egyre látványosabb, hogy a szélsőséges időjárás közvetlenül befolyásolja, mennyi gyümölcs kerülhet egyáltalán piacra.
A vendégek arról beszéltek, hogy az elmúlt öt év átlagában a gyümölcsök jelentős része már a termési időszakban tönkrement valamilyen környezeti vagy időjárási ok miatt, tavaly pedig a termésállomány nagy része kárba veszett vagy el sem indult a fagyok miatt. Ez nem távoli környezetvédelmi absztrakció, hanem árakban, választékban és ellátásban megjelenő mindennapi probléma.
Szöllősi szerint Magyarország lemaradásban van abban, hogy az élelmiszerfogyasztás és a fenntarthatóság kapcsolatáról szélesebb társadalmi beszélgetés induljon. A tudományos irány viszont egyértelmű: egyszerre kellene változtatni a fogyasztói étrenden és az élelmiszerrendszer egészén.
Régen sem volt mindennap hús az asztalon
A beszélgetés egyik fontos fordulópontja az volt, amikor a vendégek a „régen mindent megettünk” típusú nosztalgiát fordították vissza. Miskolczi István szerint, ha valóban megnézzük a 100 évvel ezelőtti étrendet, az derül ki, hogy egyáltalán nem volt minden nap hús az asztalon.
A szövetség ezért is indított kampányt az okosfehérje.hu oldalon, amely a hüvelyesek, például a lencse, a bab és a csicseriborsó fogyasztását népszerűsíti. Ezek magas fehérjetartalmú, sokoldalúan használható alapanyagok, amelyek nem lemondást, hanem változatosabb konyhát jelenthetnek.
A húsfogyasztás csökkentésének környezeti oka is van: a beszélgetésben elhangzott, hogy az agrárium a lakható területek jelentős részét elfoglalja, ezen belül pedig az állattartás különösen nagy területigénnyel jár. Ha több területet szeretnénk visszaadni a természetnek, akkor a táplálkozásban is változtatni kell az arányokon.
A növényi tej nem ugyanaz, de lehet része az étrendnek
M. Kende Péter az ételintoleranciák és a helyettesítő termékek kérdését is felvetette. Szöllősi Réka szerint a tejhelyettesítők voltak az első olyan növényi alapú feldolgozott termékek, amelyek Magyarországon is szélesebb körben megjelentek.
A növényi italok környezeti lábnyoma általában kisebb, mint a tehéntejé, de a vendégek hangsúlyozták: ezek nem minden szempontból egy az egyben cserélhetők. A szójaital tápanyag-összetételében közelebb áll a tehéntejhez, míg például a mandulaital vízigényesebb alapanyagból készül, mégis kisebb környezeti terheléssel járhat, mint a tej.
A lényeg nem az, hogy mindent pontosan ugyanúgy helyettesítsünk, hanem hogy az étrend egészében gondolkodjunk: ami a tejből kiesik, azt más növényi forrásból is pótolni lehet.
Kórházakban már megnyílt egy fontos ajtó
A szövetség egyik eredményeként Miskolczi István azt emelte ki, hogy kutatásokkal mérték fel a hazai helyzetet, külön vizsgálva a Z generáció hozzáállását is. A covid után érzékelhető elmozdulást látnak a növényi alapú élelmiszerek iránti nyitottságban.
A szabályozás területén is történt előrelépés: a közétkeztetésben korábban általános elvárás volt az állati eredetű élelmiszer biztosítása, tavaly februártól azonban a fekvőbeteg-ellátás kikerült ebből a kötelező körből. Ez rendeleti szinten lehetővé teszi, hogy a kórházi ellátásban nagyobb mozgástér legyen a növényi alapú étrendek számára.
A következő feladat a képzés: a séfeknek, konyhai dolgozóknak, intézményi szereplőknek meg kell tanulniuk, hogyan lehet ezekből az alapanyagokból tápláló, élvezhető és szakmailag megfelelő ételeket készíteni.
A csicseriborsó mint hétköznapi válasz
A beszélgetés végén M. Kende Péter a csicseriborsót emelte ki személyes kedvenceként, és arra biztatta a nézőket, hogy próbáljanak ki több növényi alapú, hüvelyesekre épülő ételt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
