„A Bibliában minden benne van” – Rubovszky Éva Jankovics Marcell örökségéről beszélt a Pirkadatban
A Pirkadat vendége Rubovszky Éva volt, Jankovics Marcell özvegye, a perzsa kultúra ismerője és a Jankovics-életmű gondozója. Breuer Péterrel a Pannónia Stúdióban nyíló Biblia-kiállításról, Jankovics Marcell befejezetlen bibliai filmtervéről, a Biblia mai olvasásának jelentőségéről és arról beszélgettek, hogyan lehet egy mozgóképes műből állóképes kiállítást létrehozni.
Jankovics Marcell visszatér a Pannónia Stúdióba
Rubovszky Éva elmondta: a Biblia című kiállítás csütörtökön nyílik a Hűvösvölgyi út 64–66. szám alatt, a Pannónia Stúdióban. Ez a helyszín Jankovics Marcell pályájának egyik meghatározó pontja volt: 1960-ban itt kezdett fázisrajzoló gyakornokként, és itt fejezte be Toldi című filmjét is.
A Pannónia Filmstúdió egykori világa a magyar animáció egyik nagy korszaka volt, több száz nemzetközi díjjal és kiemelkedő alkotókkal. Rubovszky szerint ezért is jelentős, hogy a Biblia-kiállítás éppen ebben az épületben kap helyet, amely ma is filmes központként működik.
Egy befejezetlen film új élete
Jankovics Marcell Biblia-filmje torzó maradt: az eredeti tervből a Teremtés 26 perces epizódja készült el. Rubovszky Éva felidézte, hogy a munkát egy magyar származású kanadai támogató finanszírozta, ám az illető az olajválság idején tönkrement, így a film nem folytatódhatott.
A kiállítás ebből a befejezetlen mozgóképes anyagból építkezik. Rubovszky különleges műfajnak nevezte, amikor egy film képi világából állóképes tárlat készül. A római, székesfehérvári és székelyudvarhelyi bemutatók után most Budapesten is látható lesz az anyag.
„A Biblia mindannyiunké”
A beszélgetés egyik fő témája a Biblia mai jelenléte volt. Rubovszky Éva szerint ma már korántsem magától értetődő, hogy minden családban van Biblia, pedig szerinte innen kellene indulnia a kulturális és lelki tájékozódásnak.
Felidézte Áder János könyvbemutatón elhangzott gondolatát is: „a Biblia mindannyiunké”. Ehhez hozzátette: „a Bibliában minden benne van”. Rubovszky szerint aki kézbe veszi a Bibliát, történeteket, tanulságokat és útmutatást talál benne.
Breuer Péter személyes emléket is megosztott Jankovics Marcellről. Elmondta, hogy első beszélgetéseik során meglepte, milyen mélyen ismeri Jankovics az Ó- és Újszövetséget, és mennyire átéli azt, amiről beszél. Szóba került az is, hogy Jankovics a bibliai jelképekről három vaskos kötetet írt.
Héber, fordítások és a félreértett Mózes-szobor
A beszélgetés érintette a héber nyelv szerepét is. Breuer Péter arról beszélt, hogy utazás közben is szívesen olvassa Mózes öt könyvét héberül, mert ez nyelvileg és szellemileg is karbantartja. Rubovszky Éva ehhez kapcsolódva úgy fogalmazott: a szent könyvek őrizték meg a héber nyelvet a diaszpórában.
Jankovics Marcell egyik magyarázata is előkerült Michelangelo Mózes-szobráról. Breuer felidézte, hogy Marcell a fordítási problémára mutatott rá: a héber szó félreértése miatt jelent meg Mózes fején szarvként az, ami sugárzásként is értelmezhető.
Rómától Hűvösvölgyig
A Biblia-kiállítás korábban Rómában is szerepelt, mégpedig egy vatikáni tulajdonú palotában. Rubovszky Éva szerint ez különösen fontos állomása volt az anyagnak: Jankovics Marcell bibliai munkája olyan helyen méretett meg, ahol a téma természetes közegében jelenhetett meg.
A budapesti tárlat ingyenesen látogatható lesz a Pannónia Stúdióban. Breuer Péter úgy fogalmazott: „aki Bibliát forgat, illetve Marcell munkásságát megismeri, az rossz ember nem lehet.” A beszélgetés így egyszerre szólt egy művészi hagyaték gondozásáról, a Biblia kulturális erejéről és arról, hogyan lehet Jankovics Marcell munkásságát újabb közönségekhez eljuttatni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
