„Olyan nincs, hogy én sterilen étkezzek, mert bele fogok halni” – Pusztai Erzsébet a járványokról, oltásokról és immunrendszerről
A Pirkadatban Breuer Péter vendége Dr. Pusztai Erzsébet orvos, infektológus és coach volt. A beszélgetés a hajókon terjedő fertőzésektől indult, majd eljutott a denevérekig, a gyerekkori kézmosásig, az oltások társadalmi jelentőségéig, a táplálkozásig, az étrend-kiegészítőkig és a munkahelyi egészségprogramokig. Pusztai szerint az egészség nem egyetlen csodaszer kérdése: a szervezet ellenállóképessége, a higiéné, a mozgás, a józan orvosi kontroll és a közösségi felelősség együtt számít.
Hajók, fertőzések és a régi járványok emlékezete
A beszélgetés egy fertőzéssel érintett luxushajó ügyéből indult. Pusztai Erzsébet szerint a hajók történelmileg is kedveztek a járványoknak, mert az emberek szorosan összezárva élnek rajtuk. A mostani esetet mégsem tartotta a Covidhoz hasonlítható világjárvány kezdetének, mivel az említett fertőzés nem légúti úton, emberről emberre terjed.
A régi pestisjárványok kapcsán felidézte: a középkori hajókon a patkányok és az áruszállítás sokkal nagyobb kockázatot jelentettek. A fából épült hajók, a hosszú utak és a kikötők közötti forgalom kedveztek annak, hogy a fertőzött rágcsálók egyik helyről a másikra vigyék a betegséget.
Az Ebola kapcsán Pusztai azt hangsúlyozta, hogy ott más a helyzet: közvetlenebb terjedésre képes, rendkívül súlyos betegségről van szó, ezért az érintett térségekben a gyors izoláció kulcskérdés.
A magyar denevértől nem kell félni
A műsor egyik színes része a denevérekről szólt. Pusztai Erzsébet fontosnak tartotta tisztázni, hogy a Magyarországon élő denevérek nem tartoznak azok közé a fajok közé, amelyek vérszívással vagy komoly fertőzésterjesztéssel jelentenének veszélyt az emberre.
Saját példát is hozott: családi házukban denevérek élnek, és ő kifejezetten örül nekik. „Egy este alatt olvastam róla, 2000 szúnyogot is megeszik. A denevér” – mondta, hozzátéve, hogy emiatt a kertben alig van szúnyog. A félelem helyett szerinte érdemes megérteni, milyen szerepet töltenek be ezek az állatok a természetes egyensúlyban.
Kézmosás, óvatosság és a túlzásba vitt sterilitás
A beszélgetés a gyerekkori higiénés szokásokra is kitért. Pusztai szerint nagyon fontos, hogy a kézmosás és az alapvető tisztasági szabályok már kisgyerekkorban rutinná váljanak. Ha valaki természetesnek tanulja meg, hogy evés előtt, játék után vagy hazaérkezéskor kezet mos, az később is magától értetődően fogja védeni magát és a környezetét.
Ugyanakkor a túlzásba vitt fertőtlenítést nem tartja szerencsésnek. Az ember szervezete a természettel kölcsönhatásban fejlődött, ezért a teljes sterilitás nem életszerű cél. „Olyan nincs, hogy én sterilen étkezzek, mert bele fogok halni” – fogalmazott. A háziállatokkal, természettel, mindennapi környezettel való normális kapcsolat szerinte része annak, ahogyan az immunrendszer tanul és alkalmazkodik.
Az immunrendszer nem tablettából épül
Pusztai Erzsébet szerint az immunrendszer állapotát sok tényező befolyásolja, ezek közül az egyik legfontosabb a táplálkozás. A zöldség és a gyümölcs nem pusztán vitaminforrás: rostokat, színezőanyagokat és olyan összetevőket is tartalmaz, amelyek a szervezet gyulladásos folyamataira is hatással lehetnek.
A vitaminokat és étrend-kiegészítőket nem utasította el, de óvatosságra intett. Külön kiemelte, hogy nem minden vitamin ürül ki egyszerűen a szervezetből, a D-vitamin például más kategória, és sok esetben valóban szükség lehet rá. A gond ott kezdődik, amikor valaki orvosi kontroll nélkül, reklámok vagy divatok alapján kezd kísérletezni saját magán.
Az oltás nem csak a gyerekkori betegségekről szól
A védőoltások kapcsán Pusztai Erzsébet határozottan beszélt az oltásellenes hangulat veszélyeiről. Elismerte, hogy minden oltóanyagnál fontos a biztonságosság és a kísérőanyagok ellenőrzése, ugyanakkor szerinte az oltások haszna közegészségügyi szinten megkérdőjelezhetetlen.
Különösen fontosnak tartotta, hogy a gyerekkorban enyhébbnek tűnő betegségek felnőttkorban sokkal súlyosabb formát ölthetnek. Példaként felnőtt bárányhimlős beteget és mumpsz miatt súlyos heregyulladást kapott férfit említett. Utóbbinál akár sterilitás is kialakulhat. A TBC-ről szólva hozzátette: a BCG-oltás fontos, de a betegség visszaszorításában a tápláltság, a higiénés viszonyok és a társadalmi környezet is nagy szerepet játszott.
A személyes orvosi vizsgálatot nem pótolja a telefon
A modern egészségügy egyik problémájaként a telefonos „távgyógyítás” túlterjedését említette. Pusztai szerint a Covid után sok rendelés szervezettebbé vált, de közben egyes helyeken átbillent a gyakorlat: a beteg személyes vizsgálata nélkül születnek döntések.
Ezt kockázatosnak tartja, mert egy tapasztalt orvos sokszor már a beteg megjelenéséből, bőrszínéből, tekintetéből, mozgásából is látja, hogy baj lehet. „Ránéz a betegre, és azt mondja, hogy itt valami komoly baj van” – fogalmazott. Szerinte az orvosi tapasztalatnak ezt a részét nem lehet teljesen képernyőre vagy telefonra cserélni.
Munkahelyi egészség: nem csak szűrés, mentális segítség is
A beszélgetés végén Pusztai Erzsébet egy amerikai példát idézett fel, ahol munkahelyi egészségprogramokat tanulmányozott. Ezek szerinte jóval többet jelentenek egyszerű szűrővizsgálatoknál: a dolgozók mentális állapotára, függőségi kockázataira, családi problémáira is figyelnek.
Úgy látja, az ilyen rendszereknek az a jelentőségük, hogy nem büntetéssel és megszégyenítéssel indulnak, hanem korai segítséggel. Ha valakinél alkohol-, drogprobléma, depressziós állapot vagy súlyos lelki megterhelés jelei látszanak, akkor a közösségnek és a munkahelynek is érdeke, hogy időben legyen hová fordulni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
