„A levegőből nem lehet felszabadítani a szorost” – Kis-Benedek József szerint Iránnal nem lehet gyors győzelmet számolni
A Pirkadat május 19-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József ezredes, biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, volt katonai attasé volt. A beszélgetés középpontjában az öböl menti válság, Irán katonai és politikai mozgástere, az amerikai döntéshozatal bizonytalansága, a Hormuzi-szoros helyzete, valamint Izrael és az arab államok háttérkapcsolatai álltak.
Amerika kivár, de a hadigépezetnek ára van
Breuer Péter az amerikai elnök előző napi sajtótájékoztatójából indult ki, amelyben a támadás elhalasztásáról beszélt. Kis-Benedek József szerint nem biztos, hogy a döntés valóban „közkívánatra” született, bár az amerikai katonai vezetés már korábban sem támogatta egy újabb háború megindítását.
A szakértő úgy látja, az elmúlt időszak bebizonyította, hogy „Iránt nem olyan egyszerű legyőzni”. A katonai műveletek fenntartása közben logisztikai problémák is megjelentek: hajókötelékeket kell ellátni, üzemanyagra, élelmiszerre, lőszerre van szükség, az embereket pihentetni és váltani kell. Mindez újabb pénzeket igényel, miközben az amerikai belpolitikai naptár is szorít: a novemberi választás közeledése az elnök mozgásterét is befolyásolja.
Az öböl menti országok is célponttá váltak
A műsorvezető felvetette, hogy három öböl menti arab ország is kérte a támadás elhalasztását, noha az elmúlt napokban iráni támadások érték őket. Kis-Benedek szerint ez érthető: ezek az országok jóval közelebb vannak Iránhoz, mint az Egyesült Államok, így közvetlenül érzik a fenyegetést.
A szakértő szerint Irán egyszerre támad amerikai célpontokat és olyan szunnita arab államokat, amelyek az amerikai jelenléthez vagy a nyugati biztonsági rendszerhez kapcsolódnak. A polgári létesítmények és turisztikai célpontok elleni támadások új helyzetet teremtenek: „felfordult gyakorlatilag a Közel-Kelet” – fogalmazott.
Az öböl menti országok számára a kérdés most az, hogy az amerikai biztonsági szerződések tényleges védelmet jelentenek-e. Kis-Benedek röviden így összegezte a helyzetet: „A puding próbája az evés. Hát most van a próba.”
Izrael háttérkapcsolatai felértékelődhetnek
Breuer Péter arról is beszélt, hogy meg nem erősített hírek szerint élénk üzleti repülőgép-forgalom zajlik egyes öböl menti országok és Izrael között. A szakértő szerint Benjamin Netanjahu alapvető érdeke, hogy ezek az országok ne forduljanak el Izraeltől.
A kapcsolatokat az is erősítheti, hogy egyes arab államok izraeli légvédelmi rendszerekhez jutottak. Ez Kis-Benedek szerint azt jelzi, hogy Izrael nemcsak politikai, hanem biztonsági szempontból is saját oldalán szeretné tartani ezeket az országokat.
A térségben azonban nem érdemes túl gyorsan „nagy barátságról” beszélni. A szakértő szerint az öböl menti országok között korábban sem volt teljes bizalom, a mostani támadások pedig újabb töréseket okoztak.
Hormuzi-szoros: katonai erő kevés, politikai megállapodás kell
A beszélgetés egyik kulcspontja a Hormuzi-szoros volt. Breuer Péter arról kérdezte vendégét, hogy az amerikai katonai fölény – repülőgép-hordozók, hadihajók, légierő – képes-e felszabadítani a térséget.
Kis-Benedek József válasza egyértelmű volt: „A levegőből nem lehet felszabadítani a szorost.” Szerinte nem repülőgépekre és hajókra lenne szükség elsődlegesen, hanem diplomáciai megállapodásra. A katonai erő legfeljebb tartalék lehet, a megoldás politikai természetű.
A probléma éppen az, hogy az amerikai és az iráni fél is olyan feltételeket szabott, amelyek jelenleg nehezen teljesíthetők. A szoros megnyitása tehát nem technikai kérdés, hanem alku kérdése.
Ki tárgyal Irán nevében?
A beszélgetés végén Breuer Péter azt kérdezte, egyáltalán ki képviseli most Iránt a tárgyalásokban. Kis-Benedek szerint a helyzet bizonytalan, mert a hatalmi szerkezet átrendeződött. A legfelsőbb vallási vezetés állapota és tényleges mozgástere nem világos, miközben a Forradalmi Gárda befolyása megnőtt.
A szakértő úgy látja, Iránban radikalizálódási folyamat zajlik, és jelenleg a Forradalmi Gárda az a szereplő, amely jelentős mértékben kézben tartja a döntéseket. Ez azért különösen fontos, mert a Forradalmi Gárda érdekei nem feltétlenül esnek egybe a hagyományos állami vagy diplomáciai szempontokkal.
Kis-Benedek József szerint Irán védelmi rendszere mozaikszerűen épül fel: az ország különböző területei úgy vannak megszervezve, hogy egy-egy rész kiesése esetén más egység át tudja venni a feladatokat. Ez katonailag átgondolt modell, de a tárgyalások szempontjából még bonyolultabbá teszi a helyzetet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
