„A legkisebb félreértés is háborúhoz vezethet” – Balázs Péter szerint újra szakmai külügyre van szükség
A Pirkadatban Breuer Péter vendége Balázs Péter volt külügyminiszter és EU-biztos volt, aki a magyar diplomácia állapotáról, a nagyköveti rendszer átalakításáról, a lengyel kapcsolatok újranyitásáról és a külpolitikai folytonosság hiányáról beszélt. A beszélgetés középpontjában az állt, miként lehet egy kormányváltás után úgy újraépíteni a külügyet, hogy a szakmai tudás megmaradjon, a politikai lojalitás pedig ne írja felül a nemzeti érdekeket.
A diplomata a kormány katonája, de nem pártkatona
A beszélgetés elején a lengyelországi magyar nagykövet helyzete került szóba. Balázs Péter szerint egy nagykövetnek számolnia kell azzal, hogy egy politikai fordulat után más mércével tekintenek rá, különösen akkor, ha az előző kormány külpolitikai irányvonalát nem csupán képviselte, hanem látványosan azonosult vele.
A volt külügyminiszter emlékeztetett: önmagában az, hogy valaki korábban a Szovjetunióban tanult, nem lehet kizáró ok. Szerinte a korábbi magyar gyakorlat józanabb volt ennél: „Magyarországon az Antall-kormány megtartotta ezeket az embereket, elvárta tőlük a lojalitást, és ezek ott maradtak a külügyben.” A határ Balázs Péter szerint ott húzódik, amikor valaki a szakmai diplomácia helyett egy politikai vonalat szolgál ki teljes erővel.
Varsó, Brüsszel, Washington: hol kell gyorsan lépni?
Balázs Péter a külügyi kulcspozíciók között elsőként a szomszédos országokat említette, majd Németországot, az Egyesült Államokat, Brüsszelt, a NATO-t és az ENSZ-t. A lengyel kapcsolatokról szólva azt mondta, a korábbi viszony mélypontra jutott, ezért az új kormány első lengyelországi látogatása különösen fontos jelzés.
A műsorban szó esett arról is, hogy a miniszterelnök és külügyminiszter kereskedelmi járattal, majd vonattal utazik Lengyelországban. Balázs Péter ezt helyes gesztusnak nevezte, hozzátéve, hogy jól szervezett program esetén a különgép sem feltétlenül jelent időnyereséget.
Nyilvános pályázat és új diplomata-utánpótlás
A volt külügyminiszter szerint a külügynek most nyitnia kellene azok felé, akik megfelelő nyelvtudással, kulturális ismerettel és szakmai ambícióval rendelkeznek. A Budapesti Városdiplomáciai Akadémia kapcsán azt mondta, vannak képzett fiatalok, de sokan külföldre vagy az üzleti szférába mentek.
Balázs Péter nyilvános pályázatot javasolna a külügyi utánpótlás megteremtésére. Úgy látja, a kormányváltást olyan lelkesedés övezi, amely sok fiatal számára újra vonzóvá teheti az itthoni közszolgálatot: „Fiataloktól hallom azt, hogy igaz, hogy külföldre készültem, de most már érdemes itthon maradni.”
A diplomáciai pálya követelményeiről szólva külön hangsúlyozta a pontos nyelvtudást: „A legkisebb félreértés is háborúhoz vezethet a diplomáciában, hogyha valamit rosszul mondanak, vagy rosszul értenek.”
Kína hosszú memóriája és a magyar folytonosság hiánya
A beszélgetés egyik legerősebb része a kínai diplomáciai gondolkodásról szólt. Breuer Péter személyes példán keresztül vetette fel, hogy Kínában a korábbi diplomatákat is számon tartják, tisztelettel kezelik, és a korábbi kapcsolatokat nem dobják ki politikai váltások miatt.
Balázs Péter szerint Kína hosszú távon emlékezik és hosszú távon tervez. Mint fogalmazott, ott pontosan nyilvántartják a korábbi tárgyalásokat, pozíciókat, szereplőket, és akár évekkel később is előveszik, ki mit mondott egy adott kérdésben. Ebből Magyarország annyit tanulhatna, hogy a külpolitikában legyenek ciklusokon átívelő alapok.
„Ha egy picit átvennénk, akkor egy bizonyos folyamatosság lenne az egyes kormányok között” – mondta Balázs Péter, aki szerint a szomszédságpolitikában és a szövetségi politikában különösen fontos volna a kiszámíthatóság.
Szomszédságpolitika: nem lehet mindent szőnyeg alá söpörni
A volt külügyminiszter szerint a magyar külpolitikának újra hosszú távú nemzeti konszenzusra lenne szüksége. A szomszédos országokkal való viszonyban a történelmi kisebbségi kérdések miatt nincs lehetőség rövid távú, kampányszerű politizálásra.
Példaként a Benes-dekrétumok mai szlovákiai értelmezését említette, amely szerinte magyar tulajdonosokat is érinthet. Balázs Péter úgy fogalmazott, ezt a kérdést nem lehet tovább kerülgetni: megoldást kell találni, miközben a szomszédokkal tartós jó viszonyra kell törekedni, mert „ők itt vannak és itt is maradnak”.
Keleti nyitás, piacok és nemzeti érdek
A beszélgetés végén a külkereskedelmi kapcsolatok kerültek elő. Balázs Péter szerint a rendszerváltás után megörökölt keleti kapcsolatrendszer egy része vállalati szinten fennmaradt, az Orbán-kormány keleti nyitása viszont számszerűen kevés eredményt hozott.
A volt külügyminiszter szerint Oroszországgal lehet jó gazdasági kapcsolatokat ápolni, de a biztonság felülírja az árat, különösen az energia területén. Hangsúlyozta: Magyarország számára ma elvileg kelet, nyugat, észak és dél felé is nyitott a kereskedelem, a kérdés az, hogy az ország tud-e élni ezzel a mozgástérrel.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
