A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.05.14.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke.
Hat év után szerda éjfélkor véget ért a veszélyhelyzet – amit először a covid-járványra, majd az orosz–ukrán háborúra hivatkozva hirdetett ki az Orbán-kormány.
A Hezbollah vezetője felszólította Libanont, hogy ne tárgyaljon közvetlenül Izraellel, e helyett „közvetett” egyeztetést javasolt.
Május végéig meghosszabbítják Lengyelországban az üzemanyagárak jövedéki adójának és áfájának átmeneti csökkentését, valamint a kötelező árplafont is magában foglaló intézkedéscsomagot – jelentette be Andrzej Domanski pénzügyminiszter.
Belföldi hírek:
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a közösségi-oldalára feltöltött videóban. Orbán Viktor kormánya eredményeit sorolva közölte: Magyarország gazdasági növekedése ma a második legmagasabb az Európai Unióban, a munkaalapú gazdaságpolitikának köszönhetően pedig egymillióval több munkahely van, mint 2010-ben volt. A korábbi kormányfő elmondta mennyi adókedvezményt kapnak az egy-, a két- és a háromgyermekes családok, kitért a három- és négygyermekes édesanyák és a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák adómentességére is. Felsorolásában szerepelt a 25 év alatti fiatalok adómentessége, az egyetemista fiataloknak járó diákhitel, a fiatal munkások által felvehető munkáshitel, és a fix 3 százalékos lakáshitel is. Orbán Viktor kitért a rezsicsökkentésre, valamint a 13. és a 14. havi nyugdíj bevezetésére. Közölte, hogy 2010-hez képest 4,5-szer magasabb a minimálbér és négyszeresére nőtt az átlagkereset, illetve kitért az orvosok 2 milliós és tanárok megközelítőleg 1 millió forintos átlagkeresetére. Ismertetése szerint az állami vagyont megduplázták, visszavásárolták a külföldiektől a repteret és az energiacégeket, Magyarország aranytartalékát 3 tonnáról több mint 100 tonnára, a devizatartalékot pedig a történelem során legmagasabb szintre emelték. Hangsúlyozta: Magyarország ma Európa legbiztonságosabb országa és Magyarország területén nincsenek migránsok sem. „A liberális kormány innen indul. Csak el ne rontsák” – zárta videóját. Magyar Péter kormányának minisztereit kedden nevezte ki az államfő május 13-i hatállyal.
A miniszterelnök székhelye és a kormányülések helyszíne Budapesten, az Alkotmány utca 5. szám alatt lesz, az Építési és Közlekedési Minisztérium eddigi épületében – jelentette be Magyar Péter. A kormányfő a közösségi-oldalán közzétett posztjában emlékeztetett arra, már korábban jelezte, nem költözik be a Karmelita palotába, a miniszterelnök eddigi székhelyére. Magyar Péter közölte, az épület néhány lépésre található a Parlamenttől. Szimbolikusnak tartja, hogy a Miniszterelnökség címe az Alkotmány utca lesz. A politikus egy fotót is megosztott arról a teremről, amelyben a jövő héttől a kormányüléseket tartják.
Hat év után szerda éjfélkor véget ért a veszélyhelyzet – amit először a covid-járványra, majd az orosz–ukrán háborúra hivatkozva hirdetett ki az Orbán-kormány. A leköszönő Orbán-kormány még tavaly szeptemberben idén május 13-áig hosszabbította meg az ukrajnai háborúra hivatkozva kihirdetett veszélyhelyzetet. Ez jár le szerdán éjfélkor, és mivel az új Országgyűlés a szombati alakuló ülésén egy jogszabály-módosítással megoldotta a jogi zűrzavarral fenyegető helyzetet, a veszélyhelyzetet nem kell ideiglenesen sem meghosszabbítani. Ha az új parlament nem lépett volna, akkor minden olyan, a háborús, vagy korábban a koronavírus-járványra hivatkozva kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva hozott rendelet is érvényét vesztette volna, jogi káoszt okozva az országban – írja összefoglalójában a Privátbankár. Magyar Péter, az új miniszterelnök még a beiktatása előtt azt kérte a távozó kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsa meg a veszélyhelyzetet, hogy legyen idő módosítani a veszélyhelyzettel összefüggő rengeteg, több mint száz rendeletet, de erre nem került sor. A helyzetet szombaton, az alakuló ülésén az új Országgyűlés úgy oldotta meg, hogy a legfontosabb rendeleteket törvényi szintre emelte.
Orbán Anita külügyminiszter videóüzenetben jelentette be, hogy az új kormány első kormányülésén napirendre vette a Kárpátalját ért orosz dróntámadás kérdését. „Orosz dróntámadás zajlik Kárpátalján, (…) öt drón becsapódásáról tudunk, kettő Szolyva mellett, egy Ungváron, egy-egy pedig egy-egy település mellett szórványosan” – mondta Orbán Anita. A szolyvai egy vasútállomás transzformátorállomását érte, az ungvári egy ipari létesítményt – tette hozzá. A magyar kormány folyamatos kapcsolatban áll a főkonzullal, és tájékoztatást kért tőle – jegyezte meg a kedden felesküdött külügyminiszter. „A támadást mélységesen elítéljük. (…) A most következő kormányülésen napirendre vesszük, és folyamatosan követjük az eseményeket, és utána tájékoztatni fogjuk a közvéleményt” – zárta a videót Orbán Anita.
Külföldi hírek:
Izrael légicsapást intézett szerdán három gépjármű ellen Bejrút környékén, nyolcan meghaltak, köztük két gyerek – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium. A tájékoztatás szerint a támadások Bejrúttól 20 kilométerre délre történtek, az NNA libanoni hírügynökség pedig úgy tudja, hogy a csapások közül kettő egy rendszeresen használt, a fővárost Dél-Libanonnal összekötő autópályát célzott. A szóban forgó autópályát már szombaton is érte támadás. Ugyancsak szerdán izraeli csapásokat jelentettek Dél-Libanonból is, nem sokkal azt követően, hogy az izraeli hadsereg hat környékbeli település evakuálására szólított fel.
A Hezbollah vezetője felszólította Libanont, hogy ne tárgyaljon közvetlenül Izraellel, e helyett „közvetett” egyeztetést javasolt. Naím Kászim, a Hezbollah libanoni siíta milícia vezetője szerint a közvetlen tárgyalások Izrael javát szolgálják, azok „a libanoni hatóságok engedékenységét” jelzik. Ezért azt javasolja, hogy Libanon közvetetten, harmadik fél bevonásával egyeztessen Izraellel, ahogy az a korábbi években is történt, például amikor 2024 novemberében tűzszünetet kötöttek. Libanon és Izrael képviselői csütörtökön kétnapos tárgyalás tartanak Washingtonban, hogy véget vessenek a két hónappal ezelőtt, az iráni háborút követően kitört legutóbbi harcoknak, és megvitassák a két fél közötti kapcsolatok jövőjét. A két szomszédos ország technikailag Izrael 1948-as megalakulása óta háborúban áll egymással. Naím Kászim szerint a Hezbollah fegyvertartásáról szóló vita belügy, ami csak rájuk és a libanoni kormányra tartozik, és semmilyen formában nem szabad hogy a kérdés fölvetődjön az Izraellel tartandó tárgyalásokon.
A The Wall Street Journal értesülései szerint arab tisztviselők és az ügyet jól ismerő források szerint David Barnea, a Moszad vezetője az Iránnal folytatott háború alatt legalább kétszer járt az Egyesült Arab Emírségekben a konfliktussal kapcsolatos egyeztetések céljából. A források szerint Barnea márciusban és áprilisban, két külön alkalommal látogatott el az Ábrahám-megállapodás tagállamába. A látogatások a háború alatt a két ország közötti fokozott együttműködés legújabb jelei, amelyek között szerepelnek az Irán elleni összehangolt támadások, a hírszerzési információk megosztása és az iráni célpontok kiválasztása. Izrael emellett küldött az Egyesült Arab Emírségekbe egy Iron Dome rakétavédelmi rendszert és a rendszer üzemeltetéséhez szükséges katonákat.
A NATO-tagállamok védelmi beruházásainak növelését, közös transzatlanti védelmi ipar kiépítését szorgalmazta szerdán a román fővárosban a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján a regionális összefogás két társelnöke, Karol Nawrocki lengyel elnök és Nicusor Dan román államfő. A NATO keleti szárnyán található kilenc tagállam bukaresti tanácskozásán a régió NATO-val kapcsolatos jövőképét hangolják össze az ankarai NATO-csúcs előtt. Nicusor Dan köszöntőjében kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova támogatását is folytatni kell, mert „az ő biztonságuktól függ Európa biztonsága”. A román elnök kiemelte: olyan helyszínen szervezik a tanácskozást, amely Ukrajna és a Fekete-tenger közelében van, vagyis azoknak a térségeknek a közelében, ahol a szövetséges területeket fenyegetés éri. Karol Nawrocki arról beszélt, hogy a hiteles elrettentéshez hiteles beruházásokra is szükség van, ezért a B9-ek összefüggő biztonsági övezetet építenek ki az északi térségtől a Fekete-tengerig.
Május végéig meghosszabbítják Lengyelországban az üzemanyagárak jövedéki adójának és áfájának átmeneti csökkentését, valamint a kötelező árplafont is magában foglaló intézkedéscsomagot – jelentette be Andrzej Domanski pénzügyminiszter. A vonatkozó törvény március végén lépett hatályba. Az intézkedéseket a közel-keleti konfliktusnak az üzemanyag-piacra gyakorolt negatív hatása enyhítése végett vezették be, és legutóbb április végén hosszabbították meg május 15-ig. A programot újabban „biztosan meghosszabbítják május végéig (…), hogy mi lesz utána, azt majd meglátjuk” – mondta el újságíróknak Domanski. Hozzátette: a csomagnak köszönhetően „a lengyelek zsebében maradnak az infláció féken tartása és a megfelelő gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú eszközök”. Domanski beismerte: az intézkedéscsomag „hatalmas kihívást” jelent az állami költségvetés számára, de a kormány már előkészítette a büdzsét tehermentesítő megoldásokat, köztük a nagyvállalatok túlzott nyereségét érintő szabályozást.
Uniós jogba ütközik a mezőgazdasági haszonélvezeti jogok törléséért járó vagyoni kompenzációra vonatkozó magyar szabályozás, amely kizárólag a földterületnek a haszonélvezet ingatlan-nyilvántartásból való törlése időpontjában fennálló forgalmi értéke alapján számítja ki a kompenzációt, mert nem biztosít megfelelő jóvátételt az elszenvedett károkért – közölte szerdán a luxembourgi székhelyű uniós bíróság. A testület döntésében emlékeztetett: Magyarország 2013-ban olyan szabályozást fogadott el, amely 2014 májusától megszüntette a mezőgazdasági ingatlanokon fennálló haszonélvezeti jogokat, amennyiben azok jogosultjai nem a tulajdonos közeli hozzátartozói voltak.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este kisebb záporokra lehet számítani. A hőmérséklet jellemzően 17 – 21 fok körül alakul.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
