„Ettől egy darabbal nem lesz több orvos” – Havas Szófia szerint az egészségügyben nincs idő győzelmi mámorra
A Pirkadat május 14-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Havas Szófia orvos, egészségpolitikus volt. A beszélgetés az új kormány indulásáról, az egészségügyi tárca előtt álló legsürgetőbb feladatokról, az orvosi kamara szerepéről, a kórházi finanszírozásról és az ágazatban mozgó hatalmas közpénzekről szólt. Havas szerint az egészségügyben nem lehet hosszú átmeneti időszakkal számolni: a problémák azonnali döntéseket követelnek.
Kampányüzemmódból munkába
Havas Szófia megértőbben beszélt arról, hogy az új kormány tagjainál még érződik a kampány lendülete. Szerinte történelmi léptékű győzelem után, különösen egy fiatalabb politikusi generációnak, nem könnyű azonnal átkapcsolni a mindennapi kormányzati munkára.
Az egészségügyet azonban külön területként kezelte. Úgy fogalmazott, ez az az ágazat, ahol „nincs idő”, mert a rendszer működési problémái nem halaszthatók. Nemcsak orvosként, hanem egészségpolitikusként és közgazdasági végzettséggel rendelkező menedzserként is azt hangsúlyozta: a döntésekhez pontos számokra, átlátható finanszírozásra és szakmai vezetésre van szükség.
Orvosból miniszter: lehet visszaút?
Breuer Péter felvetette, hogy az új egészségügyi miniszterrel az ország elveszíthet egy jó operatőrt, vagyis gyakorló orvost. Havas Szófia szerint ez nem feltétlenül végleges veszteség: egy orvos bármikor visszatérhet a szakmájába, ha megőrzi a működéshez szükséges jogosultságait.
Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint gyakorló orvos nem lehet parlamenti képviselő. Ezt a korlátozást szerinte a korábbi kormány vezette be, és politikai akarattal könnyen módosítható lenne. Ő maga azt tartaná helyesnek, ha egy orvos-politikus valamilyen formában nem szakadna el teljesen a gyógyítástól.
Kamarai tagság: ajándék vagy valódi megoldás?
A Magyar Orvosi Kamara szerepéről Havas Szófia történeti visszatekintéssel beszélt. Felidézte, hogy 2007 és 2010 között a Fidesz az egészségügyi kormányzattal szembeni kampányban erősen támaszkodott az akkori kamarai vezetésre, majd 2010 után visszaállította a kötelező kamarai tagságot.
Most hasonló érzése van: mintha a kamara ismét ajándékként kaphatná vissza a kötelező tagságot. Havas azonban ennél sokkal súlyosabb problémákat lát az egészségügyben. „Ettől egy darabbal nem lesz több orvos, nem lesz több nővér” – mondta.
Hány kórház, hány ágy, mennyi pénz?
A beszélgetés egyik legfontosabb része az egészségügyi számokról szólt. Havas Szófia szerint már az is beszédes, hogy nem könnyű pontosan meghatározni, hány kórház és hány kórházi ágy működik ma Magyarországon.
Elmondása szerint 2010 óta több kórházat, számos osztályt, részleget és ágyat zártak be, miközben a korábbi kampányok egyik központi ígérete az volt, hogy kórházi ágyakat nem fognak megszüntetni.
A finanszírozásnál az egészségbiztosítási alap gyógyító-megelőző kasszáját emelte ki. Ez a fekvőbeteg-, járóbeteg- és alapellátás fő forrása, nagyjából 2900 milliárd forintos nagyságrendben. Ebből jelentős rész jut a kórházi rendszerre.
Kórházigazgatók és milliárdos döntések
Havas Szófia szerint az intézményvezetők kiválasztása nem lehet pusztán politikai vagy személyes bizalmi kérdés. Egy-egy kórházigazgató hatalmas összegek fölött rendelkezik.
Példaként említette, hogy a Semmelweis Egyetem nagyságrendileg 200 milliárdos, egy országos intézet akár 55 milliárdos, egy kisebb városi kórház pedig 15–20 milliárd forintos éves büdzsével működhet. Ez szerinte olyan közpénz, amelynek felhasználásához szakértelem, ellenőrzés és felelősség kell.
„Ez nagyon sok pénz. Hihetetlen és közpénz” – hangsúlyozta.
Mosás, étkezés, őrzés-védelem: nem csak gyógyításról van szó
Az egészségügyi kiadások jelentős része nem közvetlenül orvosi vagy ápolási munka. Havas Szófia a mosást, étkeztetést, őrzés-védelmet és más kiszolgáló szolgáltatásokat említette.
Szerinte az elmúlt években ezek a szolgáltatások erősen koncentrálódtak, és kötelező jelleggel 30–40 százalékkal drágultak. Úgy látja, ez is hozzájárult az egészségügyben keletkező hiányokhoz. Ha ezen a területen változás történne, jelentős források szabadulhatnának fel az ellátás számára.
OEP, decentralizáció és szakmai tanácsadás
Breuer Péter felvetette, hogy az új kormány tervei szerint visszaállhat az OEP. Havas Szófia ezt értékelhető iránynak nevezte, mert így világosabbá válhat a finanszírozási rendszer.
A fővárosi egészségügyi szerepvállalásról azt mondta: addig kevés értelme lenne, amíg az intézmények állami kézben maradnak, és nincs valódi decentralizáció. Szerinte a jelenlegi központosított rendszer működésképtelen.
Úgy látja, az új kormánynak érdemes lenne olyan szakembereket tanácsadóként bevonnia, akik régóta ismerik az egészségügy érzékeny pontjait, a finanszírozási útvonalakat és azt, honnan lehet forrásokat felszabadítani.
„Parlament nélkül is lehet valaki egészségpolitikus”
A beszélgetés személyesebb megjegyzéssel zárult: Breuer Péter szerint Havas Szófia szíve továbbra is az ágy melletti gyógyításban maradt. Havas erre úgy reagált: „parlament nélkül is lehet valaki egészségpolitikus.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
