„A Biblia az ő életében a könyvek könyve volt” – Rubovszky Éva Jankovics Marcell örökségéről és a perzsa kultúra élő nyomairól
A Pirkadat május 11-i adásában Breuer Péter vendége Rubovszky Éva volt, aki Jankovics Marcell özvegyeként, könyvkiadói tapasztalataival és perzsa kulturális tudásával érkezett a stúdióba. A beszélgetés az Eszter-tekercs különleges magyarországi faximile kiadásától Csokonai és Háfiz kapcsolatán át Jankovics Marcell Biblia-filmjéig vezetett.
Eszter tekercse, amely Jeruzsálemben is sorokat vonzott
Breuer Péter elsőként a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteményének egyik nagy kincsét, az Eszter-tekercset idézte fel. Rubovszky Éva elmondta, hogy a Helikon Kiadóval készült faximile kiadás egy 17–18. századi itáliai, héber betűs Eszter-tekercs alapján született meg, amelyet Púrimkor olvasnak fel a zsinagógában.
A kiadvány nyomdatechnikai bravúrnak számított a nyolcvanas évek Magyarországán. A többméteres tekercs reprodukcióját Szántó Tibor tervezte, és a munka a Békéscsabai Nyomdában készült. Rubovszky Éva szerint különleges pillanat volt, amikor a kötetet Jeruzsálemben, a könyvvásáron is bemutathatták.
A szocializmus három kategóriája, a tiltott, támogatott és tűrt közül ez a kiadvány a „tűrt” körbe tartozott. Izraellel akkor nem volt fényes a kapcsolat, de Rubovszky szerint „a zsidó kultúrát nem lehet letagadni”.
Csokonai és Háfiz találkozása
Rubovszky Éva perzsa szakon végzett, és a beszélgetésben külön kitért arra, hogyan kapcsolódik össze a magyar irodalom a perzsa költészettel. Képes Géza kutatásai nyomán hangsúlyozta: Csokonai Vitéz Mihály ismerte Háfizt, a perzsa költészet egyik legnagyobb alakját.
Csokonai Háfiz sírhalma című versét Rubovszky Éva Torma Katalinnal és Németh Ágnessel, egy perzsa költő közreműködésével fordította perzsára. A fordítást táblán is elhelyezték Háfiz sírjánál, hogy az odalátogató zarándokok lássák: egy magyar költő verset írt a perzsa mester emlékére.
A perzsa kultúra szerinte sokkal közelebb van a mindennapi európai műveltséghez, mint azt sokan gondolnák. Példaként Mozart Varázsfuvoláját említette, benne Sarastróval, akinek alakja Zarathusztra hagyományát idézi.
Párszik, Freddie Mercury és Zubin Mehta
A perzsa kultúra továbbéléséről szólva Rubovszky Éva a párszik történetét is felidézte. Az iszlám hódítás elől Indiába menekült közösség később Bombay kereskedelmi világában is jelentős szerepet játszott. A legismertebb párszi származású művészek között Freddie Mercuryt említette, aki Zanzibárban született.
Breuer Péter Zubin Mehtát is felhozta, aki az Izraeli Filharmonikusok meghatározó alakjaként a zsidó állam kulturális életében játszott kiemelkedő szerepet. A beszélgetés így a perzsa, párszi, zsidó és magyar kulturális kapcsolódások sokszálú világát rajzolta fel.
Irán: kultúra, háború és megítélés
A jelenlegi iráni helyzet kapcsán Breuer Péter arra kérdezett rá, mennyire sérülhettek a kulturális emlékek. Rubovszky Éva a gulisztáni palotát és a híres tükörtermet említette, valamint azt, hogy egyes fontos építészeti emlékeket is találatok értek.
Az iráni nép helyzetéről óvatosan beszélt. Szerinte kívülről nehéz pontosan megítélni egy 90 milliós ország belső valóságát, és nem lehet egyszerű címkékkel leírni egy ilyen összetett társadalmat.
Jankovics Marcell és a Biblia
A beszélgetés második fele Jankovics Marcell örökségére fordult. Rubovszky Éva elmondta, hogy a Biblia-film tervéből a Teremtés 26 perces epizódja készült el. Ebből született kiállítás, amelyet Rómában, Székesfehérváron és Székelyudvarhelyen is bemutattak, most pedig május 21-én Budapesten, a Pannónia Stúdióban nyílik meg.
A helyszín különösen személyes: Jankovics Marcell hatvan éven át dolgozott a Pannónia Stúdióban. A mostani tárlat kizárólag a Biblia-anyagra koncentrál, pünkösd előtt mutatják be.
Rubovszky Éva szerint a Biblia Jankovics Marcell életében alapmű volt: „A Biblia az ő életében a könyvek könyve.” Bár a teljes film nem készülhetett el, a Teremtés-epizód önállóan is kerek egész.
Az ember tragédiája új olvasata
Breuer Péter és Rubovszky Éva külön beszéltek Az ember tragédiája animációs feldolgozásáról is. Rubovszky szerint a diákok sokszor könnyebben kapcsolódnak Jankovics filmjéhez, mint a kötelező olvasmányként kezelt szöveghez. A vetítések után gyakran beszélgetések is szerveződnek, és vannak közösségek, amelyek kifejezetten a film köré építenek alkalmakat.
Jankovics Marcell hozzáállását egy mondattal idézte fel: „Milyen szót nem értetek? A szerelem, a rózsa. Mit nem értetek?” A művek nehézsége szerinte sokszor nem leküzdhetetlen akadály, inkább belépési pont egy gazdagabb világba.
Egy alapítvány Jankovics Marcell emlékéért
Rubovszky Éva arról is beszélt, hogy a Jankovics Marcell-életmű gondozása nem kap akkora intézményi hátteret, mint amekkorát szerinte megérdemelne. Ezért hozták létre a Sisyphus Alapítványt, amely kiállításokkal, programokkal és művek bemutatásával próbálja életben tartani és új közönséghez vinni az örökséget.
A Pirkadatban elhangzott beszélgetés egyszerre volt irodalmi, művészettörténeti és személyes emlékezés: Eszter tekercsétől Háfiz sírjáig, a pársziktól a Pannónia Stúdióig, Jankovics Marcell művei mögött egy olyan szellemi tér rajzolódott ki, ahol a magyar kultúra természetesen kapcsolódik a zsidó, perzsa és egyetemes hagyományhoz.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
