A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.05.06.
„Április 12-én földrengésszerű vereséget szenvedtünk. Nincs ezen mit szépíteni” – írta levelében Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a digitális polgári körök tagjainak.
A kézfertőtlenítés nem apró részlet, hanem betegbiztonsági kérdés – hívta fel a figyelmet Hegedűs Zsolt kijelölt egészségügyi miniszter.
Izraeli kézbe kerül egy német Volkswagen-üzem, amely az autók helyett a Vaskupolához fog rakétaalkatrészeket gyártani.
A szlovén parlament kedden tudomásul vette, hogy Natasa Pirc Musar államfő nem állít miniszterelnök-jelöltet a március 22-i választások utáni kormányalakítás első fordulójában.
Belföldi hírek:
„Április 12-én földrengésszerű vereséget szenvedtünk. Nincs ezen mit szépíteni” – áll abban a posztban, amelyet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke írt, és amelyet különböző Digitális Polgári Körök (DPK) csoportjaiban osztottak meg a közösségi-oldalon. A leköszönő miniszterelnök azt írta: még sosem dolgoztak ennyit kampányban, mégis elveszítették a választást. Orbán Viktor a digitális polgári körök tagjainak emailben is eljuttatott üzenetben hozzátette: a DPK-k tagjainak és a Harcosok Klubjának köszönhető, hogy a „nemzeti oldal nem térdelt le a globalista erők előtt a digitális térben sem”. Szerinte ezt a kiállást „mindig tisztelettel fogják felidézni a magyar politikatörténetben”. Orbán Viktor a hamarosan felálló kormány karakteréről azt írta: „liberális arcéllel” az Európai Parlamentben működőhöz hasonló nagykoalíció jön létre, azzal a különbséggel, hogy ez nem pártok között, hanem egyetlen párton belül működik. Arról is írt, hogy szerinte az „önkény és az akarnokság korszakába lépünk”, aminek a kezdeti tüneti már felsejleni látszanak. „A köztársasági elnök és más közjogi méltóságok megtámadásával eltörölnék az alkotmányos garanciákat. Lefekszenek Brüsszelnek, támogatni fogják a háborút és a migrációs paktumot. Meg akarják szüntetni a védett energiaárakat. Aggasztó jelek ezek, mégis azt kívánjuk, hogy ne legyen igazunk ” – fogalmazott.
Pósfai Mihály geológust, akadémikust, egyetemi tanárt választották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé a tudós testület 200. közgyűlésén. A zárt ülésen megválasztották a testület főtitkárát és főtitkárhelyettesét, az akadémia alelnökeit és elnökségi tagjait is. A főtitkár Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, a főtitkárhelyettes Kovács Ilona pszichológus lett. Az elnöki posztért Pósfai Mihály mellett Borhy László régész, Miklósi Ádám biológus és Perczel András kémikus indult. Az új elnök megbízatása 3 évre szól. Az élettudományi alelnök Hunyady László endokrinológus, a társadalomtudományi alelnök Borsos Balázs etnográfus, kulturális antropológus, a természettudományi alelnök Kiss Rita építőmérnök lett. Élettudományi elnökségi taggá választották Csákiné Michéli Erika agrármérnököt, társadalomtudományi elnökségi taggá Kenesei István nyelvészt, természettudományi elnökségi taggá Kamarás Katalin fizikust.
A kézfertőtlenítés nem apró részlet, hanem betegbiztonsági kérdés – hívta fel a figyelmet Hegedűs Zsolt kijelölt egészségügyi miniszter, a Tisza Párt országos listáján megválasztott országgyűlési képviselő a közösségi-oldalán kedden a kézhigiénés világnap alkalmából. Hegedűs Zsolt kiemelte, „a tiszta kéz életeket ment”, különösen az egészségügyi ellátásban, ahol a megfelelő kézfertőtlenítés a kórházi fertőzések megelőzésének egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköze. A legfrissebb, 2024-es magyar adatokat ismertetve a politikus közölte, hogy a fekvőbeteg-ellátó osztályokon ezer ápolási nap alatt átlagosan 16,5 liter alkoholos kézfertőtlenítőszer fogyott, ami ugyan 14 százalékos növekedés 2023-hoz képest, de még mindig elmarad a szakmailag ajánlott 20-40 liter/ezer ápolási nap minimumtól.
A főváros kész tárgyalni az új kormánnyal annak érdekében, hogy radikálisan csökkentsék az óriásplakátok számát Budapesten – írta Karácsony Gergely főpolgármester közösségi-oldalán. Karácsony Gergely úgy fogalmazott: „az új kormánnyal azokról a jogszabály-módosításokról is készek vagyunk tárgyalni, amelyek lehetővé teszik, hogy eltüntethessük az ocsmány épülethálókat, hogy eltakarítsuk végre az üres telefonfülkéket az utcáinkról, és hogy radikálisan csökkentsük az óriásplakátok számát a városban, és hogy soha többé ne lehessen gyűlöletpropagandával szennyezni a köztereinket és a lelkünket.” A főpolgármester azzal kezdte a bejegyzését, hogy „a gyűlöletpolitika végrehajtóinak és megrendelőinek nincs bocsánat. Budapestet pedig egyszer és mindenkorra meg kell tisztítani a vizuális környezetszennyezéstől”. Ezek az emberek tudatosan és szisztematikusan, egyre nagyobb dózisban adagolva csöpögtették a mérget a magyarok lelkébe. Embereket, közösségeket tettek gyűlöletcélponttá, rámentek erre életek az elmúlt 16 évben. „Nincs az a könnyes interjú, ami ezt rendbe hozhatja, a felejtés nem opció, mert ha nem dolgozzuk fel a lelkek ellen elkövetett bűnöket, arra ítéltetünk, hogy újra átéljük azokat” – írta.
Külföldi hírek:
Az izraeli hatóságok kedden meghosszabbították a gázai flottilla két aktivistájának őrizetbe vételét – jelentette be az Adála palesztin jogvédő szervezet, hozzátéve, hogy az askelóni bíróság döntése értelmében a brazil Thiago Ávila és palesztin-spanyol Saif Abukeshek vasárnapig mindenképpen őrizetben marad. A két férfit múlt csütörtökön vették őrizetbe további mintegy 170, a Gázai övezetbe tartó Global Sumud flottila fedélzetén utazó aktivistával együtt, Kréta közelében. A hatóságok az aktivistákat Ávila és Abukeshek kivételével a szigeten partra tették, Ávilát és Abukesheket azonban – azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a Hamász iszlamista terrorszervezettel – őrizetbe vették. A két aktivista tagadta a vádakat és éhségsztrájkba kezdett. Hedíl Abu Szálih, az aktivisták egyik ügyvédje hangsúlyozta, hogy klienseiket nemzetközi vizeken fogták el, így az őrizetbe vétel illegálisnak számít. Az izraeli védelmi erők előzetesen egyébként az útirány megváltoztatására kérték a csoportot, de az nem teljesítette a felszólítást.
Izraeli kézbe kerül egy német Volkswagen-üzem, amely az autók helyett a Vaskupolához fog rakétaalkatrészeket gyártani. A legendás Vaskupola gyártója, az izraeli Rafael Advanced Defense Systems megállapodást kötött egy Volkswagen-üzem megvásárlásáról a németországi Osnabrückben, amelyet a jövőben légvédelmi rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártására alakítanak át. A berlini kormány által is támogatott ügylet várhatóan mintegy 2300 munkahelyet ment meg, és erősíti Németország védelmi iparát. A nyugat-németországi gyár, amely Európa legnagyobb autógyártójának tulajdonában áll, az utóbbi időben a kereslet visszaesése miatt a bezárás szélére került. Több különböző hírügynökség értesülései szerint a több éve napirenden lévő eladás most új lendületet kapott, és a megállapodás révén a dolgozók jelentős részét átképzik majd hadiipari termelésre. A tárgyalásokhoz közel álló források szerint a felek már aláírták az eladásról szóló szándéknyilatkozatot.
Az amerikai katonák kivonása Németországból esélyt jelent egy állandó lengyelországi amerikai bázis létesítésére – jelentette ki Mateusz Morawiecki, az Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) európai pártcsalád elnöke, volt lengyel kormányfő kedden a TV Republika konzervatív hírtelevízióban. Morawiecki arra utalt, hogy Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szombaton bejelentette ötezer amerikai katona kivonását Németországból. „Óriási esély” nyílik egy „állandó amerikai bázis, egy állandó hadosztály” létrehozására Lengyelországban – fogalmazott Morawiecki, Karol Nawrocki elnök ez irányú erőfeszítéseire utalva. Kifejtette: amennyiben a már korábban rotációs rendszerben Lengyelországba telepített 10 ezer amerikai katonához „hozzáadják a Németországból kivonandó ötezret, valamint még ötezret az Egyesült Államokból, akkor már majdnem megvan egy állig felfegyverzett amerikai hadosztály”. Hegseth bejelentése következtében lehetőség nyílik arra, hogy megváltozzon a térségünk geopolitikai helyzete – vélekedett Morawiecki. Lengyelország „valóban biztonságban lehet a keleti szárnyon, két szinttel magasabbra emelhető biztonságosságnak szintje” – hangsúlyozta a politikus.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint válságos helyzetet teremtettek az utóbbi hetekben Nagy-Britanniában elkövetett sorozatos antiszemita támadások. A munkáspárti kormányfő, aki a brit vallási és politikai élet, valamint civil szervezetek vezetőinek részvételével tanácskozást hívott össze keddre az antiszemita indíttatású bűncselekménysorozat megfékezése végett, a Downing Streeten elmondott nyitóbeszédében úgy fogalmazott: a vizsgálat egyik nyomvonala annak kiderítésére irányul, hogy az utóbbi időszak antiszemita incidensei mögött nem valamely ellenséges ország áll-e. Starmer külön megnevezte Iránt, és kijelentette: azt üzeni a teheráni rezsimnek, hogy London nem fogja eltűrni az erőszakra és a gyűlöletre uszító magatartást. Az Irán részéről megnyilvánuló fenyegetettséget a brit biztonsági szolgálatok is jelezték. Ken McCallum, a brit elhárítás (MI5) vezérigazgatója legutóbbi nyilvános helyzetértékelésében úgy fogalmazott: Irán egymás után szövi a Nagy-Britannia elleni ellenséges akciók terveit, amelyeknek száma az elmúlt két évben példátlan ütemben emelkedett.
Megbukott Romániában az Ilie Bolojan vezette Európa-barát koalíciós kormány a kétkamarás parlament keddi együttes ülésén rendezett bizalmi szavazáson. A kormánykoalícióból kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzékben lévő szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által beterjesztett bizalmatlansági indítványt 281 képviselő és szenátor szavazta meg, ami rekordnak számít az ország rendszerváltás utáni történetében. A kormány megbuktatásához a törvényhozók többségének támogatására, legalább 233 voksra volt szükség. Az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet című AUR-PSD bizalmatlansági indítvány kezdeményezői azzal vádolták a kormányt, hogy a legfontosabb állami vállalatok privatizációjával, közvita és a politikai egyeztetés megkerülésével gyengítené az állam befolyását stratégiai ágazatokban. Az Agerpres hírügynökség által idézett dokumentum szerint a nyugdíjak befagyasztása és a közalkalmazotti bérek egy részének csökkentése mellett is magas maradt a költségvetési hiány, ezért a kormány a lakossággal fizetteti meg az államháztartás rendbetételének árát, miközben a hatalmi struktúrák és a kiváltságok sértetlenek maradtak.
A szlovén parlament kedden tudomásul vette, hogy Natasa Pirc Musar államfő nem állít miniszterelnök-jelöltet a március 22-i választások utáni kormányalakítás első fordulójában, így a jelölés joga a következő két hétben a képviselőcsoportokat, illetve legalább tíz képviselőt illet meg. Az államfő korábban azzal indokolta döntését, hogy egyik lehetséges jelölt sem rendelkezik többséggel a 90 tagú törvényhozásban, és nem kíván kisebbségi kormány élére miniszterelnök-jelöltet állítani. A következő 14 napban a parlamenti frakciók vagy legalább tíz képviselő javasolhat miniszterelnök-jelöltet. A szavazást legkorábban a határidő lejárta előtt 48 órával, legkésőbb pedig a határidő lejártát követő hetedik napon kell megtartani. Janez Jansa, a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke kedden közölte: összehangolták az esetleges új kormány koalíciós szerződésének kiindulópontjait, és arra számítanak, hogy a konkrét tartalmakról egy héten belül megállapodnak. Hozzátette: ezt követően a pártok testületeinek döntése, majd a tárcák és a személyi kérdések egyeztetése következhet.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este felhős lesz az égbolt, helyenként záporok is kialakulhatnak. A hőmérséklet jellemzően 24 – 28 fok körül alakul.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
