A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.04.17.
Nem vesz részt az EU állam- és kormányfőinek informális tanácskozásán a kormányzati átadás-átvétellel kapcsolatos teendői miatt Orbán Viktor miniszterelnök április 23-24-én.
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social platformon jelentette be, hogy Izrael és Libanon megállapodott egy azonnali, 10 napos fegyvernyugvásban.
Moszkva számított rá, hogy Washington nem fogja meghosszabbítani a harmadik országok számára kiadott, az orosz olaj vásárlására vonatkozó ideiglenes engedélyét – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete beszédet mondott a magyar kormány által szervezett magyarországi holokauszt-emléknap alkalmából.
Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete ma beszédet mondott a magyar kormány által szervezett magyarországi holokauszt-emléknap alkalmából, amely az 1944-ben létrehozott első gettókra emlékezik. Az eseményen Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár és Grósz Andor professzor, a Mazsihisz elnöke is felszólalt Magyar Péter leendő miniszterelnök jelenlétében. Az megemlékezésen részt vett Orbán Anita, a leendő külügyminiszter, valamint Tarr Zoltán is. Maya Kadosh beszédében hangsúlyozta, hogy az új parlament és kormány megalakulásával a figyelem elsősorban a politikai döntésekre és irányokra összpontosul majd, ugyanakkor az intézményeknek is meghatározó szerepük lesz a közélet működésének keretezésében. „Olyan korszakban élünk, amikor az antiszemitizmus nem tűnt el, hanem új, kevésbé nyílt formákban jelenik meg, amelyekkel ezért nehezebb szembeszállni. Ilyen környezetben a politikai vezetés szerepe összetettebbé, de egyben elengedhetetlenebbé is válik” – említette. Ezenkívül a nagykövet asszony kiemelte, hogy az új parlament mandátumának kezdetével lehetőség nyílik a 2000-ben tett kötelezettségvállalás megerősítésére és annak mai relevanciájának hangsúlyozására. Ehhez azonban tisztázni kell, hogy milyen formában jelenik meg ma az antiszemitizmus. Néha a zsidó identitás egyik alapvető elemének, Izrael Államnak az elutasításán keresztül fejeződik ki. „Az antiszemitizmus elleni fellépés azt is jelenti, hogy határozottan kiállunk a zsidó állam delegitimálására irányuló törekvések ellen. A mai világban a kettő elválaszthatatlan. Ez tükröződik a Magyarország és Izrael közötti kapcsolatban is, amely az antiszemitizmus minden formájának leküzdésére irányuló egyértelmű elkötelezettségre épül” – hangsúlyozta.
Belföldi hírek:
Egész Európa közös felelőssége, hogy az utánuk jövő nemzedékek tanuljanak a múlt bűnéből, megértsék a hátterét és elgondolkozzanak a következményeken – mondta a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Budapesten. Szalay-Bobrovniczky Vince a Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen hangsúlyozta: a holokauszt élő seb az emberiség lelkiismertén, olyan tragédia, amelynek emléke arra kötelez bennünket, hogy minden korban és minden körülmények között őrködjünk az emberi méltóság felett. Hozzátette: kötelességünk nemcsak emlékezni, hanem cselekedni is. Meg kell védenünk az emberi méltóságot minden körülmények között, fel kell lépnünk a gyűlölet, a kirekesztés és az antiszemitizmus minden formája ellen. Hangsúlyozta: a történelem arra tanít, hogy a közöny is döntés. Kötelességünk a jövő nemzedék számára világossá tenni, hogy az embertelenség szavakkal, közönnyel, kirekesztéssel kezdődik, és akkor válik visszafordíthatatlanná, amikor a társadalom félrefordítja a tekintetét, bagatellizál és hallgat.
Nem vesz részt az EU állam- és kormányfőinek informális tanácskozásán a kormányzati átadás-átvétellel kapcsolatos teendői miatt Orbán Viktor miniszterelnök április 23-24-én – közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter a közösségi-oldalán. Bóka János azt írta, mivel az informális tanácskozáson nem lesznek döntések és nem fogadnak el írásbeli következtetéseket, ezért Magyarország képviseletére nem kér fel senkit a miniszterelnök. A tanácskozás napirendjén a közel-keleti válság és annak Európára gyakorolt hatása, illetve a következő hétéves uniós költségvetés általános kérdései szerepelnek. Ezekben az ügyekben a magyar kormány álláspontja ismert és nem változott. Erről az Európai Tanács elnökének kabinetjét tájékoztattuk – tette hozzá. A miniszter azt írta, az informális találkozón Magyarország nem politikai szintű képviselete biztosított, a megbeszélés általános irányairól Magyarország tájékoztatást kap.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – írta Magyar Péter, a parlamenti választáson nyertes Tisza Párt elnöke. A Miniszterelnökség 2019. január elején költözött az egykori Karmelita kolostor felújított épületegyüttesébe.
Április 17-én, ma megkezdődnek az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban – közölte az Országgyűlés Sajtóirodája. Azt írták: az alaptörvényben és a határozati házszabályban foglaltak alapján a tárgyalások fontosabb témakörei lesznek a mandátumigazolás előkészítése, az esküokmányok aláírásának menete, az alakuló ülés előkészítése, az ülésrend meghatározása, a tisztségviselők megválasztásának előkészítése, az Országgyűlés bizottsági rendszerének kialakítása, továbbá szóba kerülnek külügyi és diplomáciai testületeket érintő kérdések. A tárgyalást az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója vezeti.
Külföldi hírek:
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social platformon jelentette be, hogy Izrael és Libanon megállapodott egy azonnali, 10 napos fegyvernyugvásban. A bejelentés szerint a megállapodás tegnap este életbe lépett. Trump közlése szerint „kiváló beszélgetéseket” folytatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Joseph Aoun libanoni elnökkel. Joseph Aoun a libanoni elnöki hivatal által kiadott közleményben előzetesen azt írta a Bejrút által szorgalmazott tűzszünet a Libanon és Izrael közötti megbeszélések előfeltétele. Azt is leszögezte, a tűzszünet csak akkor jöhet létre, ha Izrael kivonja csapatait Dél-Libanonból, amely fölött az ellenőrzést, mint azt hangsúlyozta, a libanoni hadseregnek kell átvennie.
Az IDF közlése szerint csütörtökön megöltek két palesztin terroristát, akik átlépték a Gázai övezet északi részén húzódó tűzszüneti vonalat. A Gázai Hadosztály Északi Dandárjának katonái észlelték, hogy a két férfi átlépte a sárga vonalat, és „olyan módon közeledett a csapatok felé, ami közvetlen fenyegetést jelentett” – közölte a hadsereg. Az Izraeli Légierő ezután csapást mért rájuk, „és semlegesítette a terroristákat a fenyegetés elhárítása érdekében”.
Petr Macinka külügyminiszter kijelentette, hogy újra megnyitja a cseh nagykövetség Izrael fővárosába, Jeruzsálembe költöztetéséről szóló vitát, függetlenül attól, hogy az EU mit gondol erről. Csehország „mindig, mindig” Izrael támogatója volt az Európai Unióban, és ez a jövőben is így marad – nyilatkozta Petr Macinka külügyminiszter a The Times of Israelnek. Macinka azután nyilatkozott a lapnak, hogy a magyar országgyűlési választásokon vereséget szenvedett Orbán Viktor miniszterelnök, akit az EU-ban Izrael legmegbízhatóbb európai szövetségesének tartottak. Bár Magyarország várhatóan továbbra is Izrael szilárd barátja marad, az izraeli lap szerint a váltás új hangsúlyt adott a Cseh Köztársaság szerepének az Izraellel ellenségesebb EU-tagállamok visszaszorításában. Még az Izraelhez közel álló országok is eltávolodtak tőle a Hamász által vezetett 2023. október 7-i támadás és a gázai háború óta – emlékeztet a The Ties of Israel.
Az Európai Bizottság delegációja pénteken Budapestre utazik, ahol „megkezdődnek az egyeztetések a leendő magyar kormánnyal” – közölte Paula Pinho a testület szóvivője. Tájékoztatása szerint a látogatás célja, hogy mielőbb megkezdődjenek a tárgyalások a legfontosabb uniós ügyekben, összhangban azzal, amit a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a héten bejelentett. A szóvivő hangsúlyozta: több kérdésben sürget az idő, ezért mind Magyarország, mind az Európai Unió érdeke a gyors előrelépés. „Legyen szó az ukrajnai hitelről vagy a helyreállítási forrásokról, mind Magyarország, mind az EU érdeke, hogy mielőbb előrelépés történjen. Ezért ezek előzetes tárgyalások, amelyek célja, hogy amikor az új kormány hivatalba lép, azonnal lehessen cselekedni, és ne veszítsünk időt. Ez a találkozó célja és kerete” – jelentette ki.
Moszkva számított rá, hogy Washington nem fogja meghosszabbítani a harmadik országok számára kiadott, az orosz olaj vásárlására vonatkozó ideiglenes engedélyét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára Moszkvában. „Ez előre látható volt. Ez volt az egyik lehetséges forgatókönyv” – mondta. A Kreml szóvivője Scott Bessent amerikai pénzügyminiszternek azt bejelentését kommentálta így , amely szerint Washington nem tervezi meghosszabbítani a szankciók alóli kivételt arra az orosz és iráni olajra vonatkozóan, amely tartályhajókban van a tengeren. Peszkov azt hangoztatta, hogy Oroszország már nem az első éve él a szerinte a nemzetközi jog szempontjából jogellenes szankciók alatt, és megtanulta minimalizálni
Ukrajna rendkívül sürgősen rászorul a Patriot légvédelmi rendszerekhez tartozó elfogórakéták készleteinek feltöltésére, hogy képes legyen lelőni az orosz ballisztikus rakétákat – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban a legutóbbi súlyos halálos civil áldozatokat is okozó orosz csapások után. Felidézte, hogy a légierő közzétett egy videót egy Patriot légvédelmi rakétarendszer indítóállásáról, és a felvételen üres konténerek voltak láthatók: nyolc elfogórakétából már csak kettő maradt. „Lehetséges, hogy ez a rendszer ma is valahol működött. Nem zárnám ki, mert a videót előző nap vettük fel. Ez tulajdonképpen azt mutatja, hogy valóban több rakétára van szükség a Patriot rendszerekhez. Erről azok beszélnek, akik maguk üzemeltetik, mert akik a Patriotot kezelik, pontosan tisztában vannak azzal, hogy ők sajátították el a legjobban a világon ezt a rendszert, és a legnagyobb tapasztalattal rendelkeznek, amelyet készek megosztani nyugati partnereinkkel és közel-keleti partnereinkkel is” – emelte ki Ihnat.
Magyarország Oroszországgal és Ukrajnával szembeni politikájának várható megváltozásáról beszélt a lengyel külügyminiszter csütörtökön az RMF FM kereskedelmi rádióban. Radoslaw Sikorski arra számít, hogy az új magyar kormány hozzájárul a Kijevnek szánt európai uniós támogatás folyósításához. Sikorskinak feltették a kérdést, hogy az Orbán Anitával, a külügyminiszteri poszt várományosával folytatott telefonmegbeszélése alapján számít-e a magyar politika megváltozására a két háborúban álló ország viszonylatában. Erre a politikus így válaszolt: „Igen, teljesen eltérő lesz”. „A miniszterasszony azt sugallta”, hogy Magyarország feloldja a lengyel hadseregnek és Ukrajnának szánt pénzeszközök blokkolását, valamint támogatja az Oroszország elleni szankciókat – mondta a lengyel diplomácia vezetője. Sikorski korábban többször bírálta Magyarországot, amely szerinte az uniós döntéshozatali egyhangúsággal élve, akadályozza az ukrajnai lengyel szállítmányokért járó uniós visszatérítést és az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitel folyósítását. A miniszter reményének adott hangot, hogy megújul a visegrádi csoport működése, és felidézte: leendő magyar hivatali kollégáját már meghívta Varsóba.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 18 – 22 fok körül alakul.














