A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.04.02.
A választási eljárásról szóló törvény alapelvei között jelenik meg a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának segítése.
Az izraeli hadsereg összesítése szerint eddig több mint 800 támadási hullámban mintegy 16 ezer különböző fegyvert vetettek be az Irán ellen indított „Üvöltő Oroszlán” hadművelet során.
Már ma döntést kellene hoznia Volodimir Zelenszkij elnöknek az ukrán fegyveres erők kivonásáról a Donyec-medence területéről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára.
Megkezdődött a Pészah, a tavasz, a természet újjászületésének ünnepe, amikor az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból szabadulásra is emlékeznek.
Megkezdődött a Pészah, a tavasz, a természet újjászületésének ünnepe, amikor az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból szabadulásra is emlékeznek. Az ünnep jövő csütörtökig tart. A pészah jelentése elkerülés, amely arra utal, hogy a kivonulás előtt a tizedik csapás – az elsőszülöttek halála – elkerülte a zsidók házait. Ez szabadság ünnepe is, mert ekkor engedték ki az egyiptomi rabszolgaságból Izrael gyermekeit. A pészah harmadik jelentése: a kovásztalan kenyér ünnepe, mert az ünnep alatt nem szabad kovászos kenyeret enni, ehelyett a lisztből és vízből készült, gyorsan sütött kovásztalan pászkát, vagyis maceszt fogyasztanak.
Belföldi hírek:
Egy átlagos magyar család a tiszás energiatervvel évente összesen több mint egymillió forintot „bukna” – közölte a miniszterelnök a közösségi-oldalán közzétett videójában. „Ha szerda, akkor kormányülés, ha kormányülés, akkor energiaárak, ha energiák, akkor osztunk, szorzunk és számolunk: készítettünk egy összesítést arról, hogy egy átlagos négytagú családnak mekkora plusz költséget jelentene a tiszás energiaterv bevezetése” – fogalmazott Orbán Viktor. Az összesítés szerint egy átlagos család benzinköltsége havonta 48 600 forinttal, a gázszámla havi 31 ezer forinttal, az áramszámla pedig havi 16 ezer forinttal kerülne többe. Ez annyit jelent, hogy Magyarországon egy átlagos család a tiszás energiatervvel évente összesen több mint egymillió forintot bukna – közölte a kormányfő. Hozzátette: „ez még viccnek is rossz, szó sem lehet róla, április 12-én is a Fidesz a biztos választás”.
Évi egymillió forint pluszköltségbe kerülne egy négyfős családnak a Tisza energiaterve – írta Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a közösségi-oldalán. „Ha jön Kapitány, Bujdosó és a Tisza, fizetni fogsz! Ha nincs olcsó orosz energia, majd lesz drágán a haveroktól, a Shelltől” – közölte a kormánypárti politikus. Hozzátette, hogy ez a tiszás energiaterv: benzinköltség havi plusz 48 600 forint, gázszámla havi plusz 31 000 forint, áramszámla havi plusz 16 000 forint. Összesen évi 1 millió forint. Ennyi pluszköltségbe kerülne egy négyfős családnak a Tisza energiaterve – összegezte. „Szó sem lehet róla! Április 12-én is a Fidesz a biztos választás” – fogalmazott Menczer Tamás.
A választási eljárásról szóló törvény alapelvei között jelenik meg a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának segítése: a szavazáshoz például Braille-szavazósablont vagy mozgóurnát igényelhetnek, a sablon igénylésének határideje csütörtök 16 óra. A fogyatékossággal élők többféle segítséget is kérhetnek választójoguk gyakorlásához: kérhetik például a szavazásról szóló értesítőt Braille-írással vagy igényelhetnek könnyített formában megírt tájékoztató anyagot. Az érintettek csütörtök 16 óráig jelezhetik a jegyzőnél vagy online a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán (www.valasztas.hu), ha Braille-írással ellátott szavazósablont igényelnek a szavazóhelyiségben vagy a mozgóurnás szavazásnál. A Braille-írással ellátott szavazósablon olyan műanyagból vagy kartonból készített tasak, amely a szavazólap szövegét tartalmazza és a szavazásra szolgáló köröknél ki van vágva. A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság becsúsztatja a sablonba, a látássérült választópolgár pedig a fülkében kitapogatja a szöveget, a választott jelölt neve mellett a kivágáson keresztül berajzolja az X-et, majd kiveszi a szavazólapot a sablonból és az urnába dobja.
Külföldi hírek:
Az izraeli hadsereg összesítése szerint eddig több mint 800 támadási hullámban mintegy 16 ezer különböző fegyvert vetettek be az Irán ellen indított „Üvöltő Oroszlán” hadművelet során. Az izraeli katonai vezetés közlése szerint a hadművelet célja továbbra is az iráni rezsim katonai és terrorista infrastruktúrájának rendszerszintű felszámolása. Az IDF szóvivője szerint a műveletek során a Hadműveleti Igazgatóság, az Izraeli Légierő és a Katonai Hírszerzés szoros együttműködésben dolgozik azon, hogy „szisztematikusan csapást mérjen az iráni terrorrezsimre”. A júniusi, 12 napos háborút követően a katonai hírszerzés több mint 5000 új célpontot azonosított, köztük számos olyan katonai és terrorista infrastruktúrát, amelyeket a hadművelet során már támadás ért. A légicsapások mellett Izrael többfrontos hadjáratot is folytat a térségben. Az IDF közlése szerint a különböző hadszíntereken mintegy 7000 célpont ellen hajtottak végre támadásokat, amelyek Irán mellett más, az iráni befolyási övezethez tartozó műveleti területeket is érintettek.
Izraelben, a Tel-Aviv melletti Bné Brakban gyerekek sebesültek meg súlyosan a szerdai iráni rakétatámadásokban – jelentette a mentőszolgálat. Az ultraortodoxok lakta Bné Brakban kisebb bombákra bomló kazettás rakéta csapódott be, és az egyik bomba eltalált egy épületet, melyben súlyos károkat okozott. Ennek a háznak volt óvóhelye, ahol a lakók sértetlenek maradtak, de egy szomszédos, védett térrel nem rendelkező épületben többen súlyosan megsebesültek. Egy 11 éves kislánynak életveszélyes sebesüléseket okoztak az üvegszilánkok, egy 13 éves fiú állapota súlyos, és egy 36 éves nő is közepesen súlyosan megsérült. További 12 embert könnyebb sebesülésekkel szállítottak kórházba. Szerdán egymás után négy alkalommal rendeltek el légiriadót számos településen Izrael középső részén és Ciszjordániában az Iránból indított rakéták miatt. Több helyen történt becsapódás, Bné Brak mellett Holonban is, ahol tűz ütött ki, melyet eloltottak. A jemeni húszik jelentkeztek az Izrael déli része elleni rakétatámadás elkövetőiként. Közleményükben azt írták, hogy a támadást együttműködésben hajtották végre Iránnal és a libanoni síita Hezbollahhal.
A húszik bejelentették, hogy támadásuk válasz volt az izraeli csapásokra Iránban, Libanonban, Irakban és palesztin területeken. Az izraeli hadsereg közölte, hogy kedden egy Iránban végrehajtott légicsapásban megölték a Kudsz Erők, az iráni Forradalmi Gárda külföldi egysége, „Libanon-hadteste” mérnöki részlegének vezetőjét. A közlemény szerint az áldozat Mahdi Vafaji mérnök volt, aki mintegy húsz éve irányította Libanon és Szíria területén a földalatti, fejlett fegyvereket tároló létesítmények építését a Hezbollah és az Aszad-rezsim számára. Izraelben szerdán a széder este ünneplésével megkezdődött a nyolcnapos pészach. Általában ebben az időszakban rendezik a nagy családi összejöveteleket, és turisták lepik el az idegenforgalmi látványosságokat, de idén az állandó rakétafenyegetés miatt a családok nagy része nem merészkedik a városok közötti utakra, hanem inkább otthon marad, és a turizmus is teljesen leállt a háború miatt, kihaltak a szent helyek és a nevezetességek.
Japán és Franciaország megegyezett szerdán, hogy szoros egyeztetést folytatnak az Irán, illetve az Egyesült Államok és Izrael közötti háború lezárása és a Hormuzi-szorosnak a kőolaj- és gázszállító hajók előtti megnyitása érdekében – közölte Takaicsi Szanae japán miniszterelnök. „A nemzetközi helyzet jelentős kihívásaira tekintettel úgy vélem, nagy jelentősége van annak, hogy Japán és Franciaország vezetői elmélyítik a személyes kapcsolataikat és szorosabbá teszik az együttműködésünket” – jelentette ki a japán kormányfő, miután Tokióban tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel a biztonsági kapcsolatokról és az ipari együttműködésről. A közel-keleti konfliktus miatt Japán, Franciaország és más országok az energiaárak emelkedésével küzdenek. Ha nem sikerül megnyitni az útvonalat, amelyen a világ kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-kereskedelmének ötöde áthalad, a kőolajszármazékok hiányával kell számolniuk.
Már ma döntést kellene hoznia Volodimir Zelenszkij elnöknek az ukrán fegyveres erők kivonásáról a Donyec-medence területéről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára újságíróknak nyilatkozva Moszkvában. Peszkov Zelenszkijnek arra a nyilatkozatára reagált, amely szerint Moszkva azt követeli tőle, hogy két hónapon belül vonja ki az ukrán erőket a Donyec-medencéből. „Ami a két hónapot illeti: itt nem a két hónapról van szó. Zelenszkijnek már ma döntést kellene hoznia arról, hogy az ukrán hadsereg hagyja el a Donyec-medence területét, és vonuljon ki a Donyecki Népköztársaság közigazgatási határain kívülre” – mondta Peszkov. „Ezt már többször is elmondtuk. Elvileg Zelenszkijnek már tegnap meg kellett volna hoznia ezt a döntést, ahogy mondtuk, vállalnia kellett volna a felelősséget, és meg kellett volna hoznia ezt a nem könnyű döntést” – tette hozzá.
Donald Trump amerikai elnök erőteljesen fontolgatja az Egyesült Államok kilépését a NATO-ból, miután az atlanti szövetség más tagjai nem voltak hajlandók részt venni az Irán elleni hadműveletekben. Trump a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap online kiadásán közölt interjúban úgy fogalmazott: mindig is tudta, hogy „a NATO csak egy papírtigris”. Hozzátette, hogy ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök is tudja. Az amerikai elnök kijelentette, nem is nagyon erőltette a NATO-szövetségesek részvételét az iráni hadműveletekben, mivel meggyőződése szerint ennek „automatikusan” meg kellett volna történnie, és „nehéz elhinni”, hogy mégsem történt meg. Az Egyesült Államok eddig is automatikusan jelen volt a hasonló helyzetekben, beleértve Ukrajnát, „pedig Ukrajna nem is a mi problémánk” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy ezek után átgondolná-e az Egyesült Államok tagságát a NATO-ban, Trump határozott igennel válaszolt. „Azt mondanám, ez már túl is van azon, hogy újragondoljuk” – fogalmazott.
A Közel-Keleten folyó háború okozta gazdasági sokk hatása hónapokig húzódhat – figyelmeztetett Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök az országhoz intézett szerdai beszédében, amelyben arra kérte a lakosságot, hogy spóroljon az üzemanyaggal, és egyelőre használja inkább a tömegközlekedést. Ausztráliában, ahol az ország üzemanyag-szükségletének mintegy 90 százaléka származik importból, az Egyesült Államok és Izrael egy hónapja Irán ellen indított háborúja, valamint a Hormuzi-szoros blokádja következtében jelentősen nőttek az üzemanyagárak, és helyenként már hiány is kialakult. „A közel-keleti háború a történelem legnagyobb benzin- és dízelár-emelkedését okozta. Ausztrália nem vesz részt aktívan ebben a háborúban. De minden ausztrál magasabb árat fizet emiatt. A háború által okozott gazdasági sokk hónapokig velünk marad” – fogalmazott szerdán az egész országhoz intézett beszédében Albanese, megjegyezve, hogy nehéz optimistának maradni ilyen körülmények között.
Időjárás:
Ma főképp felhős időre készülhetünk. Este is felhős marad az égbolt, helyenként eső is kialakulhat. A hőmérséklet jellemzően 11 – 15 fok körül alakul.
