A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.03.25.
A vajdasági magyarok csakis a jelenlegi nemzeti szuverén kormányra számíthatnak, amely képes nemet mondani Brüsszelnek, s biztosítani, hogy az emberek pénze ne Ukrajna működtetésére menjen – jelentette ki Szijjártó Péter.
Az országgyűlési választás kitűzéséről szóló értesítők több mint 1 százaléka érkezett vissza a Nemzeti Választási Irodához (NVI), mert a címzettet nem találta a posta – közölte az NVI.
Egy Iránból kilőtt rakéta kedden közvetlenül Tel-Aviv szívében csapódott be, négy ember könnyebb sérüléseket szenvedett, egy másik rakétabecsapódásban viszont egy ember életét vesztette.
Donald Trump amerikai elnök második elnöki megbizatásának kezdete az ukrajnai háború kitöréséhez hasonló súlyú törést okoz a német külkapcsolatokban – mondta Frank-Walter Steinmeier német államfő.
Belföldi hírek:
A vajdasági magyarok csakis a jelenlegi nemzeti szuverén kormányra számíthatnak, amely képes nemet mondani Brüsszelnek, s biztosítani, hogy az emberek pénze ne Ukrajna működtetésére menjen, hanem egyebek mellett a határon túli magyarok támogatására – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szabadkán. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Averingos Kft. mezőgazdasági fejlesztésének átadásán elmondta, hogy a vállalat 680 millió forint értékű beruházás keretében bővíti a csonthéjas és szárított gyümölcsök feldolgozásának a kapacitását, amihez a magyar kormány 307 millió forint támogatást nyújt.
Újabb migrációs hullámot indíthat el Európa felé a Közel-Keleten zajló háború, és Európa nagy hibát követ el, ha nem készül fel erre – fejtette ki a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója. Bakondi György úgy fogalmazott: Európa a migrációs paktum júniusi életbeléptetésére készül, amely nem a külső határok védelméről, az állampolgárok biztonságának garantálásáról, hanem a migránsok belső elosztásáról szól. Közölte: egy bonyolult jogszabály, amelynek lényege, hogy amelyik országban sok migráns van, onnan egy központi döntés alapján szétosztják őket olyan országok között, ahol kevesen vannak, vagy éppen nincsenek. Magyarország tiltakozik, a megoldás álláspontja szerint nem ez, egy ilyen intézkedés újabb szívóhatást válthat ki, tovább növelné a migránsok számát, újabb százezrek indulnának el – tette hozzá.
Az országgyűlési választás kitűzéséről szóló értesítők több mint 1 százaléka érkezett vissza a Nemzeti Választási Irodához (NVI), mert a címzettet nem találta a posta – közölte az NVI. Az NVI-nek törvényben előírt feladata, hogy a választás kitűzéséről tájékoztassa a választópolgárokat. Az NVI február 20-ig névre szóló küldeményekben értesítette a mintegy 7,6 millió, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárt a parlamenti választás kitűzéséről, és arról, hogy szerepelnek a névjegyzékben, továbbá melyik szavazókörben élhetnek a választójogukkal. Az értesítők kézbesítésével a Magyar Postát bízta meg az NVI. Az értesítő a választópolgár személyes adatai közül a nevét, a születési nevét, a születési idejét és a lakcímét tartalmazza, azt, hogy a választópolgár melyik választókerületben, településen gyakorolhatja választójogát, továbbá megtalálható rajta a szavazás pontos helye, ideje. Jelölik azt is, hogy a szavazókör akadálymentesített-e. Az értesítő bemutatása ugyanakkor nem szükséges ahhoz, hogy a választópolgár részt vehessen a választáson. A szavazáson a választópolgár a személyazonosságát érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal) igazolja.
Hétfőn kirobbant a tiszás ügynökbotrány, és amit eddig csak sejtettünk, most egyre világosabbá válik – hívta fel a figyelmet Kovács Zoltán közösségi oldalán. A Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára bejegyzésében rámutatott: A Magyar Péter nevével fémjelzett Tisza-kör nem egyszerűen politikát csinál. Olyan hálózat rajzolódik ki, ahol magukat újságírónak álcázó emberek dolgoznak együtt külföldi érdekekkel – Magyarország ellen. Leszögezte: ez már nem vita, ez beavatkozás. Brüsszelből és Volodimir Zelenszkij irányából egyértelmű a nyomás: egy ukránpárti, kívülről vezérelt külügyet akarnak ránk erőltetni. Egy olyan kormányt, amely nem a magyarok, hanem idegen érdekek szerint dönt – hangsúlyozta Kovács Zoltán.
Külföldi hírek:
Egy 30-as éveiben járó nő életét vesztette, amikor rakéta csapódott be a Mahanajim csomópontnál Észak-Izraelben. Két másik személy könnyebb repeszsérüléseket szenvedett. A hadsereg szerint a Hezbollah terrorszervezet mintegy 30 rakétából álló sorozatot valamint drónokat lőtt ki a térségre. A Hezbollah tegnap mintegy 90 rakétát és támadó drónt lőtt ki Észak-Izraelre, közölték izraeli katonai források a Haaretz hírügynökséggel.
Egy Iránból kilőtt rakéta kedden közvetlenül Tel-Aviv szívében csapódott be, négy ember könnyebb sérüléseket szenvedett. Ez a hatodik riasztás során történt a nap folyamán az iráni támadásokkal kapcsolatban, miután az előző éjszaka közel 12 órán át nem érkezett támadás – írta az Israel Hayom. Dina, egy a közelben lakó nő így írta le a pillanatot: „A mamadban (menedékhelyiségben) voltam, és hatalmas robbanást hallottam – hihetetlenül hangos volt.” Haim Sargerov, a tel-avivi kerületi rendőrparancsnok a helyszínen nyilatkozott: „Itt hatalmas a kár, és jó néhány másodlagos helyszínen is vannak könnyebben sérültek. Minden helyszínen folyik a mentés, és a másodlagos keresés is folyamatban van. Nem érkezett jelentés beszorult emberekről, de ellenőriznünk és átkutatnunk kell a területet. Házról házra haladunk. Ez egy körülbelül 100 kilogrammos (220 font) rakétával végrehajtott támadás.”
A regionális háború közepette Libanon nemkívánatos személynek nyilvánította az országban tartózkodó iráni követet, és felszólította, hogy vasárnapig hagyja el az országot – írta a Times of Israel. Youssef Raggi libanoni külügyminiszter az X-en azt írta: „Ma utasítottam a Külügy- és Emigránsügyi Minisztérium főtitkárát, hogy hívassa be az iráni ideiglenes ügyvivőt Libanonba, és tájékoztassa őt arról a döntésről, hogy visszavonjuk a kijelölt iráni nagykövet, Mohammad Reza Shibani akkreditációját, nemkívánatos személynek nyilvánítjuk, és felszólítjuk, hogy legkésőbb 2026. március 29-ig hagyja el a libanoni területet.” Libanont az iráni megbízott, a Hezbollah vonta be a háborúba, amely elutasította a kormány fegyverletételi követelését, és folytatta Izrael támadását, ami heves izraeli bombázási kampányhoz és szárazföldi műveletekhez vezetett Dél-Libanonban, valamint több mint egymillió ember elüldözéséhez.
Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia egyre inkább az Irán elleni háborúba való belépés felé tart, amit az Irán által ellenük indított folyamatos támadások ösztönöznek – áll a Wall Street Journal kedden megjelent cikkében. A fizikai károkon túl a támadások drámai gazdasági zavarokat okoztak mindkét országban, és felvetették annak kockázatát, hogy Irán hosszú távon ellenőrzése alá vonja a Hormuzi-szorosot. A konfliktusba való belépésre való hajlandóságot az a háttér motiválja, hogy Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy támadást indít Irán energiainfrastruktúrája és gazdasági eszközei ellen. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek még nem vetettek be nyíltan erőket, de mindkét országra egyre nagyobb nyomás nehezedik, mivel Teherán azzal fenyegetőzik, hogy kiterjeszti befolyását az egész Perzsa-öbölre.
Naftali Bennett volt miniszterelnök azt ígérte, hogy – amennyiben megválasztják – visszavonja azt a törvényt, amely jelentősen kiterjeszti az állami rabbinikus és saría bírósági rendszerek hatáskörét, kijelentve, hogy „itt nem lesz állam az államon belül”. A Degel Hatorah – az Egyesült Tóra-zsidóság párt fele – és a Shas által támogatott törvényjavaslat a vallási bíróságoknak jogot ad a polgári jogviták elbírálására, amelyek jelenleg a világi bírósági rendszer hatáskörébe tartoznak. A rabbi bíróságok 2006-ig működhettek közvetítőként pénzügyi vitákban, amikor egy bírósági döntés megállapította, hogy nincs joguk erre. A törvény előírja, hogy a vallási bíróságok csak a felek közös beleegyezésével dönthetnek ilyen ügyekben, de Bennett szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ez tisztességesen alkalmazható-e, mivel sokan nem tudnak ellenállni a rabbi-bírósági döntéshozatalra irányuló nyomásnak.
Donald Trump amerikai elnök második elnöki megbizatásának kezdete az ukrajnai háború kitöréséhez hasonló súlyú törést okoz a német külkapcsolatokban, és arra kényszeríti Németországot, hogy nagyobb önállóságra törekedjen – mondta Frank-Walter Steinmeier német államfő Berlinben. Steinmeier kiemelte: „a transzatlanti kapcsolatok 2025. január 20. előtti állapotához éppúgy nem lehet visszatérni, mint az Oroszországgal való kapcsolatok 2022. február 24. előtti állapotához”. A német elnök szerint Németországnak le kell vonnia az orosz függőségtől való elszakadás tanulságait, és ezeket az Egyesült Államokra is alkalmaznia kell, különösen a védelem és a technológia területén – mutatott rá az elnök a külügyminisztériumi rendezvényen mondott beszédében. „Tudjuk, hogy ez a technológiai előny nemcsak külpolitikai hatalmat jelent, hanem azt is, hogy digitális platformokon és a közösségi médián keresztül befolyásolhatják belpolitikánkat” – mondta Steinmeier.
Az orosz hadsereg megtámadott egy ukrajnai távvezetéket, amely Moldovába továbbít áramot – közölte a moldovai államfő. Maia Sandu az X közösségi oldalán azt írta, hogy az éjszaka folyamán az oroszok által az ukrajnai energia-infrastruktúra ellen végrehajtott támadások megszakították Moldova legfontosabb áramellátási kapcsolatát Európával. „Vannak alternatív útvonalak, de a helyzet továbbra is bizonytalan. A felelősség kizárólag Oroszországot terheli” – közölte az elnök. A moldovai hatóságok arról számoltak be, hogy megrongálódott az Ukrajnán át haladó Isaccea-Vulcanesti távvezeték, amely az ország egyik fő áramellátási útvonalát képezi. Egyben arra szólították fel a lakosságot, hogy takarékoskodjon az árammal. Az Isaccea-Vulcanesti távvezeték leállása miatt arra kérték a lakosságot, hogy csúcsidőben takarékosan használják az áramot, hogy elkerüljék az elektromos hálózatok túlterhelését. A vezetéken bizonyos sérüléseket állapítottak meg, amelyek kijavítása speciális műszaki beavatkozást és az érintett rendszerüzemeltetők közötti koordinációt igényel – írták a kormányzati Telegram-csatornán.
Oroszország mindig fenyegetést jelent, Magyarország viszont a lengyelek örök barátja marad – hangsúlyozta Karol Nawrocki lengyel elnök az X-en, a lengyel-magyar barátság napja alkalmából tett budapesti látogatása után. A lengyel elnök a lengyelországi Przemyslben hétfőn tartott lengyel-magyar államfői találkozó után látogatott Budapestre. Bejegyzésében köszönetet mondott Sulyok Tamásnak és Orbán Viktornak a „gyümölcsöző megbeszélésekért”. „Több évszázados közös történelem és közös nemzeti hősök kötnek össze bennünket” – írta Karol Nawrocki. Felidézte: Magyarország „kezet nyújtott” a lengyeleknek, amikor 1920-ban „az orosz bolsevizmus ellen védekeztek”, a lengyelek pedig 1956-ban tanúsítottak szolidaritást, amikor „a Kreml imperializmusa eltiporta a magyarok szabadságát”.
Időjárás:
Ma is főképp napos, enyhe időre készülhetünk. Este helyenként záporokra lehet számítani. A hőmérséklet jellemzően 15 – 18 fok körül alakul.
