A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.03.03.
Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részletes tájékoztatást nyújtott a közel-keleti helyzet legfrissebb fejleményeiről.
Ismét több hullámban támadtak rakétákkal Iránból, a Hezbollah libanoni síita szervezet is csatlakozott a harcokhoz, Izrael a Hezbollahot lőtte Libanonban válaszul.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Belföldi hírek:
Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs – közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a közösségi-oldalán. Orbán Viktor a videóban azt mondta: a műholdfelvételeket elérhetővé teszik, hogy mindenki láthassa őket. A kormányfő elmondta, hogy hétfőn nemzetbiztonsági egyeztetéssel indították a napot: részletes jelentést kapott a Barátság kőolajvezetéket ért támadásról és a vezeték állapotáról. A kormány rendelkezésére álló műholdfelvételek és operatív információk alapján egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes, és azt is megállapították, hogy a támadás közvetlenül nem érintette a vezetéket, ezért a vezeték újraindításának nincs technikai akadálya – hangsúlyozta. „Újra felszólítjuk Zelenszkij elnököt, hogy a Barátság vezetéket indítsa újra, és a viták lezárása érdekében engedje be a magyar és szlovák ellenőröket. Mindaddig fenntartjuk az ellenintézkedéseinket, amíg az ukránok nem indítják újra az olajszállítást. Amit Zelenszkij elnök csinál, az egy közönséges zsarolás Magyarországgal szemben. De Magyarország nem hagyja magát, és az olajblokádot le fogjuk törni” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kábítószerrel kapcsolatos zéró tolerancia nem kegyetlenség, hanem jogos önvédelem, ami a társadalom egészét védi – mondta a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos annak kapcsán, hogy egy éve indult a kábítószer elleni küzdelem érdekében létrehozott Delta program. Horváth László a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban tartott sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt egy évben a Delta program keretében elrendelt büntetőeljárások száma meghaladta a 11 ezret, a lefoglalt kábítószer mennyisége eléri a 3 tonnát, a kábítószer-bűnözéshez kapcsolható, lefoglalt vagyon, készpénz, ingóság, ingatlan értéke meghaladja a 2,2 milliárd forintot. Felhívta a figyelmet arra: a kábítószerrel szembeni küzdelem össztársadalmi érdek és feladat, ugyanakkor a Delta program folytatása csak akkor biztosított, ha a nemzeti kormány marad a választás után. Mint mondta, a Tisza Párt a drogliberalizáció álláspontján van, és a programjában szereplő ártalomcsökkentés, a fogyasztóük kriminalizálásának elkerülése csak azért szerepel a programjában, mert ezzel akarja megszerezni a kábítószer-liberalizációt támogatók szavazatait.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részletes tájékoztatást nyújtott a közel-keleti helyzet legfrissebb fejleményeiről hétfőn Budapesten, és leszögezte, hogy a kormány mindent megtesz a térségben tartózkodó magyarok biztonsága érdekében. A minisztérium közlése szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a közel-keleti térségben a helyzet sajnos eszkalálódik, a biztonsági helyzet egyre rosszabb, az iráni csapások egyre hevesebbek, ezért délelőtt az összes térségben működő magyar diplomáciai képviselet vezetője videokonferenciát tartott, így első kézben kapott információkat. „Több mint 5000, egészen pontosan 5059 most már a konzuli védelemre regisztrált magyarok száma a térségben, és meredeken emelkedik, a legtöbben közülük, 2667-en az Egyesült Arab Emirátusokban, alapvetően Dubajban regisztráltak védelemre.
A tavaszi félévben minimum 50 százalékkal növekednek az egyetemi tanulmányi ösztöndíjak – mondta el a kultúráért és innovációért felelős miniszter. Hankó Balázs elmondta, az emelkedést az teszi lehetővé, hogy az elmúlt években bővült a megújult egyetemek támogatása átlagosan két és félszeresére. Hozzátette, „a kormány hitvallása az, hogy az egyetemek autonómok”, amelyek a bővült finanszírozásból minimum 50, de átlagosan 84 százalékos ösztöndíjemelést végeznek. A miniszter hangsúlyozta: ebben az évben 8,2 milliárd forinttal bővülnek az ösztöndíjak, de az, hogy a minimum fölött az intézmények mennyit és milyen szempontok alapján emelnek, a vezetőségre, a hallgatókra van bízva. Megjegyezte, van olyan egyetem, ahol 160 százalékos ösztöndíjemelés valósul meg. Arra is kitért, hogy 12 magyar egyetem van a világ legjobb 5 százalékában, tehát ma Magyarországon háromból két egyetemista olyan egyetemre jár, amely a világ legjobbjai közé tartozik. Kiemelte, az intézmények azóta léptek előre a nemzetközi ranglistákon, mióta megújult a magyar felsőoktatás.
Külföldi hírek:
Izraelben a tegnapi csendes éjszaka után ismét két hullámban támadtak rakétákkal Iránból, a Hezbollah libanoni síita szervezet is csatlakozott a harcokhoz, Izrael a Hezbollahot lőtte Libanonban válaszul a korábban onnan érkezett rakétákra. Éjal Zamír izraeli vezérkari főnök hétfőn figyelmeztetett, hogy „sok-sok harcra kell felkészülnünk”, „több napos harcra” , de az Irán elleni háború várható időtartamát nem határozta meg. Kétszer is légiriadót rendeltek el az Iránból Izraelre kilőtt rakéták miatt szinte az egész ország területén, de csak kisebb sérülésekről érkezett jelentés a mentőszolgálattól. Az Irán támogatását élvező Hezbollah éjszaka csatlakozott az Izrael elleni támadásokhoz. Libanonból drónokat indítottak Haifa térségébe és az északi területekre. A támadásoknak nem volt áldozatuk, de a drónok elfogása károkat okozott. A „Szilárd fény” nevű lézerrendszert is bevetették a drónok ellen. Válaszul Izrael rakétatámadásokat intézett a Hezbollah állásai, fegyverraktárak és a szervezet infrastruktúrája ellen.
A vasárnapi halálos iráni rakétatámadás helyszínén, Beit Shemeshben felszólalva, az ellenzéki vezető, Yair Lapid megismételte, hogy az ellenzék támogatja a kormányt a jelenlegi háborúban. „Most érkeztem a miniszterelnökkel tartott biztonsági megbeszélésről, ahol azt mondtam neki: egész Izrael e művelet mögött áll. Egész Izrael erős és teljes mértékben támogatja ezt, és lényegében ugyanezt mondom Beit Shemesh lakóinak is: egész Izrael, egész Izrael népe áll mögöttetek, érezte fájdalmatokat, és veletek együtt sírt.”
Izrael berlini nagykövete azzal vádolta meg Iránt hétfőn, hogy bele akarja rángatni Európát a jelenlegi közel-keleti háborúba. Ron Proszor a dpa német hírügynökségnek azt mondta: a gyaníthatóan iráni dróncsapás egy brit légibázis ellen egy európai uniós tagállam, Ciprus területén annak a jele, hogy Teherán európai országokat is be akar vonni a harcokba. „Remélhetőleg Európa ezt látni fogja, és ennek megfelelően fog reagálni. A válaszról majd Európában fognak dönteni” – mondta a nagykövet. Ron Proszor a dpa szerint a lisszaboni szerződés 42. cikkében foglalt kölcsönös segítségnyújtási klauzulára utalt, amelynek értelmében az Európai Unió tagállamai kötelesek támadás estén egymást segíteni. A brit királyi légierő ciprusi Akrotiri légitámaszpontját vasárnap érte dróncsapás. A ciprusi elnök és a brit védelmi minisztérium közlése szerint az esetnek nem volt áldozata, és csak csekély károk keletkeztek. Izrael berlini nagykövete nyilatkozatában bírálta Európát amiatt, hogy túlságosan sokáig hagyatkoztak az Iránnal folytatott tárgyalásokra.
Németország nem vesz részt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásában – mondta Johann Wadephul német külügyminiszter. A német kormány „nem szándékozik részt venni (a támadásban)” – mondta Wadephul a Deutschlandfunk rádióállomásnak, két nappal azután, hogy szombaton megkezdődött az Egyesült Államok és Izrael nagyszabású hadművelete. Az Egyesült Királysággal ellentétben, amely engedélyezi az Egyesült Államoknak, hogy a régióban található bázisait felhasználja iráni rakéták és rakétaindító állások megsemmisítésére, Németországnak nincsenek hasonló bázisai a régióban. „Nincs meg a szükséges katonai erőforrásunk sem” – tette hozzá Wadephul. A miniszter ugyanakkor szólt arról, hogy a német katonák „megvédik magukat, ha megtámadják őket”. A Bundeswehr, a német hadsereg egységei jelenleg Jordániában és Irakban állomásoznak. „Németország szempontjából ennél több intézkedés nem lesz” – hangoztatta a német külügyi tárcavezető.részleteket anyagi veszteségeiről.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben. Közölte, hogy a hétvégén kilenc közel-keleti vezetővel, valamint több európai állam- és kormányfővel folytatott egyeztetést. Mint mondta, a helyzet továbbra is rendkívül ingatag, ugyanakkor három szempontot emelt ki. Elsőként rámutatott: megújult remény mutatkozik az elnyomott iráni nép számára, és az Európai Unió határozottan támogatja az irániak jogát arra, hogy maguk dönthessenek saját jövőjükről. Másodszor hangsúlyozta: „keményen kell dolgoznunk a feszültség enyhítésén és azon, hogy megakadályozzuk a konfliktus további terjedését”. Von der Leyen a leghatározottabban elítélte Irán és meghatalmazott fegyveres csoportjai „meggondolatlan és válogatás nélküli” támadásait a térség szuverén területei ellen. Harmadik pontként a térség stabilitásának kulcsfontosságú jelentőségét emelte ki.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egyelőre nem tud róla, hogy iráni nukleáris létesítményeket értek volna az izraeli és amerikai légicsapások – közölte hétfőn Rafael Grossi, a NAÜ vezetője megjegyezve, hogy az iráni illetékesekkel egyelőre nem tudtak kapcsolatba lépni. „Nincs információnk arról, hogy bármelyik nukleáris létesítmény… megsérült vagy találatot kapott volna” – tájékoztatta a bécsi székhelyű nemzetközi szervezet 35 tagországból álló igazgatói testületét Grossi. Hozzátette: az iráni atomenergia-ipari hatóságokkal folyamatosan próbálják felvenni a kapcsolatot, de eddig nem kaptak választ. Grossi egyúttal egy nukleáris baleset növekvő kockázatára is felhívta a figyelmet a Közel-Keleten eszkalálódó katonai konfliktus miatt. „Mindannyian aggodalommal követjük az Iráni Iszlám Köztársaságban és a Közel-Keleten zajló katonai támadásokat” – hangsúlyozta. „Nem zárhatjuk ki egy súlyos következményekkel járó nukleáris sugárzás lehetőségét, ami miatt akár nagyvárosoknál is nagyobb területek evakuálására lenne szükség” – figyelmeztetett.
Kína felszólította az iráni konfliktusban érintett feleket a katonai műveletek haladéktalan beszüntetésére és a feszültség további eszkalációjának elkerülésére – közölte Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője a tárca szokásos pekingi sajtótájékoztatóján. Mao hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai sértik a nemzetközi jogot, és hozzátette: Peking mély aggodalommal figyeli a konfliktus esetleges átterjedésének kockázatát a térség más országaira. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Kína álláspontja szerint a Perzsa-öböl-menti országok szuverenitását, biztonságát és területi integritását teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Hozzátette: Peking támogatja az érintett államokat a párbeszéd és a kommunikáció erősítésében, valamint a politikai rendezés előmozdításában. A sajtótájékoztatón a szóvivő megerősítette, hogy Teheránban egy kínai állampolgár a katonai összecsapások következtében életét vesztette, és közölte: a külügyminisztérium utasította az iráni kínai nagykövetséget, hogy nyújtson segítséget az érintetteknek.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 13 – 17 fok körül alakul.
