A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.02.07.
Csütörtök óta be lehet nyújtani az április 12-ei országgyűlési választáshoz kapcsolódó, a szavazóköri névjegyzékkel összefüggő kérelmeket a választási irodáknál.
Korábban, már péntek óta elkezdték kézbesíteni a februári dupla nyugdíj és a 14. havi első negyedét – tudatta a Magyar Posta.
Az amerikai-iráni konfliktus diplomáciai úton történő rendezése, és a háttérben zajló izraeli háborús nyomás között egyelőre a tárgyalást részesítve előnyben, Donald Trump elnök továbbra is azzal fenyegetőzött, hogy a rezsim legfőbb vezetője Ali Hamenei ajatollahnak „nagyon kéne aggódni,”.
Minden, a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban Oroszországgal kötendő egyezménybe Kínát is bele kell venni – szögezte le Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Belföldi hírek:
Csütörtök óta be lehet nyújtani az április 12-ei országgyűlési választáshoz kapcsolódó, a szavazóköri névjegyzékkel összefüggő kérelmeket a választási irodáknál. A jogszabály előírása szerint csak a szavazást megelőző 66. naptól, vagyis az idei parlamenti választás esetében február 5-től lehet ezeket a választási kérelmeket beadni a választási irodákhoz. A választópolgárok az átjelentkezésre, a külképviseleti szavazásra jelentkezésre, a mozgóurna-igénylésre vonatkozó kérelmeiket nyújthatják be ettől a naptól a lakóhelyük szerinti választási irodákhoz. Folyamatosan benyújthatók a nemzetiségi névjegyzékbe vételre vagy abból való törlésre, az akadálymentes szavazókör igénylésére, a Braille-írásos szavazósablon igénylésére, a személyes adatok kampánycélú kiadásának megtiltására vonatkozó kérelmek. A kérelmeket személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján bármely helyi választási irodánál lehet be nyújtani, vagy online a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán, a www.valasztas.hu oldalon.
A kormány három olyan ukrán katonai vezetőt tiltott ki, aki a kényszersorozásért felelős – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely elmondta, a kormány szomorúan vette tudomásul, hogy folytatódik a kényszersorozás Kárpátalján. A miniszter az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására hívta fel az ukrán hatóságok figyelmét a kormány nevében. Emlékeztetett arra, hogy „tavaly Sebestyén József honfitársunk halt bele a kényszersorozásba”, most pedig egy szívbeteg, az ukrán sorozóbizottságok által is többször alkalmatlannak nyilvánított magyar ember lett áldozata ennek. Ez egy megtámadott, háborúban álló országban is elfogadhatatlan – hangsúlyozta, jelezve: a magyar kormány „különösen kényes” arra, ha a kárpátaljai magyarság jogait veszik semmibe. Elmondta, döntöttek három olyan katonai vezető kitiltásáról, aki a kényszersorozásért felelős. Az európai normákkal is ellentétes az, ami történt, ezért a schengeni övezetből történő kitiltásokat is elrendelete a kormány – közölte. Gulyás Gergely rámutatott: „ezt az Ukrajnát akarják már 2027-ben beléptetni az Európai Unióba”, nekik akar az EU több ütemben összesen 1500 milliárdos támogatást adni, amit hitelnek próbálnak meg álcázni. Ezért is kiemelt fontosságú a nemzeti petíció – tette hozzá.
Korábban, már péntek óta elkezdték kézbesíteni a februári dupla nyugdíj és a 14. havi első negyedét – tudatta a Magyar Posta. A Magyar Posta már február 6-án megkezdte a februárban esedékes 13. havi, és a 14. havi nyugdíj első negyedének ütemezett kézbesítését. A kifizetések egy összegben, egyazon utalványon érkeznek, amelyen a három tételt külön feltüntetve találják a címzettek. A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások csaknem 34 százalékát ma is készpénzben, postai kézbesítéssel fizetik ki közel 800 ezer érintettnek. „Felhívjuk a figyelmet, hogy munkatársaink legkésőbb a nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon megkísérlik a kézbesítést, azonban – a kifizetés korábbi kezdése miatt – előbb is felkereshetik a címzetteket” – áll a posta közleményében. Amennyiben a korábbi kézbesítésnél a postás nem talál átvételre jogosult személyt a címen, akkor a naptárban előre megjelölt hivatalos napon újra megkísérli a kézbesítést.
A május-júniusi érettségi vizsgákra február 16-ig lehet jelentkezni. Az érettségizők rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, valamint javító vizsgát tehetnek – közölte az Oktatási Hivatal (OH) csütörtökön. A közlemény szerint a tavaszi vizsgaidőszakban a középiskolák és a kormányhivatalok szerveznek érettségi vizsgákat, és a jelentkezés benyújtásáról szóló legfontosabb információk, valamint a kormányhivatalok elérhetőségei is megtalálhatók az OH honlapján. Idén a tavaszi érettségi vizsgaidőszak május 4-től július 1-jéig tart. Az írásbeli vizsgákat május 4. és 22. között rendezik meg, az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 3. és 10. között tartják, a középszintű szóbelik június 15. és július 1. között lesznek. Felhívták a figyelmet arra, hogy az érettségi vizsgára és a felsőoktatási felvételire a jelentkezés külön-külön történik, egyik jelentkezés sem váltja ki vagy helyettesíti a másikat.
Külföldi hírek:
Az amerikai-iráni konfliktus diplomáciai úton történő rendezése, és a háttérben zajló izraeli háborús nyomás között egyelőre a tárgyalást részesítve előnyben, Donald Trump elnök továbbra is azzal fenyegetőzött, hogy a rezsim legfőbb vezetője Ali Hamenei ajatollahnak „nagyon kéne aggódni,” utalva a Perzsa-öbölbe vezényelt magasfeszültségű amerikai armada bevetésére iráni katonai célpontok ellen. Az elnök mindezt azon híresztelések közepette mondta, mikor bejelentették, a tervezett iráni nukleáris tárgyalásokra mégsem kerül sor pénteken. Az eredeti tervek szerint a felek Isztambulban találkoztak volna, de Irán meghátrált és a helyszínt a korábbi Ománba helyezzék át, illetve az izraeli követelésekkel kibővített 4 napirendi pont helyett, kizárólag a nukleáris képességek felfüggesztéséről hajlandóak tárgyalni. Washington bejelentése után azonban váratlanul kiderült a tárgyalásokat mégis megtartották, Ománban, ahogyan Irán ragaszkodott hozzá, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kezdetben elutasította az eredeti, isztambuli találkozóra vonatkozó terv módosítását.
Az elmúlt két évben, egy szerényebb számokat felmutató országból, mégpedig Izrael egyik legbonyolultabb biztonsági időszakában, Nagy-Britanniából, egyre intenzívebb alijázási tendencia figyelhető meg. Nagy-Britannia a világ ötödik legnagyobb zsidó közösségével rendelkezik, és Franciaország után a második legnagyobb Európában, mintegy 300 000 fővel. A Bevándorlási és Befogadási Minisztérium adatai szerint az Egyesült Királyságból érkező éves bevándorlás a 2000-es évek elején viszonylag alacsony szinten maradt. Aztán 2025-ben, a háború csúcspontján, az ország húsz év óta a legmagasabb számú olimot regisztrálta: 889-et. Ez éles kontrasztot jelent 2023-mal, amikor a háború elkezdődött, és a bevándorlás 406 fővel a legalacsonyabb szintre süllyedt, ami több mint 50%-os csökkenést jelent. Ahogyan feltételezhető, az országban jelentős növekedés volt látható az antiszemitizmusban a zsidó közösség ellen, amely növekvő bizonytalanságához vezetett – számolt be az Israel Hayom. „Ez már nem ugyanaz a hely, ahol a nagyszüleim felnőttek” – mondta egy alijázó.
Kijevbe látogatott Donald Tusk lengyel kormányfő, aki az ukrán fővárosban Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozott – közölte közösségi-oldalán a varsói miniszterelnöki hivatal. A látogatás elején Tusk és Zelenszkij lerótták tiszteletüket az Ukrajna védőinek szentelt kijevi emlékfalnál. A találkozó további programjáról még nem közöltek részleteket. A lengyel kormányfőt a kijevi pályaudvaron az ukrán külügyminiszter üdvözölte. Andrij Szibiha ezt követően az X-en azt írta: Lengyelország „élen jár” az Ukrajnának adott támogatás, ezen belül az energetikai segítségnyújtás terén. A lengyel küldöttség tagja Andrzej Domanski pénzügyminiszter is, aki lengyel részről az Ukrajna háború utáni újjáépítéséről szóló következő nemzetközi fórumot készíti elő. A PAP lengyel hírügynökség szerint a látogatás az ukrajnai energetikai infrastruktúra elleni orosz légitámadásokkal is összefügg.
Minden, a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban Oroszországgal kötendő egyezménybe Kínát is bele kell venni – szögezte le Marco Rubio amerikai külügyminiszter, az atomfegyverek szabályozását biztosító amerikai-orosz Új START egyezmény lejárta előestéjén. A tárcavezető újságíróknak rámutatott arra, hogy korábban Donald Trump amerikai elnök már világosan elmondta, Kína nélkül nem születhet valódi, a 21. századnak megfelelő egyezmény a nukleáris fegyverek korlátozásáról, tekintettel az ázsiai ország fegyverarzenáljára. Elmondta azt is, hogy Trump nemsokára bejelentést tesz az üggyel kapcsolatban, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok az egyeztetésekbe Pekinget is be kívánja vonni. A hadászati nukleáris fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama.
Elon Musk lett az első ember, akinek a vagyona meghaladta a 800 milliárd dollárt, miután a rakétagyártó SpaceX cége felvásárolta a részben szintén hozzá tartozó xAI mesterséges intelligenciával és közösségi médiával foglalkozó vállalatát – közölte a Forbes magazin. A Forbes becslése szerint az ügylet, aminek a révén 1250 milliárd dolláros vállalat jött léte, Elon Musk vagyonát 84 milliárd dollárral rekordszintre, 852 milliárd dollárra növelte. Elon Musk mindkét cégben kisebbség részesedéssel rendelkezett. Az egyesült vállalatban a tulajdonhányada 43 százalék lett. Az üzletember négy vagyonrekordot állított fel az elmúlt négy hónapban: 2025 októberében elsőként lépte át az 500 milliárd dolláros határt, december 15-én a 600 milliárd dollárt, december 19-én pedig a 700 milliárd dollárt. Elon Musk 571 milliárd dollárral gazdagabb, mint a világ második leggazdagabb embere, a Google társalapítója, Larry Page, akinek a vagyona a becslések szerint 281 milliárd dollár.
Áramszünet miatt szerdán sötétségbe borult Kuba keleti része, ahol az ország második legnagyobb városa, Santiago de Cuba található. Az Union Eléctrica de Cuba (UNE) közleménye szerint szerda este meghibásodott az egyik transzformátor alállomás, aminek következtében megszakadt az ország keleti részének áramellátása. A cég azt írta, hogy Holguin tartomány egy részében, Granma, Santiago de Cuba és Guantanamo tartományok egészében nincs áram. Santiago de Cuba városának, amely az azonos nevű tartományban található, 400 ezer lakosa van. Az amerikai embargó alatt álló Kuba két éve rendszeresen szenved áramkimaradásoktól. A 9,6 millió lakosú országban 2024 vége óta öt általános áramszünet volt, amelyek közül néhány több napig is tartott.
Időjárás:
Ma is marad a borús, nyirkos idő. Este többfelé kell szitálásra számítani. A hőmérséklet jellemzően 8 – 10 fok körül alakul.
