A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.11.25.
Brüsszel két újabb veszélyes gazdaságpolitikai döntésre készül, azonban a kormány meg fogja védeni a magyar gazdákat és a munkahelyeket – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Tisza Párt és annak támogatói a brüsszeli elit álláspontját visszhangozzák, megnyilatkozásaik „tökéletesen illeszkednek a brüsszeli narratívába” – mondta Gyopáros Alpár.
Az izraeli kormány jóváhagyta a Bné Menase közösség Izraelbe történő teljes áttelepítéséről 2030-ig – jelentette be a miniszterelnöki hivatal.
Ukrajna „kritikus pillanatban van”, jelentős politikai nyomás nehezedik rá – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Krími Platform elnevezésű kezdeményezés stockholmi találkozóján tartott beszédében.
Belföldi hírek:
Brüsszel két újabb veszélyes gazdaságpolitikai döntésre készül, azonban a kormány meg fogja védeni a magyar gazdákat és a munkahelyeket, és ez így lesz mindaddig, amíg a nemzeti kormány van hatalmon – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az EU-s külkereskedelmi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján, hogy az Európai Bizottság az utóbbi években súlyos hibákat követett el többek között vámok kivetésével, az energiabeszerzéseket korlátozó intézkedésekkel, szankciókkal, rossz megállapodásokkal, és ezek miatt a kontinens gazdasága ma komoly nehézségekkel néz szembe. Arra is figyelmeztetett, hogy Brüsszel ráadásul most két újabb ártalmas döntésre készül, amelyek közül az egyik a magyar gazdákat, a másik a magyarországi munkahelyeket veszélyezteti.
Megtörtént az Uzsoki Utcai Kórház MRI-berendezésének fejlesztése az Országos Diagnosztikai Gyorsító Program keretében – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár Budapesten. Takács Péter közölte: két és fél éve indítottak el egy nagy értékű képalkotó diagnosztikai programot. A program finanszírozását eredetileg a helyreállítási alap forrásaiból tervezték, de mivel a forrást „a magyarok elől politikai okokból a brüsszeli elit és az ő magyar szövetségeseik blokkolják,” ezért nemzeti forrásból valósították meg – tette hozzá. Az államtitkár tájékoztatása szerint a programra két lépcsőben 40 milliárd forintot fordít a kormány. Az első lépcső már lezajlott: 31 CT-berendezést és 12 MR-t szereztek be, további 4 MR pedig teljes modernizáláson esett át, ezek közül az egyik az uzsoki kórházé – ismertette.
Kihirdették a Nemzeti Tehetségprogram 2025-ös nyerteseit, akik összesen több mint 2 milliárd forint támogatásban részesülnek tehetségük kibontakoztatásához – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára a közösségi-oldalára feltöltött videójában. Varga-Bajusz Veronika azt mondta: ez a program már 17 éve szolgálja a hazai és határon túli magyar fiatalokat. Célja, hogy minél több tehetséget találjanak meg és támogassák őket. Kiemelte, hogy idén 659 fiatal kap ösztöndíjat a nemzet fiatal tehetségeiért kategóriában, és 296 projekt indulhat el a tehetségközelben felhívásból.
A Tisza Párt és annak támogatói a brüsszeli elit álláspontját visszhangozzák, megnyilatkozásaik „tökéletesen illeszkednek a brüsszeli narratívába” – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos az Igazság órája című online műsorban. Gyopáros Alpár a beszélgetés elején az orosz-ukrán háború lezárására irányuló törekvésekkel kapcsolatban azt mondta: úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök erőfeszítései révbe érnek. Jó jelként értékelte, hogy a tárgyalások elindultak, még akkor is, ha úgy fest, mintha ezzel „szembemotorozna az európai liberális elit”. Az egyik oldalon a béketeremtés, a másik oldalon pedig a háború további finanszírozása van terítéken – fogalmazott. Mint mondta, a keresztény értékrenddel bíró és minden józanul gondolkodó ember számára az első az azonnali béke gondolata a háború kapcsán, és éppen „ezzel szemben furcsa a liberális európai elit testtartása, (…) ebből is látszik, mennyire veszíti el keresztény gyökereit Európa” – vélekedett.
Külföldi hírek:
Eyal Zamir, az IDF vezérkari főnöke bejelentette az október 7-i kudarc utáni felelősségre vonásokat, megerősítve Shlomi Binder, az AMAN (katonai hírszerzés) parancsnokának tervezett nyugdíjba vonulását és több vezérőrnagy, köztük a korábbi hadműveleti és déli parancsnokság vezetőinek elbocsátását a tartalékos szolgálatból. Jelentős lemondási és elbocsátási hullám söpör végig az IDF magas rangú parancsnokai között, miközben az izraeli hadsereg az október 7-i mészárlás körüli kudarcokkal kapcsolatos belső vizsgálatok befejezéséhez ért. Az Eyal Zamir vezérkari főnök által véglegesített döntések több magas rangú tiszt aktív szolgálatának befejezését eredményezik. A vezérkari főnök döntései egy összetett és hosszadalmas felülvizsgálati folyamatot követnek, amelyet részben a Turgeman-bizottság megállapításai is alátámasztottak. A lépések célja, hogy elősegítsék az IDF szükséges helyreállítási és újjáépítési szakaszát a súlyos hírszerzési és műveleti kudarc után.
Az izraeli kormány jóváhagyta Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Ofir Szofer bevándorlási és befogadási miniszter javaslatát a Bné Menase közösség Izraelbe történő teljes áttelepítéséről 2030-ig – jelentette be a miniszterelnöki hivatal. A kormányülésen elfogadták, hogy 2026 végéig ezerkétszáz ember érkezzen Izraelbe, és 2030-ig befejezik mintegy 5800 főnek, a teljes közösségnek az izraeli befogadását Északkelet-Indiából az ottani, Manipurban és Mizoramban tapasztalható etnikai feszültségek közepette. Az új bevándorlókat Izrael északi részén, Nof HaGalil városban és a térségben fogják letelepíteni széles körű befogadási program segítségével, és egyesíteni fogják azokat a családokat, melyeknek tagjai már korábban Izraelbe települtek. „Ez egy fontos és cionista döntés, amely megerősíti az északi térséget és Galileát” – mondta a miniszterelnök. Ezzel a lépéssel a közösség minden tagját áttelepítik Izraelbe, miután az elmúlt két évtizedben mintegy négyezren érkeztek közülük korábbi kormányhatározatok alapján.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kormánya a lehető leghatározottabb jogi eszközökkel terrorszervezetté fogja nyilvánítani a Muszlim Testvériséget. A döntés Izraelben azonnali támogatásra talált, és új korszakot nyithat az Egyesült Államok radikális iszlamizmus elleni politikájában. Trump a Just the News-nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Muszlim Testvériséget „a legerősebb és leghatározottabb módon” fogja terrorszervezetnek minősíteni, és a végső dokumentumok már készülnek. A beszélgetésből kiderült, hogy ez a lépés nem új keletű: az elnök már első ciklusa idején is meg akarta tenni, ám akkor a külügyi apparátus ellenállása lassította az előkészítést. Most azonban a Fehér Ház jelezte, hogy a döntés hátterében nemcsak biztonságpolitikai, hanem ideológiai megfontolások is állnak. A washingtoni bejelentés Izraelben azonnal visszhangra talált. Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki vasárnap délután rögtönzött beszédben reagált, történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést.
Ukrajna „kritikus pillanatban van”, jelentős politikai nyomás nehezedik rá – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Krími Platform elnevezésű kezdeményezés stockholmi találkozóján tartott beszédében. „Szorosan együttműködünk az Egyesült Államokkal, az európai partnerekkel és sok más országgal, meghatározzuk azokat a lépéseket, amelyekkel véget vethetünk Oroszország Ukrajna elleni háborújának, és valódi biztonságot teremthetünk. A médiában sok a zaj, sok a politikai nyomás. Putyin jogi elismerést akar arról, amit ellopott, meg akarja törni a területi integritás és a szuverenitás elvét. Ez a legnagyobb probléma. Önök mindannyian értik, mit jelent ez. Ezt nemcsak Ukrajnától akarja, hanem az egész világtól, és ez nagyon veszélyes” – idézett az UNIAN ukrán hírügynökség Zelenszkijnek a svéd parlamentben mondott beszédéből. Hangsúlyozta, hogy „a határokat nem lehet erővel megváltoztatni”. Az elnök hozzátette, hogy Ukrajna az Egyesült Államokkal összehangolt több olyan lépést is, amelyek lehetővé teszik, hogy rendkívül fontos kérdések továbbra is napirenden maradjanak a tárgyalásokon.
Az ukrajnai békéről Genfben tartott amerikai-ukrán egyeztetés „nyílt és részletekbe menő” volt, valamint a partnerség és a közös cél szem előtt tartásának szellemében zajlott, jelentős lépés volt a béke felé – értékelte a Fehér Ház a diplomáciai tárgyalások legutóbbi fordulóját. Az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint az amerikai részről Marco Rubio külügyminiszter vezette tárgyalóküldöttség megerősítette az Egyesült Államok határozott elkötelezettségét abban, hogy biztosítsák Ukrajna szuverenitását, biztonságát és jövőbeli prosperitását, „ami központi eleme a jelenleg is zajló diplomáciai folyamatnak”. Hangsúlyozták, hogy a békefolyamatban elért előrelépés Donald Trump amerikai elnöknek a háború lezárására irányuló célkitűzése révén jött létre, és arra is ígéretet tettek, hogy a további folyamat során szoros kapcsolatot tartanak fenn az európai partnerekkel.
Csehország és Lengyelország egyaránt úgy véli, hogy a megtámadott Ukrajna védelme saját biztonságunk védelme is – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő Prágában, miután Karol Nawrocki lengyel államfővel tárgyalt. Hasonlóan egyformán tekint a két ország Oroszországra is, amelyet az európai biztonságra nézve a legnagyobb fenyegetésnek tartanak – mutatott rá a cseh elnök. A lengyel elnök szerint Oroszország veszélyt jelent a demokráciára egész Európában. „Külpolitikai és biztonságpolitikai álláspontjaink nagyon közeliek egymáshoz” – fejtette ki Petr Pavel. „Egész Európa biztonságára és demokráciájára Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt” – tette hozzá Karol Nawrocki lengyel államfő.
Időjárás:
Ma főképp változóan felhős-napos, de szeles időre készülhetünk. Este is borús marad az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 3 – 10 fok körül alakul.
