A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.09.11.
Orbán Viktor miniszterelnök egy inerjúban elárulta, kinek szólt kötcsei beszédének sok féle képpen értelmezhető záró része.
Szerdán újabb 30 napra meghosszabbította a bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet a székelyföldi Parajdon.
Izrael tájékoztathatta az Egyesült Államokat, hogy az esély, hogy sikerült likvidálnia a magas rangú Hamász-tisztviselők Katarban ,,jelentősen csökkent”.
Lengyelország feltehetőleg nagy fokú provokációval szembesül, először történt, hogy egy NATO-tagállam felett orosz drónokat lőttek le – jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő.
Belföldi hírek:
Interjút adott az Öt csatornának Orbán Viktor miniszterelnök, aki elsőként arról beszélt, kinek szólt kötcsei beszédének azon záró része, amelyben a kormányfő arról szólt, „minden meg lesz jegyezve és minden el lesz rendezve”. „Előtte azt mondtam, mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek. Aki nem rendel mindent alá, annak ezt nem fogjuk elfelejteni” – értelmezte a saját szavait, tehát sokak vélekedésével szemben – mint tisztázta – ez nem a politikai ellenfeleknek szólt, de „a politikai beszédnek ez a szépsége”, hogy mindent lehet többféleképpen értelmezni. A „minden” alatt az erőforrást, a viselkedést és a tetteket érti. Demotiváltnak nem látja a „kádereiket”, de „van egy időszak minden kampányban, ameddig lehet jópofáskodni, egy-egy stikli is talán még belefér, meg lehet magyarázni, bocsánatos bűnnek számít, de van egy szakasza minden mérkőzésnek, ahol már nem lehet viccelődni. Ennyit akartam mondani” – szögezte le.
Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, és aki erről beszél, az maga sodorhatja bele az ukrajnai háborúba a kontinens államait – reagált a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Bizottság elnökének évértékelő beszédére. A tárcavezető a magyar-belarusz gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy erre a megbeszélésre rendkívül nehéz időszakban került sor, ugyanis Magyarország immár három és fél éve él az ukrajnai háború árnyékában. „Azért vagyok itt, mert ha valamikor nagy szükség van a párbeszédre, akkor az most van, s ha valamikor nagy szükség van a józan észre és a hideg fejre, akkor az most van” – folytatta. „Ellentétben az Európai Bizottság elnökével, mi, magyarok nem szeretnénk, ha Európa harcban állna. Minket rendkívüli aggodalommal töltenek el a háborús eszkaláció irányába tett lépések. Azt gondolom, hogy arról beszélni, hogy Európa harcban áll és a háborús eszkaláció irányába lépéseket tenni rendkívül veszélyes. Aki azt mondja, hogy Európa harcban áll, az maga sodorja veszélybe, s maga sodorhatja bele a háborúba Európát” – fűzte hozzá.
Szerdán újabb 30 napra meghosszabbította a bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet a székelyföldi Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – jelentette a Hargita megyei prefektúra tájékoztatása az Agerpres hírügynökség. A székelyföldi sóbányában májusban történt katasztrófa nyomán elrendelt rendkívüli helyzet az újabb döntés szerint október 10-éig érvényes. Az említett dátumig továbbra is tilos a belépés a veszélyeztetett területekre és a sószorosba. A hatóságok felügyelik a térségben zajló munkálatokat, és folyamatosan mérik a környező folyóvizek sótartalmát – közölték. A parajdi vészhelyzeti bizottság május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a bányába. Azóta a vészhelyzetet havonta hosszabbították meg. A helyi vészhelyzeti bizottság döntése nyomán augusztus 13-án visszatérhettek otthonaikba a bányakatasztrófa miatt kilakoltatott parajdiak. Hazatérésüket az tette lehetővé, hogy két hónappal a kilakoltatásuk után a hatóságok beüzemeltek egy riasztási rendszert, amely baj esetén időben figyelmezteti az illetékeseket.
Külföldi hírek:
A KAN közrádió arról számolt be, hogy Izrael tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy az esély, hogy sikerült likvidálnia a magas rangú Hamász-tisztviselők Katarban ,,jelentősen csökkent”. A Washington és Jeruzsálem közötti tárgyalások részleteit ismerő források a KAN-nak azt mondták, hogy Izrael pesszimizmusát fejezte ki a hadművelet sikerével kapcsolatban: „A hadművelet láthatóan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeinket.” Izraeli tisztviselők azonban azt mondták, hogy a vizsgálat még folyamatban van, és az eredmény még nem világos. A Moszad és a Fehér Ház is megígérte nemrég Dohának, hogy nem fognak támadást végrehajtani a Hamász tagjai ellen Katarban, így a tegnapi csapás teljesen váratlanul érte őket, jelentette David Ignatius, a Washington Post publicistája egy katari tisztviselőre hivatkozva. Ignatius szerint Katar biztosítékokat kért, miután Ejal Zamir vezérkari főnök augusztus 31-én kijelentette, hogy „a Hamász vezetésének nagy része külföldön van, és őket is elérjük”.
Az Izraeli Védelmi Erők szerdán az evakuálási parancs után lebombáztak még egy toronyházat Gázavárosban. A hadsereg indoklása szerint az épületben és a közelében a Hamász terrorszervezet infrastruktúrája volt. A civileket felszólították, hogy menjenek az övezet déli részén lévő a humanitárius zónába. A hadsereg becslése szerint körülbelül 150 000 palesztin távozott Gázavárosból, köztük több tízezer az elmúlt napon. Az előző nap rendelte el az Izraeli Védelmi Erők Gázaváros teljes lakosságának azonnali evakuálását, a Hamász elleni közelgő offenzíva előtt.
Az Európai Bizottság szankciókat fog kiszabni az izraeli szélsőséges miniszterekre, valamint részleges felfüggesztést fog javasolni az Európai Unió és Izrael között, a kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket célozva, jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. „Ami Gázában történik, megrengette a világ lelkiismeretét” – mondta von der Leyen az Európai Parlamentben Strasbourgban, az Unió helyzetéről szóló beszédében, elismerve az Európában fennálló megosztottságot a továbblépés módját illetően, és ígéretet tett arra, hogy a bizottság megteszi, amit tud. A megállapodás kereskedelmi fejezetének felfüggesztése visszavonná az izraeli termékek uniós piacra lépését lehetővé tevő kereskedelmi kedvezményeket, és minősített többségi szavazást igényelne az uniós kormányok között – áll a blokk diplomáciai szolgálata által készített júliusi dokumentumban. Von der Leyen azt is kijelentette, hogy a Bizottság felfüggeszti az Izraelnek nyújtott kétoldalú támogatását, anélkül, hogy ez befolyásolná az izraeli civil társadalommal és a Jad Vasemmel folytatott munkát.
Szerte Franciaországban tömegek tüntettek szerdán a politikai vezetés ellen és a tervezett költségvetési megvonások miatt, fennakadások voltak a közlekedésben, több helyen össze is csaptak a rendőrökkel, akik csaknem 200 demonstrálót őrizetbe vettek. A „Mindent blokkoljunk” jeligével meghirdetett megmozdulás során a tiltakozók kukákat gyújtogattak és különféle akadályokat, barikádokat emeltek a városokban, amelyeket a biztonsági erők igyekeztek minél gyorsabban elbontani. Sok demonstráló személy szerint Emmanuel Macron francia elnökkel szembeni elégedetlenségének adott hangot. „Macron a probléma, nem a miniszterek, az ő munkájával van gond, neki kellene mennie” – mondta egy tüntető, aki a CGT szakszervezetben a párizsi tömegközlekedési vállalatot (RATP) képviselte. Kedden benyújtotta lemondását Francois Bayrou francia miniszterelnök, miután az előző nap kormánya elveszítette a bizalmi szavazást a parlamentben. Emmanuel Macron elfogadta Bayrou lemondását, és nem sokkal később Sébastien Lecornu védelmi minisztert nevezte ki kormányfőnek, aki két éven belül már az ötödik politikus a miniszterelnöki poszton.
Lengyelország feltehetőleg nagy fokú provokációval szembesül, először történt, hogy egy NATO-tagállam felett orosz drónokat lőttek le – jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő szerdán, a kabinet rendkívüli ülésének elején. A kormányülést Tusk azután hívta össze, hogy szerda hajnalban több drón repült be Lengyelország légterébe Oroszország Ukrajna elleni légitámadása közben. A felszálló lengyel és szövetséges vadászgépek a drónok egy részét lelőtték. A szövetségesek „nagyon komolyan veszik a helyzetet” – mondta el Tusk. Közölte: a drónok behatolása után Lengyelországban „nem regisztráltak áldozatokat”. Folytatódik a lelőtt drónok roncsainak keresése, és újranyílnak a légvédelmi művelet miatt bezárt lengyelországi repülőterek – mondta el a kormányfő.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Oroszország rendkívül felelőtlen lépést tett a lengyel légtér megsértésével, és az eset is emlékezteti a világot arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szemérmetlen módon semmibe veszi a béke ügyét. A munkáspárti brit kormányfő a londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett nyilatkozatában úgy fogalmazott: mélységesen aggasztó az Ukrajna ellen szerdán végrehajtott barbár támadás, valamint az, hogy eközben az orosz drónok Lengyelország és a NATO légterét is „felháborító és példátlan módon megsértették”. A brit kormányfő közölte: kapcsolatban áll Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, akivel egyértelműen tudatta, hogy Nagy-Britannia támogatja Lengyelországot és szilárdan kiáll Ukrajna támogatása mellett is.
Legénység nélküli motorcsónakok támadták az orosz hadikikötőnek otthont adó Novorosszijszkot – közölte Andrej Kravcsenko, a város polgármestere szerdán a Telegram-csatornáján. Az orosz légvédelem a moszkvai katonai tárca szerint 122 ukrán drónt fogott el és semmisített meg az ország 13 régiója és a Fekete-tenger vizei felett az éjszaka folyamán. A brjanszki régió légterében 21, a Krímében 17, a Fekete-tenger felett 15, Voronyezs megye fölött pedig 12 drónt lőttek le. A Krasznodari terület, Belgorod és Kurszk megye légterében 11-11 pilóta nélküli repülőszerkezetet semlegesítettek. A rosztovi régió Matvejevo-Kurgani járásában egy bentlakásos iskola két alkalmazottja megsérült, amikor éjfél körül egy drón becsapódott az épületbe. A tanintézményből 73 gyermeket Rjazseno községbe evakuáltak. Szocsi, Kaluga és Nyizsnyij Novgorod repülőterén az éjjel átmenetileg korlátozták a forgalmat.
Húszonnégy éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett támadást az Oszama bin Laden vezette al-Kaida iszlamista terrorszervezet az Amerikai Egyesült Államok ellen. Aznap két, a terroristák által eltérített repülőgép csapódott a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba, lerombolva azokat. Ezzel párhuzamosan a washingtoni Pentagon épületébe is becsapódott egy repülőgép. A negyedik eltérített gép az utasok ellenállása miatt végül pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le, megakadályozva ez által, hogy valamelyik washingtoni célpontba (a Capitolium vagy a Fehér Ház) csapódjon. A történelem eddigi legvéresebb, közel 3 ezer ember életét követelő merényletsorozata után George W. Bush akkori republikánus elnök meghirdette a háborút a terrorizmus ellen, amelynek első mozzanata a tálibok vezette, Oszama bin Ladent rejtegető Afganisztán megtámadása volt 2001. október 7-én. Az Egyesült Államok 2021. augusztus 30-án azonban, megalázó körülmények között vonult ki Afganisztánból. A szakértők Afganisztánt az előző demokrata államfő, Joe Biden Vietnamjának nevezték.
Időjárás:
Ma mindenütt erősen felhős időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 20 – 26 fok körül alakul.
