A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.07.11.
Az Audi számunkra szívügy – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a német óriásvállalat győri járműgyárának termelésindító ünnepségén.
Újra országjárásra indul a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, ezt maga Dobrev Klára jelentette be.
Terrortámadásra volt csütörtökön délután a Gus Ecion csomópontnál.
Elutasította az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Belföldi hírek:
A kultúrában nem működik a politikai logika, jelentette ki L. Simon László a Heti TV Pirkadat című műsorában. „A szabad alkotáshoz autonóm intézményekre is szükség van, és annak az igazságnak a belátására, hogy a politika nem tud mindent uralni – és nem is kell rá törekednie.” – mondta. L. Simon főigazgatósága alatt sikeres mecénásprogram működött a Nemzeti Múzeumban, amelynek keretében jelentős üzletemberek több tízmillió forinttal támogatták a gyűjtemények bővítését, ezzel kapcsolatban azt mondta, „Amikor valaki a saját pénzét adja oda a kultúráért, az egészen más, mint amikor a tao-ból teszi.” A magyar kultúra nemcsak érték, hanem „nemzetközi versenyelőny” is lehet – állítja L. Simon. A Liszt Intézetek finanszírozását és a hungarológiai tanszékek fenntartását stratégiai érdeknek tartja, hiszen ezek képezik a jövő kulturális nagyköveteit. L. Simon beszélt arról is: a második világháború során külföldre került műkincsek sorsa továbbra is rendezetlen, a visszaszerzésük „valószínűtlen és bonyolult”. Az interjú végén bemutatásra került L. Simon új kötete is, amely a szabadság, az autonómia és az intézményi függetlenség kérdéseit járja körül.
Az Audi számunkra szívügy – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a német óriásvállalat győri járműgyárának termelésindító ünnepségén. A kormányfő hangsúlyozta: amikor három és fél évtizede, a rendszerváltás után kérdéses volt, hogy az ország be tud-e kapcsolódni a modern nyugati gazdasági rendszerekbe, és világos volt, hogy ehhez külföldi befektetők technológiájára van szükség, „az Audi volt az első nyugat-európai autógyár, amelyik azt mondta, hogy jövünk, hiszünk bennetek, látjuk Magyarországban a jövőt, sikeresek leszünk, itt, veletek együtt meg fogjuk csinálni”. Orbán Viktor ezzel indokolta, hogy Magyarország számára az Audi „nem csak egy autógyár”, nem csak egy gazdasági kérdés. Az Audi jelene, jövője, sorsa Magyarország számára, a magyar kormány számára egy speciális elkötelezettséget is jelent – fogalmazott.
Már elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtótájékoztatón. Nacsa Lőrinc közölte, az új pályázat keretében olyan, legalább kétéjszakás kirándulásokra lehet pályázni, amelyen minimum tíz tanuló vesz részt. A kirándulásokat Románia, Szlovákia, Szerbia, Szlovénia vagy Horvátország magyarlakta területeire lehet szervezni, az igényelhető támogatások mértéke utazásonként 1 és 7 millió forint között van. Az államtitkár az MTI kérdésére elmondta, a pályázat keretösszege 9,8 milliárd forint, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ha ennél több kérelem érkezik be, akkor a kormányzat tárgyalni fog a keret megemeléséről. A pályázatot az állami iskolák mellett az egyházi, civil és alapítványi fenntartású oktatási intézmények is beadhatják. A kiírás a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján, a bgazrt.hu oldalon olvasható.
Újra országjárásra indul a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, ezt maga Dobrev Klára jelentette be. A politikus elmondta, azért indul országjárásra, hogy „meghallgassa és felhangosítsa azok hangját, akiket a jobboldal rég elfeledett és cserben hagyott”: a kisnyugdíjasokat, a babaváró hitelt felvett családokat, a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelőket. Hozzátette: beszélni fog az „elképesztően megdrágult” óvodai és iskolai étkeztetésről, a devizahiteleseket érintő legutóbbi bírósági ítéletekről, az akkugyárak és a vendégmunka károsultjairól, és olyan kérdésekről, amelyről szerinte a jobboldal biztosan nem fog beszélni.
Külföldi hírek:
Terrortámadásra volt csütörtökön délután a Gus Ecion csomópontnál. A Magen David Adom mentőszolgálat egy 20 év körüli férfit halottnak nyilvánított a helyszínen. Az áldozatot két terrorista támadta meg egy bevásárlóközpontnál. Mindkét terroristát lövésekkel likvidálták. A Ynet hírportál szemtanúkat idézett, mondván, a terroristák megérkeztek a parkolóba és tüzet nyitottak. Válaszul a helyszínen tartózkodó fegyveres civilek viszonozták a tüzet és ártalmatlanították őket. Az Izraeli Védelmi Erők és a rendőrség is nagy erőkkel van a helyszínen.
Meghalt egy izraeli tartalékos katona, amikor a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet megpróbálta elrabolni – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) csütörtökön. A gázai polgári védelem pedig újabb 52 palesztin haláláról számoltak be a háború utóbbi egy napjára vonatkozóan. A Hamász fegyvereseinek egy csoportja váratlanul előbukkant egy föld alatti alagútból a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Juniszban, és el akarta rabolni a 25 éves Avraham Azulaj harcjárművezető tartalékos törzsőrmestert. Ő ellenállt annak, hogy kirángassák a járművéből, dulakodás alakult ki, majd lelőtték. Ezután egy közelben lévő izraeli egység tagjai tüzet nyitottak a támadókra, és megöltek, illetve megsebesítettek közülük többet.
Az izraeli kabinet határozatait és az Európai Unió, valamint Izrael közötti előremutató párbeszédet követően Izrael jelentős lépésekről határozott a Gázai övezet humanitárius helyzetének javítása érdekében – közölte az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Közleményében Kaja Kallas arról tájékoztatott, hogy a gázai humanitárius helyzet javítását célzó intézkedések értelmében a segélyt közvetlenül a lakossághoz juttatják majd el, illetve rögzítik, hogy Izrael továbbra is lépéseket fog tenni annak biztosítására, hogy a segélyek ne kerüljenek a Hamász iszlamista terrorszervezethez. Az intézkedések többek között magukban foglalják a Gázába érkező élelmiszert és más segélyeket szállító teherautók napi számának jelentős növelését, valamint a szállítmányok elosztását az övezet egész területén. Számos további átkelőhely megnyitását teszik lehetővé az övezet északi és déli területein egyaránt, valamint tartalmazzák a jordániai és egyiptomi segélyútvonalak megnyitását. Lehetővé teszik továbbá a humanitárius célra használt üzemanyag szállítását, a segélymunkások védelmét, a létfontosságú infrastruktúrán végezni szükséges munkálatokat, köztük a tengervíz sótalanítását végző létesítményének áramellátásának javítását.
Az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Francesca Albanese-t, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának palesztin kérdésért felelő különleges jelentéstévőjét – ezt Marco Rubio külügyminiszter jelentette be. A külügyminiszter elsőként a közösségi médiaoldalán hozta nyilvánosságra a döntést, amit azzal indokolt, hogy az ENSZ diplomata „illegitim és szégyenteljes erőfeszítéseket folytat annak érdekében, hogy a Nemzetközi Törvényszéket amerikai és izraeli tisztségviselők, vállalatok és cégvezetők elleni cselekvésre késztesse”. „Albanese politikai és gazdasági hadviselését nem tolerálja tovább az Egyesült Államok és Izrael” – írta Marco Rubio, hozzátéve, hogy országa mindig kiáll partnerei és azok önvédelemhez való joga mellett, és továbbra is megvédi az Egyesült Államok szuverenitását.
Elutasította az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 553 képviselő szavazott. A bizalmatlansági indítványt 175-en támogatták, 360 képviselő ellenezte és 18-an tartózkodtak. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára, és az összes képviselő abszolút többségének támogatására, legalább 361 voksra lett volna szükség a jelenleg 720 tagú Európai Parlamentben. Az EP eljárási szabályzata szerint az összes képviselő egytizede nyújthat be bizalmatlansági indítványt az Európai Bizottsággal szemben a Európai Parlament elnökéhez.
Hackertámadás érte a cseh belügyminisztérium számítógépes rendszerét – jelentette be Vít Rakusan cseh belügyminiszter Prágában. Vít Rakusan szerint a belügyminisztérium számítógépes rendszere elleni támadás „aránylag súlyosnak” minősíthető, s nem lehet kizárni külföldi hatalom részvételét sem. Azt, hogy milyen rendszert ért támadás és mikor, a miniszter nem pontosította. A tárcavezető biztosította a közvéleményt, hogy titkos, bizalmas információkat, illetve a cseh állampolgárok személyes adatait a támadóknak nem sikerült megszerezniük. A hackerek által megtámadott rendszert leállították és elszigetelték a többi belügyi rendszertől. „Az eset nem érinti sem a rendőrség, sem a tűzoltóság, sem az állam kulcsfontosságú rendszereit” – hangsúlyozta a miniszter.
Ukrajna újjáépítésében csak a baráti országok vehetnek részt, akik nem támogatják Oroszországot a háború folytatásában – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrajna újjáépítéséről Rómában zajló nemzetközi konferencián csütörtökön, amelyen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2028-ig ígért anyagi segítséget Kijevnek. A házigazda Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nyitóbeszédében arra szólította fel a konferencián részt vevő intézményeket és vállalkozókat, ne féljenek befektetni az ukrajnai újjáépítésbe, mert azzal a békébe és európai polgárok biztonságába fektetnek be. Az olasz kormányfő bejelentette, hogy a konferencia keretében több mint tízmilliárd euró értékű beruházásokról írnak alá megállapodásokat. Az Ukrajna háború utáni újjáépítésében résztvevők között említette a védelmi rendszerekre szakosodott Leonardót , az energetikai Enelt, az olasz államvasutakat. Giorgia Meloni hangoztatta, hogy Olaszország magára vállalta Odessza székesegyháza, szépművészeti múzeuma és operaháza helyreállítását.
Időjárás:
Ma változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, kissé felhős, de csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 23 – 26 fok körül alakul.
