A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.06.25.
Magyarország készen áll a közös munkára Románia új kormányával – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A keddi Lázárinfón, Lázár János építési és közlekedési miniszter elmondta, hogy a most zajló NATO csúcson is Brüsszelben is téma Ukrajna sorsa.
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában.
Belföldi hírek:
Magyarország készen áll a közös munkára Románia új kormányával, miután hazánk a mostani veszélyes időszakban még inkább a stabil, tiszteleten alapuló, s kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt a szomszédos országgal – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi oldalán. A tárcavezető arról számolt be, hogy előző nap megalakult az új bukaresti kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével. „Az imént telefonon gratuláltam Kelemen Hunor barátomnak, az RMDSZ elnökének. És egyetértettünk, hogy az erdélyi magyarság érdekeit leginkább az szolgálja, ha képviselői kormányon vannak” – közölte. „A mostani veszélyes időszakban Magyarország még inkább a stabil, tiszteleten alapuló, kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt Romániával – ezt diktálják gazdasági és energiabiztonsági érdekeink, – s ebben a tekintetben is jó hír az RMDSZ kormányzati szerepvállalása. Készen állunk a közös munkára” – összegzett.
A keddi Lázárinfón az építési és közlekedési minisztert többen is kérdezték Ukrajnával kapcsolatban. Lázár János a szokásához híven pártállástól függetlenül minden kérdezőt meghallgatott és mindenkinek válaszolt. Az egyik kérdezőnek válaszolva Lázár János elmondta, hogy a most zajló NATO csúcson is Brüsszelben is téma Ukrajna sorra, Ukrajna és az Európai Unio (EU) viszonya. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke több dologról beszélt a témával kapcsolatban. Az egyik az, hogy ha az amerikaiak kivonulnak, akkor az Európának mindenképpen fel kell lépne az Ukránok védelme érdekében mert az a koncepcionális feltételezés, hogy az Oroszok nem állnak meg Ukrajnában, veszélyeztetik az EU-t. Ettől sokan félnek – bár a miniszter szerint ennek a félelemnek még nem látszik, hogy lenne alapja –, ezért hamarosan döntés fog születni arról, hogy küldjenek-e fegyvereket, pénzt és adott esetben katonákat Ukrajnának. Ukrajna minden hónapban 5 milliárd euróba kerül a katonai kiadások nélkül – hangsúlyozta Lázár János.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) új struktúrája és vezetése kiválóan alkalmas arra, hogy 2030-ra Európa TOP 100 egyetemének egyike legyen – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter. Hankó Balázs hangsúlyozta, a kormány támogatta a felsőoktatási intézmény tavaly nyáron, az új rektori programmal elindított kezdeményezését, miszerint egy magánfenntartású egyetemi formában szeretne továbbműködni. „Ez más, mint az eddig ismert alapítványi modell, és ebben a Mol fenntartói joga az, amely jelentős forrásbevonást, illetőleg az ipari szemléletnek a megjelenítését biztosítja” – fogalmazott a tárcavezető. A miniszter emlékeztetett, az egyetem 2024. június 10-én választott új rektort, akinek programja már tartalmazta az új működési modellt. Ezt követően kezdődött el a tárgyalás a minisztérium és a BME delegációja között. Tavaly decemberben az egyetem szenátusa biztosított 85 százalékos támogatást az új modellnek, létrejött BME-t fenntartó állami tulajdonú gazdasági társaság, majd Közép-Európa egyik legnagyobb iparvállalata, a Mol jelentkezett be a fenntartói jogra – ismertette.
Külföldi hírek:
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden. Jiszráel Kac védelmi miniszter közölte, arra utasította a hadsereget, hogy a tűzszünet megsértésére adott válaszlépésekben vegye célba Teheránt is. A vezérkari főnök, Éjál Zamír is válaszcsapást ígért. „Erőteljes csapást mérünk a tűzszünet súlyos megsértését látva, amelyet az iráni rezsim követett el” – mondta. Korábban Észak-Izraelben légiriadót rendeltek el egy Iránból indított rakéta miatt, az ott élőknek ismét óvóhelyekre kellett menekülniük a polgári védelem utasításai alapján. A hadsereg közlése szerint Teherán valószínűleg csak egy rakétát indított, amelyet az izraeli légvédelem elfogott. A helyi mentőszolgálat közölte, hogy az első helyzetértékelések szerint csak egy férfi sérült meg, ő is csak az óvóhelyre vezető úton.
Többen meghaltak és megsebesültek a keddi iráni rakétatűzben Izraelben – jelentette a helyi mentőszolgálat. A várható tűzszünet előtti órákban szinte az egész országban légvédelmi riadók ébresztették az izraelieket. Irán több hullámban ballisztikus rakétákat indított, amelyek egyike becsapódott egy hétemeletes épületbe Izrael déli részén, Beér-Seva városában. A mentők első jelentései szerint négyen életüket vesztették, és legkevesebb heten megsebesültek a házat ért találatban. Az irániak két órán át hat hullámban indítottak rakétákat izraeli városok és falvak irányába, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy reggel hétkor életbe lépett a tűzszünet Irán és Izrael között. Beér-Sevában a halálos áldozatok mellett ketten közepesen, többen könnyebben megsebesültek.
Friedrich Merz német kancellár védelmébe vette az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított katonai akciókat. A politikus szerint semmi ok nincs a bírálatra, mert Teherán „megkérdőjelezhetetlenül” atomfegyverre tör. A konzervatív vezető a Német Iparszövetség (BDI) rendezvényén szólalt fel Berlinben, ahol egyértelműen politikai és stratégiai támogatását fejezte ki a múlt heti katonai lépések kapcsán. „Sem nekünk, sem személy szerint nekem nincs okom bírálni azt, amit Izrael kezdett el egy hete, és azt sem, amit Amerika tett a hétvégén” – fogalmazott Merz. A kancellár ugyan elismerte, hogy az iráni nukleáris létesítmények elleni akciók „nem mentesek a kockázatoktól”, de hozzátette: „Így hagyni, ahogy volt, az semmiképp sem volt lehetőség.” Nyilatkozatával Merz egyértelmű üzenetet küldött Európa és a nemzetközi közösség felé: Németország nem kívánja elítélni a katonai fellépést, és elismeri az iráni fenyegetés súlyosságát.
Dróntámadás ért kedden egy Bagdadhoz közeli támaszpontot – jelentette be az iraki kormány, hozzátéve, hogy károk keletkeztek a hadsereg két radarrendszerében. Az iraki hadsereg közleménye szerint egy azonosítatlan drón támadta meg a Bagdadtól 27 kilométerre északra lévő Tádzsi támaszpontot, ahol a koalíciós erők egységei is állomásoznak, egy másik drón pedig a közelben lévő áramfejlesztő mellett csapódott be. Szabáh en-Nomán, a hadsereg egyik szóvivője közölte, dróncsapás érte az irak déli részén található Imám Ali támaszpontot is, hozzátéve, hogy a biztonsági erők több, más bázisokat célzó drónt sikeresen megsemmisítettek, áldozatok nincsenek. Mohammed asz-Szudáni miniszterelnök az ügyben azonnali vizsgálatra szólított fel. Ugyancsak kedden a katari külügyminisztérium bekérette Irán dohai nagykövetét a Doha melletti al-Udeid amerikai támaszpont ellen előző este végrehajtott iráni légicsapása miatt. A tárca tájékoztatása szerint Doha a műveletet a Teherán és Doha közötti jó viszony megsértésének nevezte, hangsúlyozva, hogy az Öböl-menti állam „mindig is az Iránnal folytatott párbeszéd egyik szószólója volt”.
A Jun Szogjol volt elnök által kihirdetett, rövid ideig tartó hadiállapotot vizsgáló dél-koreai különleges ügyész kedden elfogatóparancsot kért a megbuktatott vezető letartóztatásának érdekében – közölte a Yonhap helyi hírügynökség az ügyész közlése alapján. Jun Szogjol tavaly december 3-án – általános megdöbbenést keltve – pár órára hadiállapotot hirdetett, ellenzéke szerint azzal a céllal, hogy leszámoljon politikai ellenfeleivel. Emiatt december közepén – a parlament által kezdeményezett alkotmányos vádeljárás nyomán – felfüggesztették hivatalából, lázadás vádjával is büntetőeljárás folyik ellene. Januárban egyszer már letartóztatták, miután ellenállt az őt őrizetbe venni próbáló hatóságoknak, de később bírósági végzéssel szabadon engedték. A hadiállapot bevezetésének ügyében nyomozó ügyész most arra hivatkozva kérte az elfogatóparancsot, hogy a volt elnök többször is megtagadta, hogy eleget tegyen a rendőrség és a különleges jogász felszólításainak, amelyekkel a december 3-i hadiállapot kihirdetésével kapcsolatos kihallgatásra idézték be.
Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában. A kedden kezdődő, kétnapos hágai NATO-csúcstalálkozóhoz kapcsolódó pódiumbeszélgetésen Mark Rutte hangsúlyozta, az Egyesült Államok vezetésének NATO melletti teljes mértékű elkötelezettsége és támogatása azzal az elvárással jár, hogy az európai országok és Kanada többet költsenek védelemre. Az Egyesült Államok ki akarja egyenlíteni a védelmi kiadások mértékét, ami – mint hangsúlyozta – így tisztességes, de – mint kiemelte – legfontosabb oka az európai szövetségesek szempontjából az orosz fenyegetettség. Kijelentette: a tagországoknak meg kell tudniuk védeni magukat. Fel kell gyorsítaniuk a védelmi ipari termelést, ugyanis jelenleg Oroszország annyi fegyvert és lőszert állít elő, mint a NATO-tagországok egy év alatt. Ez nem tartható fenn hosszú távon – hívta fel a figyelmet. Ha a szövetség nem tesz lépéseket most saját védelmének megerősítése érdekében, az egy esetleges agresszióval járhat az elkövetkező hat-hét éven belül – hívta fel a figyelmet.
Milliárdos veszteségeket okoz a bolti lopások növekedése Németországban – írta a kölni EHI kiskereskedelmi kutatóintézet kedden közzétett tanulmányában. A vásárlók 2024-ben mintegy 2,95 milliárd euró értékben loptak el árukat, ami 4,6 százalékos növekedés az előző évhez képest. A veszteség már harmadszor emelkedett egymás után, és minden idők legmagasabb értékét érte el, bár a növekedés alacsonyabb, mint 2023-ban, amikor 15 százalékkal nőtt az előző évhez képest. „Egyre többen vannak, akik már nem engedhetnek meg maguknak vagy nem akarnak megvásárolni bizonyos termékeket, részben az árak elleni tiltakozásként” – mondta Frank Horst, a tanulmány szerzője, aki szerint az idősek és a családok is egyre gyakrabban lopnak a boltokban. A tanulmányhoz az EHI 98 vállalatot, összesen 17 433 üzletet kérdezett meg a készleteltérésekről. A felmérésbe az összes jelentős kiskereskedelmi ágazatot bevonták.
Időjárás:
Ma is napos időre, hőségre kell számítani. Este többnyire nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt, helyenként kisebb záporok alakulhatnak ki. A hőmérséklet jellemzően 33 – 37 fok körül alakul.
