A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.06.01.
Orbán Viktor szerint Donald Trump elnöksége nyomán átalakulhat a világpolitika.
Magyarországon azért nincs antiszemitizmus, mert nincsenek illegális migránsok.
Lengyelországban ma tartják az elnökválasztás második fordulóját.
Izrael nem áll le a gázai offenzívával és újabb telepeket hoz létre Ciszjordániában.
Hírek:
A miniszterelnök bízik benne, hogy a Fideszhez hasonló szuverenista pártok – szavai szerint – visszaveszik álmaikat és elfoglalják Brüsszelt, vagyis többségbe kerülnek az Európai Unióban. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ennek lehetőségét Donald Trump választási győzelme nyitotta meg. Mint mondta, ez civilizációs fordulatot hozott és az európai patriótáknak is követni kell, mégpedig választási győzelmekkel. Minderről a szélsőjobboldali amerikai szervezet, a CPAC budapesti konferenciáján beszélt, amelyet az amerikai elnök videóüzenetben üdvözölt. A kétnapos tanácskozáson felszólalt Alice Weidel, a német AfD társelnöke; Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője; Herbert Kickl az osztrák Szabadságpárt elnöke és Robert Fico szlovák miniszterelnök is. Orbán Viktor ismét megerősítette, hogy aki Magyarországon politikával foglalkozik, az nem fogadhat el pénzt külföldről és erről egy új törvény is készült.
A szólásszabadság alapvető emberi jog, isteni adomány, aki pedig megpróbálja betiltani, az Istent játszik, noha távolról sem az. Egyebek között ezt írta a Magyar Evangéliumi Testvérközösség elnöke a fideszes parlamenti képviselőknek az átláthatósági törvényről. Iványi Gábor szerint a civil szervezetek gyakran állami feladatokat kénytelenek átvállalni, de szomorú, ha erről bárkinek az jut eszébe, hogy a haza pénzért vagy bármilyen előnyért elárulható. Hozzátette, ha a jogszabályt elfogadják, akkor a kormány kénytelen lesz saját magát első helyre írni a nemzeti szuverenitást megsértők listáján. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar történelem legsötétebb időszakaiból már megtanultuk, lehet papírforma szerint törvényes, ami erkölcstelen, embertelen, egy demokrata és humanista számára elfogadhatatlan. De ez soha nem menti fel a felelősség alól azt, aki az ilyen törvényt megszavazta.
Az Európai Bizottság változatlanul úgy látja, az átláthatósági törvény sérti az uniós jogokat és elveket. Michael McGrath jogállamisági biztos megerősítette, már kérték a magyar kormánytól, hogy vonják vissza a javaslatot. Hozzátette, ha mégis megszavazzák, a bizottság minden rendelkezésére álló eszközzel betartatja majd az uniós jogot. Bóka János unióügyi miniszter a brüsszeli ülésen – amelyen az uniós alapértékek magyarországi megsértéséről volt szó – azt mondta, a tagállamok többségének az Ukrajna ügyében elfoglalt magyar állásponttal van bajuk. Szerinte az összes politikai nyomásgyakorlásnak és – idézem – hisztériakeltésnek az az oka, hogy Magyarország markáns, határozott és a saját nemzeti érdekein alapuló álláspontot képvisel Ukrajnával kapcsolatban.
A külügyminiszter szerint a modern kori antiszemitizmus oka a migrációs válság. Miután pedig Magyarországon nincsenek illegális migránsok, ezért az antiszemitizmus sem jellemző. Szijjártó Péter minderről egy jeruzsálemi konferencián beszélt és bírálta az Európai Uniót, amely szerinte komolyan támadja Izraelt is, például a társulási szerződések felülvizsgálatával. Kitért arra, hogy az izraeli labdarúgó-válogatott nyugodtan játszhatja Magyarországon a hazai mérkőzéseit, és az izraeli himnuszt Magyarországon soha nem fütyülik ki. Gideon Szaár külügyminiszternek elmondta, Izrael továbbra is számíthat Magyarországra. Emlékeztetett rá, hogy a kereskedelmi és üzleti kapcsolatok is remekül alakulnak a két ország között.
A jeruzsálemi konferencián az izraeli kormányfő arról beszélt, hogy a világ az egyre erősödő antiszemitizmus miatt bírálja Izrael gázai háborúját. Benjamin Netanjahu kifejtette, a gázai offenzívában olyan civilek haltak meg, akiket a Hamasz emberi pajzsként használ. Hozzátette, országa nem éhezteti a gázai lakosságot, csupán azt igyekszik megakadályozni, hogy a segélyekből a palesztin terroristák profitáljanak. A miniszterelnök egyébként azt is bejelentette, hogy az izraeli hadsereg likvidált a Hamasz egyik újabb vezetőjét. Mohammad Sinwar a terrorszervezet egyik legkeresettebb tagja volt, korábban a bátyja vezette azt, mielőtt őt is megölték. Yahya Sinwar irányította a háborút kiváltó, 2023. októberi, Izrael elleni terrortámadást. Öccse most az izraeli légicsapásokban vesztette életét.
Az izraeli kormány úgy döntött, huszonkét izraeli települést hoznak létre az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániában. A kabinet már két hete titokban jóváhagyta a ezt, de miután két napja nyilvánosságra került, két miniszter is megerősítette. Jiszráel Kac védelmi, és Becalel Szmotrics pénzügyminiszter szerint a határozat része annak a folyamatnak, amely„átalakítja a térség arculatát, és meghatározza a telepesmozgalom jövőjét a következő évekre. A többi között négy települést hoznak létre a Jordániával határos keleti határnál „Izrael keleti tengelyének, a nemzetbiztonságnak és a térség stratégiai ellenőrzésének megerősítéseként.” Mint közölték, a cél az izraeli jelenlét megszilárdítása a területen és a palesztin állam létrejöttének megakadályozása.
Isztambulban várhatóan már holnap megkezdődhet az orosz-ukrán béketárgyalások második fordulója. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy javaslataik vannak az ellenségeskedések megoldására. A több mint két hete kezdett megbeszélések folytatását Moszkva javasolta, de egyelőre nem tudni, mekkora szerepe van ebben az amerikai és az orosz elnök e héten lezajlott éles szópárbajának. Donald Trump és Vlagyimir Putyin lényegében kölcsönösen kétségbe vonta a másik elmebeli képességeit. Az amerikai elnök csalódásának adott hangot, amiért orosz kollégája még mindig folytatja az öldöklést Ukrajnában. Moszkvában erre úgy reagáltak, hogy az „érzelmi túlterheltség” miatt bírálta Trump az orosz elnököt.
Lengyelországban ma tartják az elnökválasztás második fordulóját. A két héttel ezelőtti voksolás eredményeképpen a két nagy esélyes mérkőzik meg ma és a friss felmérések szerint bármelyikük győzhet. A kormányzó polgári koalíció abban bízik, hogy a varsói főpolgármester nyer, ami jelentősen megkönnyítené számukra a további kormányzást. Rafal Trzaskowski arról beszélt, hogy egységet akar teremteni a különböző gondolkodású polgárok között, és semmit nem fog vaktában aláírni, vagyis államfőként a hozzá közel álló parlamenti többségnek sem lesz bábja. Vele szemben Karol Nawrocki történész feltehetően az eddigi államfőhöz, Andrzej Dudához hasonlóan ott akadályozná a kormányt, ahol tudja. Ő ugyanis elvileg független civil jelölt, de a korábbi jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságosság támogatja.
Itthon az Országos Kereskedelmi Szövetség sajnálattal vette tudomásul, hogy a kormány augusztus végéig meghosszabbította a hatósági árak rendszerét. Kifogásolták, hogy a döntés mindenféle szakmai egyeztetés nélkül történt. Úgy látják, ezzel figyelmen kívül hagyták a magyar gazdaság és a vásárlók hosszú távú érdekeit is. Szerintük egyre több kis áruházlánc kényszerül boltok bezárására. Emiatt is veszélybe kerül az ellátás biztonsága azon a 400 településen, ahol semmiféle élelmiszerbolt nem működik. Azt javasolják tehát, hogy a kormány vizsgálja felül eheti határozatát és mielőbb szűntesse meg az árrésstopot. Orbán Viktor viszont közölte, fenntartják az intézkedést, miután az embereket meg kell védeni az indokolatlan áremelésektől.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy a nyugdíjasok a második félévben egyszeri 30 ezer forintos vásárlási utalványt kapnak. Gulyás Gergely arra hivatkozott, hogy az idősügyi szervezetek ezt az egyszerű megoldást tartották a legjobbnak. Mint kiderült, lényegében ezzel helyettesítik majd az áfa-visszatérítést, amit Orbán Viktor februári évértékelőjében ígért meg. A miniszter azt is közölte, hogy az utalvány fedezet rendelkezésre áll. Az áfa-visszatérítés viszont nyilvánvalóan háromszor-négyszer többe került volna, ezért választották ezt a megoldást.
A Demokratikus Koalícióban ma zárul a szavazás az új elnökről. A párt tagjai öt napon át online voksolhattak arra, ki vezesse a pártot, miután Gyurcsány Ferenc lemondott és kivonult a közéletből is. Egyetlen érvényes pályázat érkezett az elnöki posztra, ezt Dobrev Klára adta be. A DK európai parlamenti képviselője egy interjúban azt ígérte, pártja stílusában várható fordulat. Mint mondta, a politikának arról kellene szólnia, hogyan lehet megoldani az emberek hétköznapi ügyeit. Közölte, mindenkivel kész együttműködni, aki az Orbán-kormány leváltását akarja és nem kérdőjelezi meg a baloldal helyzetét.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke elfogadhatatlannak minősítette a tudós társaság ellen indult lejártókampányt. Freund Tamás szerint sajnálatos, hogy megszaporodtak a sajtóban az Akadémia egésze és tagjai ellen uszító, fenyegető, vállaltan politikai és ideológiai elfogultságot tükröző támadások. A hamis és elfogadhatatlan állításokat az Akadémia határozottan és egységesen visszautasítja – írta az elnök, aki külön is utalt rá, hogy a testületet sztálinista képződménynek nevezték. Ez a minősítés Schmidt Máriától, a Terror Háza főigazgatójától származik. Freund Tamás végül leszögezte, az akadémia a magyar nemzet egyik közös kincse, amelynek eljelentéktelenítésére az elmúlt két évszázadban nyilvánosan egyetlen nemzedék felelős képviselője sem vette a bátorságot.
Időjárás:
Itt az első igazi nyári hétvége. Sok napsütésre lehet ma is számítani, de néhol gomolyfelhők képződhetnek. Ezekből kialakulhat zápor, zivatar is. Helyenként megerősödik a szél. A hőmérséklet napközben 26 és 32 fok között alakul és estére is csak 11 és 19 fok közé hűl le a levegő. A hét elején is viszonylag meleg lesz, de több csapadék várható.
