A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.02.19.
Jichák Hercog izraeli államfő a Sulyok Tamás köztársasági elnökkel kedden Budapesten folytatott tárgyalása után megköszönte, hogy Magyarország a 2023. október 7-i terrortámadás óta eltelt másfél évben is Izrael mellett állt.
A három lépésből álló, két év alatt megvalósuló bérfejlesztéssel jelentősen nő a bírák, a bírósági titkárok, fogalmazók és más bírósági alkalmazottak bére – mondta az igazságügyi miniszter.
Izraeli és Hamász tisztségviselők szerint megállapodás született arról, hogy a terrorcsoport szombaton szabadon enged hat élő túszt.
Ukrajna megsegítése érdekében pénzügyi és katonai szempontból Európa többet tett le az asztalra, mint bárki más – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Belföldi hírek:
Jichák Hercog izraeli államfő a Sulyok Tamás köztársasági elnökkel kedden Budapesten folytatott tárgyalása után megköszönte, hogy Magyarország a 2023. október 7-i terrortámadás óta eltelt másfél évben is Izrael mellett állt. Jichák Hercog sajtónyilatkozatában kiemelte: Magyarország mély barátságot mutat Izrael felé, és nem hajlandó megtörni az anticionizmus, antiizraelizmus és antiszemitizmus sűrűjében, amely elmossa a világot. Hozzátette, ezek a magyar törekvések kézzel foghatók voltak például a hágai Nemzetközi Bíróság Izrael ellen irányuló döntése kapcsán, valamint más nemzetközi szervezetekben is. Magyarország kiáll azért is, hogy Izrael a Gázai övezetben elrabolt túszokat hazahozhassa. „Ezek azok a pillanatok, amikor az igaz barátság megmutatkozik” – fogalmazott. Jichák Hercog köszönetet mondott Sulyok Tamásnak és a magyar kormánynak azért is, amit az antiszemitizmus elszigeteléséért tesznek.
Izrael továbbra is számíthat Magyarország támogatására a nemzetközi színtéren, az európai uniós fórumokon pedig az együttműködésre fókuszáló álláspontot képvisel hazánk – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök kedden, miután megbeszélést folytatott Jichák Hercog izraeli államfővel a Sándor-palotában. Sajtónyilatkozatában Sulyok Tamás kiemelte: biztosította az izraeli államfőt arról, hogy Magyarország a leghatározottabban elítéli az antiszemitizmust, és zéró toleranciát alkalmaz annak minden formájával szemben. Ez a magyar soros EU-elnökség legfontosabb feladatai között is szerepelt – tette hozzá. Fontosnak tartják – mondta -, hogy a Magyarországon élő zsidó közösségek biztonságban érezhessék magukat, különösen annak tükrében, ami az elmúlt években Európában tapasztalható. Emellett Magyarország továbbra is elkötelezett a mellett, hogy megismertesse a holokauszt történéseit a jövő generációkkal – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Sulyok Tamás megköszönte Izrael elnökének, hogy ebben a rendkívüli, feszült helyzetben is lehetőségük volt találkozni, négyszemközt is eszmét cserélni az Izrael és Magyarország jövőjét érintő legfontosabb kérdésekről.
Az ukrán titkosszolgálatok és a Brüsszelből finanszírozott NGO-k „dezinformációs kampányáról” is tájékoztatást ad az európai uniós ügyek minisztereinek varsói informális találkozóján Bóka János. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter a közösségi-oldalán kedden közzétett videóban azt mondta: Európa aggódik a hibrid hadviselés és a dezinformációs kampányok miatt, ez a téma is szerepel az informális találkozón, amelyen megosztja az ezzel kapcsolatos magyar tapasztalatot. „El fogom mondani, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tájékoztatása szerint az ukrán titkosszolgálatok Magyarországon dezinformációs kampányt hajtottak végre a magyar kormánnyal és a magyar miniszterelnökkel szemben” – közölte Bóka János. Hozzátette: azt is elmondja majd, hogy korábban amerikai, jelenleg uniós finanszírozásból működő NGO-hálózat Magyarországon a közintézményekbe vetett bizalom aláásására törekszik.
A három lépésből álló, két év alatt megvalósuló bérfejlesztéssel jelentősen nő a bírák, a bírósági titkárok, fogalmazók és más bírósági alkalmazottak bére – mondta az igazságügyi miniszter. Tuzson Bence közölte: 2027-re a bírák bére 2024-hez képest átlagosan 48 százalékkal fog növekedni, az átlagbér 2 millió 250 ezer forint lesz, ami magasabb, mint az európai uniós átlag. A bírósági titkárok, fogalmazók bére 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottak bére pedig száz százalékkal növekszik. A miniszter kiemelte: az a legfontosabb, hogy az emberek gyors és méltányos döntésre számíthassanak a bíróságokon is, ezért újfajta gondolkodást kell bevinni a bíróságok életébe. Fel kell gyorsítani és hatékonyabbá kell tenni az eljárásokat! – mondta.
Külföldi hírek:
Izrael megkezdi a tárgyalásokat ezen a héten a gázai tűzszüneti és túszelengedési megállapodás második szakaszáról a Hamász iszlamista terrorszervezettel – közölte Gideon Szaár izraeli külügyminiszter kedden. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Izrael az övezet teljes lefegyverzését követeli. Szaár szerint Jeruzsálem nem támogatja azt a tervet, miszerint Gáza polgári igazgatása a Hamásztól a Ciszjordániát irányító Palesztin Nemzeti Hatósághoz kerüljön. A Gázai övezet jövőjével kapcsolatban a legfontosabbnak a deradikalizációs politikát jelölte meg, vagyis a szélsőséges ideológiák és csoportok háttérbe szorítását. „Nem fogjuk elfogadni sem a Hamász, sem más terrorszervezet folytatólagos jelenlétét Gázában” – jelentette ki Szaár. Izrael arra készül, hogy a fegyvernyugvást és a túszok kiszabadulását lehetővé tevő megállapodás első szakasza részeként csütörtökön a Hamász átadja négy halott túsz földi maradványait, melyeket személyazonosságuk igazolására az igazságügyi orvosszakértői intézetbe szállítanak.
Izraeli és Hamász tisztségviselők szerint megállapodás született arról, hogy a terrorcsoport szombaton szabadon enged hat élő túszt. Ezen kívül négy holttestet csütörtökön szállítanak át Izraelbe. A Hamász gázai vezetője, Khalil Al Hayya szerint a hat élő túsz között lesz két izraeli, Avera Mengistu és Hisham al-Sayed, akiket több mint egy évtizede tartanak fogva – írta a Times Of Israel. Al Hayya szerint a szabadon bocsátás feltétele az lesz, hogy Izrael teljesítse a megállapodás első szakaszában vállalt részét. Eredetileg úgy volt, hogy szombaton három élő túsz szabadulhat. Egy magas rangú izraeli tisztviselő megerősítette a részleteket a Walla hírportálnak. Izrael közölte, hogy megerősíti a szabadon engedett holttestek személyazonosságát, amint véglegesen azonosították őket.
Bármilyen fennmaradó izraeli jelenlétet libanoni területeken a továbbiakban megszállásnak fognak tekinteni, és feljogosítva érzik magukat, hogy minden eszközt felhasználjanak az izraeli csapatok kiszorítására – közölte a libanoni elnöki hivatal szóvivője. A tavaly novemberben életbe lépett tűzszünet feltételei között Izrael vállalta, hogy 60 nap alatt kivonja csapatait Libanon déli részéről, ahol október eleje óta harcolt a Hezbollah síita fegyveres csoporttal. A csapatok kivonásának határidejét február 18-ra halasztották, de az izraeli és libanoni illetékesek, valamint külföldi diplomaták is arra számítanak, hogy maradnak izraeli katonák a határvidék libanoni oldalán. Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy február 18. után Libanon déli részén öt stratégiai ponton maradnak izraeli katonák, amit azzal indokolt, hogy ezzel „akarják biztosítani az észak-izraeli közösségek védelmét”.
Az Iszlám Forradalmi Gárda egyik magas rangú tábornoka szerint Irán a „megfelelő időben” rakétacsapások harmadik hullámát fogja végrehajtani Izrael ellen. „Az Igazi ígéret 3. támadást a megfelelő időben hajtjuk végre” – mondta Ali Fadavi dandártábornok, az IRGC második számú parancsnoka az iráni Mehr hírügynökség által közvetített megjegyzéseiben. Izraelnek az iráni proxie-k, a Hamász és a Hezbollah elleni háborúi közepette Irán kétszer is hatalmas rakéta- és dróntámadásokat indított a zsidó állam ellen, amelyeket az Egyesült Államokkal és regionális szövetségeseivel együttműködő légvédelem nagyrészt meghiúsított – emlékeztetett a Times of Israel. Izrael két Iránra mért csapással válaszolt, amelyek közül a második, októberben az iszlám köztársaság légvédelmi rendszereinek nagy részét, valamint néhány kulcsfontosságú katonai létesítményt is megsemmisített, és demonstrálta Izrael képességét arra, hogy akadálytalanul tud működni az iráni légtér felett.
Orosz-amerikai külügyi csúcsot tartottak Rijádban, a felek 4,5 órán keresztül tárgyaltak. A tárgyalás egyértelműen sikeresnek nevezhető, ugyanis előrelépések történtek a háború lezárása érdekében. Megállapodtak a felek abban, hogy Oroszország és Amerika is szakértői csoportokat fog létrehozni, melyek feladata egyes, ukrajnai háborúval kapcsolatos problémák rendezése lesz. Moszkva és Washington szakértői csoportjai rendszeres kapcsolatban maradnak, további tárgyalások lesznek. Emellett előkészítik Donald Trump és Vlagyimir Putyin személyes találkozóját is, vélhetően addigra már egy konkrét megállapodási javaslattal is előállnak a szakértői csoportok.
Ukrajna megsegítése érdekében pénzügyi és katonai szempontból Európa többet tett le az asztalra, mint bárki más – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X közösségi oldalon, miután megbeszélést folytatott Keith Kelloggal, az amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjával Brüsszelben kedden. Az uniós bizottság a találkozót követően közleményt adott ki, amely szerint Ursula von der Leyen azt mondta az amerikai különmegbízottnak, hogy az Európai Unió teljes mértékben kiveszi a részét az Ukrajnának nyújtott katonai segítségből, és kész még többet tenni. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU jelentős szerepet játszik Ukrajna pénzügyi stabilitásának és védelmének biztosításában, ez idáig összesen 135 milliárd eurós kötelezettségvállalással, ami – a közlemény szerint – több, mint bármely más szövetséges által biztosított támogatás. Az uniós 52 milliárd dollárt kitevő katonai segély megegyezik az Egyesült Államok hozzájárulásával – húzta alá az uniós bizottság elnöke.
Az állami intézmények elsődleges feladata az állampolgárok békéjének, biztonságának és méltóságának megőrzése, és ezek nem eshetnek áldozatául „senki magáncélú ambíciójának és rögeszméjének” – mondta ünnepi beszédében kedden Zoran Milanovic újraválasztott horvát államfő, miután ismét letette hivatali esküjét. Kiemelte: olyan jogi és társadalmi mechanizmusokat kell kiépíteni, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a rossz időkben sem anyagilag, sem lelkileg ne kelljen nélkülözni, a jólét idején pedig megőrizzék a valóságot és a kapcsolatot a szilárd talajjal. Rámutatott: más idők jönnek, amelyek homályosak, és új hatalmi központok jönnek létre. Hangsúlyozta: nem ért egyet azzal, hogy a biztonságnak nincs ára. „Csak és kizárólag mi törődünk a saját országunkkal, és fel kell hagyni azzal az illúzióval, hogy valaki kívülről fog segíteni nekünk, ha nehéz helyzetbe kerülünk” – hangsúlyozta az elnök.
Időjárás:
Ma mindenütt napos, de hideg időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt, erősen fagyos hőmérséklettel. A hőmérséklet jellemzően 0 – 3 fok körül alakul.
