A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.02.05.
Nehéz hónapok előtt áll az Európai Unió, de mi mindig is tudtuk, hogy Trump elnök vissza fog térni, ezért felkészültünk – jelentette ki Orbán Viktor.
Ötvenhat Gidránnal erősödik Magyarország – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Donald Trump amerikai elnök kedden a Fehér Házban fogadta Benjámin Netanjahu miniszterelnököt.
A norvég kormány pénzügyminiszterének nevezik ki Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkárt – közölte a skandináv ország miniszterelnöke.
Belföldi hírek:
Nehéz hónapok előtt áll az Európai Unió, de mi mindig is tudtuk, hogy Trump elnök vissza fog térni, ezért felkészültünk. Folyamatosan tárgyalunk, és egy jó „dealt” fogunk kötni az Egyesült Államok új kormányzatával. A brüsszeliek pedig megehetik, amit főztek! – írta a miniszterelnök a közösségi-oldalán. Orbán Viktor hozzátette, hogy hétfőn tartották Brüsszelben az első európai uniós csúcstalálkozót Trump elnök beiktatása óta. „Furcsa összejövetel volt. Brüsszelben mindenki látja, hogy jön a Trump-tornádó, de a legtöbben még azt hiszik, ők megúszhatják. Nem fogják” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, hogy Donald Trump 14 nap alatt néhány intézkedéssel máris a feje tetejére állította a világot. „Amerikában vége van a gender-őrületnek, vége van a globalista Soros-szervezetek finanszírozásának, vége van az illegális migrációnak, és vége van az orosz-ukrán háború támogatásának is. Vagyis vége van mindennek, amit a brüsszeli bürokraták az elmúlt években megpróbáltak lenyomni a torkunkon” – írta.
A titkosszolgálatok információi szerint az ukrán állam lejárató kampányt indít a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral szemben, erről az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén kaptak tájékoztatást a résztvevők – írta a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, a bizottság tagja a közösségi-oldalán. Kocsis Máté hozzátette: az ukrán állam lejárató kampányának „megfogalmazott célja a kormányfő nemzetközi megítélésének aláásása és Magyarország érdekérvényesítő képességének gyengítése”. „A mostani művelet célja, a sajtó segítségével, magyar és külföldi újságírók felhasználásával olyan, akár valótlan tartalmú cikkek és anyagok megjelenítése, amelyek alkalmasak a nemzetközi közvélemény negatív befolyásolására” – írta a frakcióvezető.
Ötvenhat Gidránnal erősödik Magyarország. Az ország elkötelezett a Gidrán harcjármű mellett, továbbra is közös török-magyar fejlesztéssel építjük haderőnket – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf a török Nurol Makina gyárban tett látogatását követően. A Honvédelmi Minisztérium szerdai közleménye szerint a honvédelmi miniszter rámutatott: a török-magyar védelmi ipari együttműködés eddig is kiemelkedő eredményeket hozott, amelynek egyik zászlóshajója a Gidrán-projekt. A haderőmodernizáció terén ez a program továbbra is a Magyar Honvédség egyik legsikeresebb kezdeményezése, egyben hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Honvédség a NATO új képességigényeihez igazodhasson – tették hozzá.
Külföldi hírek:
Donald Trump amerikai elnök kedden a Fehér Házban fogadta Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, és megerősítette felhívását a gázai lakosok letelepítésére, azt javasolva, hogy mindannyian költözzenek át véglegesen, miközben bizakodását fejezte ki, hogy a tűzszüneti megállapodás az enklávéban a befejezés felé haladhat. „Úgy gondolom, hogy Gáza jelenleg egy bontási helyszín” – mondta Trump az újságíróknak az Ovális Irodában, ahol Netanjahu mellette ült, a régió jövőjéről szóló, nagy tétekkel járó találkozójuk előtt. „Ha megnézzük Gázát, alig áll egy épület, és azok, amelyek állnak, össze fognak omlani. Gázában most nem lehet élni. Azt hiszem, más helyre van szükségünk, egy olyan helyre, amely boldoggá teszi az embereket.” Az amerikai vezető azt állította, hogy több ország is kifejezte érdeklődését a palesztinok befogadása iránt a háború sújtotta Gázai övezetből.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban folytatott egyórás találkozója után mintegy 200 újságíróhoz szólva azt mondta, hogy „megtiszteltetés” számára, hogy ő az első külföldi vezető, akit meghívtak a Fehér Házba. „Ön a legnagyobb barát, aki Izraelnek valaha is volt a Fehér Házban” – mondta Netanjahu, és felsorolta Trump Izraellel kapcsolatos politikáját első hivatali idejében, beleértve az iráni atomalku elhagyását, az Ábrahámi Egyezmény közvetítését és a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését. „Ön ott folytatta, ahol abbahagyta” – teszi hozzá. „Az Ön vezetése hazahozott a túszokat” – mondta Netanjahu. Hozzátette, hogy Trump felszabadította az előző kormányzat által visszatartott lőszereket, véget vetett az „izraeli állampolgárok elleni igazságtalan szankcióknak” – utalva a néhány szélsőségesnek tartott telepes elleni szankciókra -, „szembeszállt az antiszemitizmussal, leállította az UNRWA finanszírozását, és megújította a maximális nyomást Iránnal szemben.” Mindezt Trump mindössze két hét alatt tette, mondta. „El tudják képzelni, hol leszünk négy év múlva?” Izrael – tette fel a kérdést Netanjahu.
Washington arra készül, hogy egy új csomag részeként mintegy 1 milliárd dollár értékben fegyvert és katonai felszereléseket adjon Izraelnek – írja a The Wall Street Journal. A lap szerint Donald Trump amerikai elnök kormánya kérte a kongresszust, hogy hagyja jóvá a fegyverek átadását, amelyet az Egyesült Államok által Izraelnek nyújtott katonai segélyekből finanszíroznak majd. Ez több ezer darab 500 kilós bombát, valamint a katonai utászok által használt páncélozott buldózereket tartalmaz. A mostani döntés azután született, hogy Trump nemrégiben feloldotta a Joe Biden korábbi elnök által Izraelnek szánt egytonnás bombákra vonatkozó tilalmát is. Az előző kormányzat azt mondta, hogy ezeket a fegyvereket azért tartották vissza, mert attól tartottak, hogy Izrael a Gázai övezet sűrűn lakott részein használná őket.
Egy palesztin fegyveres megtámadott izraeli katonákat kedden a megszállt Ciszjordánia északi részén, és megsebesített közülük nyolcat, kettőt pedig megölt – jelentette az izraeli katonai rádió. Az eset a Dzseníntől délkeletre fekvő Tajaszir falu közelében, egy ellenőrzőpontnál történt. Az ellenőrzőpont mellett katonai épületek is vannak, amelyekbe a támadó behatolt, majd tüzet nyitott a katonákra. Több percen át tartó tűzpárbaj alakult ki, amelyben legkevesebb nyolc katona megsebesült, a végén viszont megölték a támadót. Két katonát válságos állapotban helikopterrel a haifai Rambam kórházba szállítottak, négy sebesültet pedig mentőautókkal a Petach Tikván lévő Beilinszon kórházba. Izrael január 14-én terrorellenes műveletet indított Ciszjordániában. A műveletben főleg Dzsenínre összpontosítanak, ahol Izrael szerint Irán által támogatott fegyveresek fészke van. A hadsereg állítása szerint már több mint ötven „terroristát” megöltek az utóbbi 2-3 hétben. A hadsereg számos ellenőrzőpontot állított fel, egyebek között Tajaszir falunál a ynet hírportál értesülése szerint, és több utat lezárt, a palesztin járműveket elterelik.
Az „El a kezekkel Ciszjordániától” mottójú felvonuláson zsidók megölésére is felszólítottak Berlinben. A rendőrség nem tartotta szükségesnek a beavatkozást – számolt be az Euronews a Bild alapján. A főként arab bevándorlókból álló, mintegy 280 főből álló csoport szombat délután vonult palesztin zászlókkal az Alexanderplatzról a Potsdamer Platzra, miközben hangosan hangosan azt skandálták: „Akinek fegyvere van, az tüzeljen a zsidókra, vagy adja át a Hamásznak!” A rendőrség az X-en közölte, hogy a felvonuláson „Németországban betiltott terrorszervezetek büntetendő felszólításai is elhangzottak. A nyelvi akadályok és a felvonulással járó hangerő miatt nem lehetett minden ponton folyamatos fordítást végezni az azonnali értékeléshez” – magyarázta a rendőrség.
A Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülésnek (RN) nem szabad megszavaznia a bizalmatlansági indítványt a költségvetésről, hogy ne fokozza ezzel is a „bizonytalanságot” Franciaországban – mondta Jordan Bardella pártelnök. Bardella azt is megjegyezte, hogy egyébként sincs esély arra, hogy a bizalmatlansági indítványt elfogadja a Nemzetgyűlés és ezzel megbuktassa a kormányt a szerdai szavazáson, miután a szocialisták már hétfőn jelezték, hogy nem fognak igennel szavazni. François Bayrou miniszterelnök hétfőn alkalmazta az alkotmány 49.3-as cikkét a költségvetés szavazás nélküli parlamenti elfogadásához. Ennek értelmében egy tervezet akkor is a parlament által elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül nem mozdítják el a kormányt.
Meg kell őrizni az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szoros kapcsolatot, nemcsak a történelmi kötelékek miatt, hanem azért, mert ez az okos üzlet mindkét fél számára – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az uniós nagykövetek éves konferenciáján elmondott beszédében. Ursula von der Leyen hangsúlyozta, a transzatlanti partnerség mindig a béke és a jólét sarokköve volt, legyen szó a regionális stabilitásról vagy a globális gazdaságról. Szavai szerint a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok változása esetén mindkét fél számára sok forog kockán, ugyanis vannak munkahelyek, vállalkozások, sőt, egész iparágak Európában és az Egyesült Államokban, amelyek a transzatlanti partnerségre támaszkodnak. „Készek vagyunk kemény tárgyalásokra, ahol szükséges. Ahol pedig lehetséges, megoldásokat találunk” – fogalmazott von der Leyen, majd úgy folytatta: „világossá tesszük ugyanakkor, hogy mindig és bárhogyan is kell, megvédjük érdekeinket, amikor csak szükség van rá”. Mindig ez lesz az európai út – szögezte le.
Legkevesebb négy ember meghalt és húsz megsebesült a Harkiv megyei Izjum városát kedden ért orosz rakétacsapásban – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál Oleh Szinyehubov kormányzóra hivatkozva. Az orosz hadsereg kedden rakétatámadást intézett a Harkiv megyében található Izjum város ellen, amelynek során legkevesebb négy ember meghalt és húsz megsebesült. Egy további személyt keresnek a romok alatt. Oleh Szinyehubov kormányzó azt is közölte, hogy az előzetes információk alapján ballisztikus rakéta csapódott a városközpontba. A támadás következtében közigazgatási épületekben és egy ötszintes lakóházban súlyos károk keletkeztek . A katasztrófavédelem és az illetékes szakszolgálatok a helyszínen dolgoznak.
A norvég kormány pénzügyminiszterének nevezik ki Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkárt – közölte a skandináv ország miniszterelnöke. A 65 éves Stoltenberg 2000-2001 és 2005-2013 között Norvégia miniszterelnöke, majd 2014 és 2024 között a NATO főtitkára volt. Múlt csütörtökön összeomlott a norvég kormánykoalíció az energiapiacot érintő európai uniós rendeletek végrehajtásával összefüggő viták miatt. A Jonas Gahr Store miniszterelnök szociáldemokrata Munkáspártjával alkotott koalícióból kilépett a Centrum Párt, emiatt a kormányfőnek nyolc új minisztert kell találnia a szakítás miatt megüresedett pozíciókba. A közgazdász végzettségű Stoltenberg az 1990-es években már volt iparügyi, majd pénzügyminiszter is. A Norvégiában kifejezetten közkedvelt személyiségnek számító volt NATO-főtitkár a Munkáspárt reményei szerint fellendítheti a párt népszerűségét a nagyjából fél év múlva tartandó parlamenti választások előtt.
Jelenleg mintegy 670 ezer migráns tartózkodik illegálisan Oroszországban – jelentette ki Alekszandr Gorovoj, az orosz belügyminiszter első helyettese a Komszomolszkaja Pravda hírportálnak. Gorovoj szerint a törvényes tartózkodási státussal nem rendelkező külföldi állampolgárok fele nő. Közölte, hogy április 30-ig az összes érintett a belügyminisztériumhoz és más illetékes szervekhez fordulhat, hogy legalizálja státuszát. „Miután a nyilvántartásainkban ellenőrizzük, hogy nem követnek-e el bűncselekményt, megsértették-e a közrendet, szabályozni fogjuk ezen külföldi állampolgárok jogállását” – mondta a helyettes tárcavezető.
Időjárás:
Ma mindenütt tiszta, de párás és hideg idő lesz a jellemző. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 4 – 8 fok körül alakul.
