A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.11.24.
Magyarországnak saját útját kell járnia, a maga érdekében – mondta Orbán Viktor.
A parlamentben megkezdődik a jövő évi költségvetés vitája.
Jó esély van a tűzszünetre Izrael és a Hezbollah között.
Romániában ma tartják az elnökválasztás első fordulóját.
Hírek:
A miniszterelnök szerint Magyarország az utóbbi időben jelentősen tudta növelni mozgásterét a nemzetközi politikában. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a magyaroknak gondolkodniuk kell, hogy a maguk logikájából és érdekeiből kiindulva megtalálják a saját útjukat. Mint mondta, nem a nyugatot kell másolni, meg kell barátkozni olyan kifejezésekkel, mint gazdasági semlegesség és olyan gondolatokkal, mint nemzeti önérdek. Úgy vélte, az orosz-ukrán háború új szintre lépett, ezért is retteg mindenki attól, hogy milyen válaszcsapást ad Oroszország az amerikai rakéták használatára. Viszont szerinte Magyarország ebben a bizonytalan helyzetben relatív biztonságban van, részben a NATO miatt, illetve azért, mert a hadviselő felek nem tekintik katonai ellenfélnek.
Erről a témáról a miniszterelnök beszélt a Védelmi Tanács eheti ülésén is. Úgy értékelte, a konfliktus „legveszélyesebb két hónapja” következik. Szerinte a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök közelebb hozhatja a békét vagy legalább egy tűzszünetet, addig azonban még a – szavai szerint – „háborúpárti” Biden-kormány van hatalmon. Orbán Viktor emiatt úgy látja, sosem volt ilyen nagy a konfliktus eszkalációjának és kiterjedésének veszélye. Mint fogalmazott, Magyarországnak minden tudására és diplomáciai tapasztalatára szüksége lesz, hogy ne sodródjon bele a háborúba. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint egyelőre nem kell tartani attól, hogy a helyzet világháborút generál. Azt mondta, ha a Nyugat nem hagyja magára Ukrajnát és az Egyesült Államok keményebb lépéseket tesz, akkor Oroszország nem tudja megnyerni ezt a háborút.
A NATO új főtitkára is döntő fontosságúnak nevezte, hogy megakadályozzák Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmét Ukrajnában. Ha ez nem így lesz, akkor – szavai szerint – „határainkon egy felbátorodott és területben, valamint katonai képességeiben gyarapodott Oroszországgal kell majd szembenézni”. Mark Rutte kifejtette, Ukrajnának több támogatásra és pénzre van szüksége, különösen most, hogy Észak-Korea közvetlen résztvevője lett a harcoknak. Ezért a legjobbnak azt tartotta, ha a szövetségesek nem írnak elő korlátozásokat az Ukrajnába szállított fegyverrendszerek használatára.
Az Egyesült Államok különleges közel-keleti tárgyalója szerint jó esély van rá, hogy Izrael és a Libanonból támadó síita milícia, a Hezbollah megállapodik a tűzszünetről. Amos Hochstein a héten Bejrutban, majd Jeruzsálemben is tárgyalt erről. A diplomata bevonta a megbeszélésekbe a libanoni kormány tagjait is. Egyelőre viszont még tartottak az összecsapások, az izraeli légierő több hullámban támadta a Hezbollah állásait, ahonnan rakéták kilövésével válaszoltak. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója egy interjúban azt mondta, egyelőre nincsen megállapodás a fegyvernyugvásról, bár mindkét oldalon hajlandóságot mutattak a megegyezésre.
Változó visszhangot váltott ki az izraeli kormányfő közlése, miszerint ötmillió dollárt ajánlott minden egyes izraeli túszért. Benjamin Netanjahu a pénzen kívül szabad eltávozást is ígért a Gázai övezetből – családtagjaikkal együtt – mindenkinek, aki visszajuttat egy túszt. Hozzátette, hogy azok, akik bántották a tavaly októberben fogságba esett izraelieket, „meg fogják fizetni az árát”. Emlékezetes, hogy a Hamasz palesztin terrorszervezet támadásakor több mint 1200 embert ölt meg Izraelben és több mint 250-et ejtett túszul. Utóbbiak közül még 97-en vannak Gázában, az izraeli hadsereg szerint legalább 34-en már nem élnek. A túszok hozzátartozói a kormányfőt tartják felelősnek azért, hogy az életben lévők még mindig nem szabadultak ki. Netanjahu elsősorban a Hamasz teljes megsemmisítését tűzte ki célul a háború kezdetén.
Orbán Viktor magyarországi látogatásra hívta meg az izraeli kormányfőt, miután a Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu, valamint már elbocsátott védelmi minisztere ellen. Azzal gyanúsítják őket, hogy háborús bűnöket követtek el, mert offenzívát indítottak a Gázai övezetben a palesztin terroristák ellen. A hollandiai székhelyű bíróság ugyancsak elfogatná a Hamasz három vezetőjét, közülük ketten azonban már nem élnek. A bíróság azután erősítette meg korábbi döntését, hogy elutasította Izrael fellebbezését, amelyben vitatta a testület joghatóságát. Mindez ugyan fokozza Netanjahu nemzetközi elszigeteltségét, de gyakorlati következménye aligha van. Az izraeli kormányfő és köre szégyenletesnek nevezte a határozatot és antiszemitizmussal vádolta a bíróságot.
Egy másik ismert politikus, aki ellen ugyancsak elfogatóparancs van érvényben, Indiába készül. Vlagyimir Putyin a háború kezdete óta jobbára olyan szövetségeseit kereste fel, amelyeknél nem fenyegette a kiadatás veszélye. Most viszont elmegy Narendra Modi miniszterelnökhöz, akivel nemrég már találkozott egy oroszországi nemzetközi fórumon. Megfigyelők szerint mindez arra utal, hogy az orosz elnök kezd kitörni a diplomáciai elszigeteltségből. A közelmúltban Olaf Scholz német kancellár is hosszan beszélt telefonon Putyinnal, amiért sokan bírálták őt, annak ellenére, hogy a háború befejezésére próbálta rávenni a moszkvai vezetőt.
Strasbourgban a tervek szerint szerdán szavaz az Európai Parlament az uniós biztosokról. Egyszerre hagyják jóvá mind a 26 jelöltet és ehhez a szavazatok egyszerű többsége is elegendő. Miután pedig a héten kompromisszummal zárult valamennyi vitás kérdés, nem lesz akadálya annak, hogy jövő vasárnap megkezdje működését a bizottság, amelynek elnökévé már a nyáron megválasztották Ursula von der Leyent. A héten elfogadták a magyar biztos-jelöltet, Várhelyi Olivért is, aki az egészségügyért és az álljólétérét lesz felelős. Hatáskörét azonban kissé szűkítették, amit a Fidesz frakciója szégyenteljes és felesleges politikai cirkusznak minősített. Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos szerint viszont nincs ok az ünneplésre, hiszen egy jelentéktelen területet kapott és előző ötéves ténykedéséért is bírálták.
Itthon a parlamentben a jövő héten megkezdődik a jövő évi költségvetés vitája. Kedden a büdzsét megalapozó törvényekről lesz szó, szerdától pedig két napon át, mintegy 30 órás időkeretben lehet majd hozzászólni a tervekhez. Utána még több menetben szerepel a napirenden a kérdés, a zárószavazás pedig december 20-án lesz. Emlékezetes, hogy az előző évek gyakorlatától eltérően az idén nem nyújtották be a büdzsét már a nyári ülésszakon. Arra hivatkoztak, hogy meg akarják várni a november 5-i amerikai elnökválasztás eredményét. Varga Mihály pénzügyminiszter ezután azt közölte, hogy Donald Trump győzelme után lehetőség van úgynevezett „békeköltségvetés” megszavazására. A jövő évben a gazdaság 3,4 százalékos növekedésével számolnak.
Új lehetőségről adott számot a belügyminisztérium államtitkára az egészségügyben. A jövő évtől ugyanis a nem beutaló-köteles ellátásokra nem csak a területileg illetékes szakrendeléseken lehet helyet foglalni. Rétvári Bence elmondta, hogy erre az EgészségAblak applikáció nyújt lehetőséget. Az időpontfoglalást azonban a 1812-es telefonszámon is lehet intézni. Mint mondta, ezzel csökken a várakozási idő és javulhat a szolgáltatást igénybe vevők elégedettsége is. A héten egyébként a belügyminiszter részt vett egy egészségügyi konferencián, ahol többek között arról beszélt, hogy még nagyobb szigor jön az egészségügyben. Így ellenőrzik majd az ellátásokat. A sok vitát kiváltó új ügyeleti rendszerről kifejtette, hogy jobban be akarták vonni a rendszerbe a háziorvosokat, ami sikerült is, ráadásul pénzt is megtakarítottak.
Romániában ma tartják az elnökválasztás első fordulóját. A legnagyobb esélyes a jelenlegi miniszterelnök, Marcel Ciolacu, aki két nappal a voksolás előtt hivatalos látogatáson járt Budapesten. Orbán Viktor a megbeszélés után kiemelte, hogy hasonlóra régen volt példa, noha a magyar kormányfő a tusványosi szabadegyetem előtt az utóbbi években mindig felkereste Bukarestben román kollégáját. A felmérések szerint a szociáldemokrata kormányfő a voksok mintegy 30 százalékára számíthat. Ez nem lesz elég, így második fordulóra lesz szükség. Ezt két hét múlva tartják, és egyelőre kérdéses, hogy a többi hét induló közül ki lehet Ciolacu ellenfele. Romániában egyébként a jövő vasárnap parlamenti választást is tartanak.
Ausztriában rövidesen megalakulhat az új kormány, amely a II. világháború óta először hárompárti lesz. Az már korábban eldőlt, hogy az államfő a választásokon csak második helyen végzett néppárt eddigi kancellárját, Karl Nehammert bízta meg a koalíció összeállításával. Minthogy azonban a néppártnak a szociáldemokratákkal együtt sem volt meg a biztos parlamenti többsége, belevették a kormányba az Új Ausztria és Liberális Fórum nevű tömörülést. Nehammer úgy fogalmazott, országának stabil és demokratikusan legitimált kormányra, a politikai centrum szövetségére van szüksége. Ezzel egyúttal azt is megmagyarázta, miért nem a szeptember végi választásokon győztes Szabadságpárt alakíthatta meg a kabinetet. Velük és különösen vezetőjükkel, Herbert Kickllel ugyanis a demokratikus pártok egyike sem kíván összefogni.
Időjárás:
Ami pedig a hazai időjárást illeti, a tél ugyan már megmutatta magát, de egyelőre visszatér az ősz. A déli országrészben főleg napsütés uralkodik, észak felé haladva mind több a felhő. Megélénkül a szél, de csapadék nem várható. A hőmérséklet napközben 4 és 11 fok között alakul, estére mínusz 6 és nulla fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején hasonló időre számíthatunk.
