A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.11.06.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően 2024 októberében is a magyar családok kapták Európa legolcsóbb háztartási villamos energiáját és földgázát – közölte Németh Szilárd.
A kormány az elmúlt két évben „egyetlen egy kapavágást sem tett” azért, hogy megérkezzenek az uniós pénzek – vélekedett Dobrev Klára.
Járiv Levin igazságügyi miniszter visszaszólt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök felajánlotta lemondását ha a szavazópolgárok több mint fele egyetértene ezzel.
Belföldi hírek:
A rezsicsökkentésnek köszönhetően 2024 októberében is a magyar családok kapták Európa legolcsóbb háztartási villamos energiáját és földgázát – emelte ki a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos a keddi közösségi-bejegyzésében. Németh Szilárd azt írta: az összehasonlítás az úgynevezett végfelhasználói árakon alapul, amelyeket a fogyasztók kifizetnek. Ez tartalmazza az energiadíjat, a rárakódó adókat, így az energiaadót, az általános forgalmi adót (áfa), illetve a rendszerhasználati díjat is. A kormánypárti politikus sikeresnek nevezte a kormányzati rezsivédelmi döntést, amelyet 2022. augusztus 1-jén vezettek be. Hozzátette, hogy az intézkedéssel a kormány megvédte a magyar családokat a háború és „az elhibázott brüsszeli szankciók” okozta energiaválság, energiaár-robbanás veszélyes hatásaitól.
A hadsereg felkészült arra, hogy a teljes átfegyverzés eredményeképpen 21. századi, NATO-kompatibilis eszközrendszere legyen, minden új harcjárművel erősödik Magyarország biztonsága – mondta a honvédelmi miniszter Tatán. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta, hogy kedden 15 új Gidrán harcjármű és két Leopard 2A7HU harckocsi érkezett Tatára. A Gidránok elérték a tervezett darabszámot, 48 teljesít belőlük szolgálatot. A tüzéreknél 38 különböző konfigurációjú, a lövészeknél tíz Gidrán található. Hozzátette, hogy a Gidránok Magyarországon kapják meg a fegyvereket, illetve a nem fegyver jellegű eszközöket.
Diplomáciai nagyüzem lesz a héten Magyarországon, Budapestre fog figyelni a világ – hangsúlyozta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára. Zsigmond Barna Pál közölte, ilyen magas szintű diplomáciai események nem voltak még Magyarországon, sőt a világon is kevés olyan alkalom van, ahol ilyen sok állam kormányfői és államfői gyűlnek össze „megvitatni a nagy sorskérdéseket.” Mint mondta, november 7-én az európai politikai közösség csúcstalálkozóját szervezik meg Budapesten, november 8-án pedig az Európai Tanács informális csúcstalálkozóját. „Csütörtökön a földrajzi értelemben vett európai országok csúcstalálkozója lesz, Törökországtól Nagy-Britanniáig, Kaukázustól a Nyugat-Balkánig, pénteken pedig az Európai Unió (EU) állam- és kormányfői találkoznak” – magyarázta.
A kormány az elmúlt két évben „egyetlen egy kapavágást sem tett” azért, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, és semmit nem tett azért, hogy a magyar diákok és kutatók részt vehessenek az európai ösztöndíjprogramokban – mondta a Demokratikus Koalíció EP-képviselője. Dobrev Klára emlékeztetett, hogy korábban levelet írt Johannes Hahnnak, az EU költségvetési biztosának, akit többek között az Erasmus-ösztöndíjakról is kérdezett. A válaszlevélből idézte, hogy „21 közérdekű vagyonkezelő alapítványi egyetem pályázott, azonban a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek, vagy közérdekű vagyonkezelő alapítványok által finanszírozott szervezetek nem kaphatnak uniós finanszírozást, amíg a feltételességi intézkedés érvényben van”.
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu miniszterelnök kedd este közölte, menesztette Joáv Gallant védelmi minisztert, akinek a helyét Iszráel Katz külügyminiszter veszi át. Katz helyére Gideon Szá’ár lép, aki eddig tárca nélküli miniszter volt. Netanjahu döntése 48 órán belül lép hatályba. A miniszterelnök szerint ő és Gallant nem értettek egyet a háború kezelésével kapcsolatban, és Gallant olyan döntéseket és nyilatkozatokat tett, amelyek ellentétesek voltak a kabinet döntéseivel. „Sok kísérletet tettem arra, hogy áthidaljam ezeket a szakadékokat, de egyre szélesedtek” – mondta. A 12-es csatorna szerint Gallantot a koalíció fennmaradását és a hadkötelezettségről szóló törvény elfogadását célzó megállapodás részeként menesztették. ,,Izrael állam biztonsága volt és mindig is életem küldetése marad” – írta Gallant a közösségi oldalán.
Közvetlen Gallant menesztése előtt Benjámin Netanjahu miniszterelnök azt javasolta Járiv Levin igazságügyi miniszternek, hogy intézkedjen a főügyész ügyében, mire a megdöbbent Levin suttogva azt válaszolt neki: „Számomra ez nem vállalható. Ha ki akarod rúgni, rúgd ki”, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató. A kijelentések a reggeli kormányülésen történtek. Később Levin felkérte a minisztereket, hogy hangolják össze és gyűjtsék össze a főügyésszel kapcsolatos panaszaikat. A megbeszélésen több miniszter is felszólalt Gali Baharav-Miara ellen, sőt Slomo Kari kommunikációs miniszter is kérte a menesztését valamint leváltását Joszi Fuhsz kabinettikárra. Netanjahu a főügyész kirúgására tett javaslatra reagálva kijelentette: ,,Ő [a főügyész] ellenünk van. Kérem ennek a megoldását.”
Yoav Gallant elfogadta az izraeli hadsereg ajánlását, ami azt jelenti, hogy a toborzás első szakasza várhatóan hamarosan megkezdődik. Ily módon a védelmi miniszter hétfőn jóváhagyta további 7000 ultraortodoxoknak szóló sorozási behívó kiküldését, mondván, hogy a hadsereg ajánlását követve az első fázis kiküldése már a következő napokban várható, megfelelően a kitűzött toborzási célok elérése érdekében. A védelmi miniszterrel folytatott megbeszélésen részt vett Herci Halevi altábornagy, a hadsereg vezérkari főnöke, Amir Baram helyettes vezérkari főnök, Janiv Aszor a légierő vezetője, valamint Jifat Tomer Jerusalmi vezérőrnagy. A bemutatott értékelések alapján, Gallant arra a következtetésre jutott, miszerint „a háború és az előttünk álló kihívások azt mutatják, hogy a hadseregnek további katonákra van szüksége, ez egy valós műveleti igény, amely széles körű nemzeti mozgósítást igényel a társadalom minden részétől.„
Az izraeli légierő vadászrepülőgépei újabb Hezbollah célpontokat támadtak a Damaszkusztól mintegy hat mérföldre délre fekvő szíriai Szajjida Zajnab térségében – erősítette meg az IDF. „A légierő vadászrepülőgépei a katonai hírszerzési igazgatóság irányítása alatt légi műveletet hajtottak végre, és a Hezbollah szíriai hírszerzési központjához tartozó Hezbollah terrorista célpontokat támadtak” – áll a hadsereg héber nyelvű, a közösségi médiában megosztott közleményében. A helyszín „a Hezbollah központi hírszerző szerve volt, amely a hírszerzési értékelésekért, a hírszerzési tevékenységek irányításáért, valamint a hírszerzési gyűjtési és felderítési képességekért felelős” – tette hozzá az IDF. A hadsereg kifejtette, hogy a Hezbollah hírszerzési részlegének van egy szíriai ága, amely információkat gyűjt az izraeli csapatok mozgásáról, és egészen a közelmúltig az Irán által támogatott terrorcsoport mostanra meggyilkolt hírszerzési vezetőjének, Haszan Ali al-Zaimának a közvetlen irányítása alatt állt.
Az Európai Bizottság szorosabb kapcsolatot szeretne a jogállamisági jelentés ajánlásai és az unió pénzügyi támogatásai között, ami azt jelenti, hogy az uniós alapok forrásai lehívása előfeltételének kell lennie a jogállamiság tiszteletben tartásának – jelentette ki Michael McGrath Írország uniós biztosjelöltje Brüsszelben, aki pozíciójának támogatása esetén a demokráciáért, jogérvényesülésért és jogállamiságért felelős tárcáért lehet felelős az új összetételű Európai Bizottságban. Írország biztosjelöltje az Európai Parlament illetékes szakbizottságai előtt tartott meghallgatása során elmondott beszédében hangsúlyozta, a jogállmaiság előmozdítása és védelme prioritás lesz a következő öt évben. Biztosi kinevezése esetén folytatni kívánja az tárcáért felelős korábbi uniós biztos, Didier Reynders ezen a téren megkezdett munkáját – mondta.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök felajánlotta lemondását arra az esetre, ha a parlament kiírna erről egy nem ügydöntő népszavazást, és a szavazópolgárok több mint fele egyetértene ezzel. A szerb államfő a belgrádi Happy Televízióban beszélt arról, hogy a múlt pénteki újvidéki tragédiával kapcsolatban az ellenzék a kormány és az elnök távozását követeli, ennek viszont megvan a törvényben meghatározott menete. Mint mondta, ha a nép azt akarja, akkor távozni fog, az ellenzéknek ezenkívül csak az a lehetősége van, hogy megölesse őt, más módon nem fog eltűnni a politikából. Aleksandar Vucic szerint ha a péntekihez hasonló tragédia történik, akkor egy valódi nemzet összefog, mint egy család. A tisztességes emberek összefognak, nem pedig fejeket követelnek – fogalmazott a szerb államfő. Fontos az áldozatok iránti tisztelet, az áldozatok családtagjainak támogatása, a felelősségvállalásnak pedig elsősorban büntetőjoginak kell lennie – tette hozzá.
Négy év után, november 5-én újra dönthettek az Egyesült Államok polgárai a következő amerikai elnök személyéről, valamint a törvényhozás összetételéről. A közvélemény-kutatások szerint az idei az elmúlt évtizedek legszorosabb választása, különösen a legfontosabbnak tartott, billegő államokban, amelyek közül sokban még mindig hibahatáron belülre mérik a republikánus Donald Trumpot és a demokrata Kamala Harrist. A választásokat megelőzően egyébként Orbán Viktor miniszterelnök sok sikert kívánt Donald Trumpnak és ezzel újra jelezte, hogy a volt elnök újabb győzelmére számít. Mindeközben Anatolij Wasszerman, az orosz Duma képviselője már meg is osztotta az Egyesült Államok következő elnökének a nevét. Anatolij Wasszerman orosz képviselő szerint a választás forgatókönyve már „előre ismert”. „Trump megnyeri a közelgő választást, de Harrist fogják győztesnek nyilvánítani” – jelentette ki az egykori ukrán, mára honosított orosz politikus. Egyébként kifejtette szerinte már 2020-ban is Donald Trump nyert, az eredményt a demokraták „hamis szavazólapokkal” fordították meg.
Dél-Korea 15,67 millió dollár bírság megfizetésére kötelezte a többi között a Facebookot üzemeltető Meta Platforms amerikai internetes óriásvállalatot, miután megállapította, hogy kényes felhasználói adatokat gyűjtött, és jogellenes adta át őket hirdetőknek – közölte a szöuli adatvédelmi hivatal. Az amerikai óriáscég mintegy 980 ezer dél-koreai felhasználótól szerzett információkat olyan kérdésekben, mint a vallásuk, politikai nézeteik vagy szexuális irányultságuk, miközben nem kérte ehhez a beleegyezésüket – derült ki a személyes adatok védelmével foglalkozó bizottság kedden kiadott közleményéből. Az információkat ezután mintegy négyezer hirdető használta fel – tette hozzá a hivatal.
Észak-Korea újabb teszteket hajtott végre több, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétával, amelyeket az ország nyugati feléből a Koreában Keleti-tengerként ismert Japán-tenger felé indított el – közölte a dél-koreai hadsereg vezérkara. Helyi idő szerint reggel 7 óra 30 perc körül indították a rakétákat Észak-Hvanghe tartományból – tették hozzá. A japán miniszterelnöki hivatal riasztást rendelt el a rakétakísérlet miatt. Tokió adatai szerint Észak-Korea legalább hét rakétával tesztelt. Az eset kevesebb mint egy héttel azután történt, hogy Phenjan kipróbált egy állítása szerint új típusú interkontinentális ballisztikus rakétát.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp napos időre készülhetünk. Este már felhős lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 11 – 14 fok körül alakul.
