A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.07.14.
Az újraszámolás után is Karácsony Gergely győzött Budapesten.
Donald Trumpnál folytatta tárgyalási körútját Orbán Viktor.
Széleskörű összefogást szorgalmaz a francia elnök a választás után.
Csütörtökig meghosszabbították a harmadfokú hőségriasztást.
Hírek:
Karácsony Gergely harmadszor is megnyerte az idei főpolgármester-választást. A Nemzeti Választási Bizottság megerősítette, hogy az eddigi városvezető a több mint egy hónapja leadott voksok újraszámolása után is az élen végzett. Mi több, növelte is előnyét Vitézy Dáviddal szemben, hiszen korábban csak 41 voks volt közöttük a különbség, de ez most 200 fölé emelkedett. Emlékezetes, hogy az Alkotmánybíróság egy hete – Vitézy bejelentése nyomán – megsemmisítette a Kúria döntését, amely jóváhagyta a választási bizottság által kihirdetett eredményt. Ahhoz ugyanis csak az érvénytelen szavazatokat számolták újra, míg a határozat értelmében valamennyit ellenőrizni kellett. Ezt a héten három napon át kerületenként tették meg, szigorú ellenőrzés mellett. Így jött ki a most már véglegesnek tekintendő eredmény, amely szerint továbbra is Karácsony Gergely marad a főpolgármester.
A magyar miniszterelnök amerikai látogatásán nem tárgyalt külön a hivatalban lévő elnökkel, viszont ismét felkereste floridai birtokán Donald Trumpot. Orbán Viktor a NATO fennállásának 75. évfordulója alkalmából tartott ünnepi csúcsértekezleten vett részt. Külön is megbeszélést folytatott többek között a török államfővel és az észak-macedóniai miniszterelnökkel, de nem kért találkozót Joe Bidentől. Korábban már többször kijelentette, hogy abban bízik, a jelenlegi elnök republikánus kihívója győz majd a novemberi amerikai elnökválasztáson, mert szerinte csak így lehet békét teremteni az orosz-ukrán háborúban. A magyar miniszterelnök tájékoztatta Donald Trumpot múlt héten kezdett nemzetközi tárgyalás-sorozatáról, amelyet a kormányzati propaganda békemissziónak nevez.
Ugyanakkor az Európai Unió vezetése, valamint az unió és a NATO több tagállama erősen bírálta a magyar kezdeményezést. Az Európai Tanács leköszönő elnöke egyenesen politikai hibának minősítette, hogy kijevi látogatása után Orbán Viktor Moszkvában felkereste Vlagyimir Putyint is. Charles Michel különösen azt kifogásolta, hogy az orosz elnök ezt a látogatást úgy értelmezte, mintha az unió soros elnöki tisztét betöltő Magyarország kormányfője az unió képviseletében tárgyalt volna Moszkvában. Orbán Viktor ezt korábban egy levélben cáfolta, ugyanakkor úgy vélte, megbeszélései nyomán még az idén megindulhatnak a béketárgyalások Oroszország és Ukrajna között. Hivatkozott arra, hogy pekingi látogatásán Hszi Csin-ping kínai elnök is ennek lehetőségéről beszélt.
A jelek szerint azonban az unióban nem osztják a magyar miniszterelnök optimizmusát. Ennek jele, hogy az egy hónapja megválasztott Európai Parlament jövő heti alakuló ülésén várhatóan nem mondhat beszédet Orbán Viktor. Pedig az unió soros elnökségét átvevő tagállam vezetője hagyományosan kifejtheti országának a következő fél évre tervezett programját a plénumon. Csakhogy Brüsszelben most azt közölték, hogy keddtől csütörtökig az új tisztségviselők megválasztásával lesznek elfoglalva, így akkor nincs lehetőség a felszólalásra. Felajánlották ugyan, hogy esetleg pénteken beszélhet a miniszterelnök, de az viszont Orbán Viktornak nem alkalmas. Így jó eséllyel szeptemberig halasztják a magyar kormányfő meghallgatását.
A washingtoni NATO-csúcs résztvevői közös nyilatkozatban álltak ki Ukrajna csatlakozása mellett. A dokumentum szerint már visszafordíthatatlan a háborúban álló ország euroatlanti integrációja. Méltatták Ukrajna elért eredményeit és megerősítették elkötelezettségüket az ország hosszú távú támogatása mellett. A nyilatkozatot valamennyi résztvevő aláírta, így Orbán Viktor is, aki pedig korábban már megállapodott a NATO vezetővel, hogy nem vesz részt a szövetség ukrajnai műveleteiben. A NATO októberben leköszönő főtitkára reményét fejezte ki, hogy Ukrajnának mindene meglesz, ami ahhoz szükséges, hogy megvédje magát és legyőzze Oroszországot. Jens Stoltenberg ismét kifejtette, nincs jele annak, hogy Oroszország a békére készülne.
Az izraeli védelmi miniszter szerint nem csak a hadsereben kellene vizsgálódni a tavaly októberben elszenvedett terrortámadás miatt. Joáv Galant kijelentette, állami vizsgálóbizottságot kellene létrehozni, hogy kiderítsék, mi vezetett az utóbbi években a Hamasz palesztin terrorszervezet hatalmának megerősödéséhez. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az izraeli hadsereg megölte vagy megsebesítette az iszlamisták fegyvereseinek hatvan százalékát a Gázai övezetben. Ez azt jelenti, hogy a Hamász zászlóaljai, mint katonai alakulatok nagyjából megszűntek, így jelenleg nincs lehetőségük nagy és szervezett támadást indítani a határmenti izraeli települések ellen.
Katarban egyelőre eredménytelenül folytatódnak azok a tárgyalások, amelyek egyiptomi és amerikai közvetítéssel a fegyvernyugvásról és a túszok elengedéséről szólnak. Így az sem meglepő, hogy az izraeli haderő figyelmeztetést küldött a gázai lakosságnak a fokozódó offenzíva miatt. Arra szólították fel őket, hogy hagyják el a várost, mert veszélyes területen tartózkodnak. Ennek előzménye, hogy az utóbbi két hétben az izraeli erők újra Gáza városának azokat a részeit támadták, ahol a Hamász és a palesztin iszlám dzsihád újra szerveződő egységeit sejtik. Eközben viszont Izraelen beül újra erélyesen követelik, hogy a hadműveletek helyett inkább a tavaly október óta fogságban lévő túszok szabadon bocsátására összpontosítsák az erőket. A kormány ellen tüntetők többször is hosszabb időre blokkolták a főutakat. A demonstrációkon túszalkut és kormányváltást követeltek.
Franciaországban az államfő szerint a köztársaságot támogató erőknek stabil többséget kellene létrehozniuk. Emmanuel Macron kifejtette, hogy a kétfordulós választáson senki sem győzött, éppen ezért együtt kell működniük. Mint mondta, minden olyan politikai erőnek párbeszédet kell kezdenie, amely azonosul a köztársasági intézményekkel, a jogállamisággal, a parlamentarizmussal, az európai orientációval és a francia függetlenség védelmével. Az elnök előzőleg nem fogadta el Gabriel Attal miniszterelnök lemondását, majd közölte, csak azután nevez ki új kormányfőt, ha a politikai erők megtalálták a „kompromisszumokat”. A francia választáson a baloldali összefogással létrejött Új Népfront végzett az élen, a második Macron Együtt pártszövetsége lett, míg a szélsőjobboldali Marine Le Pen pártja csak a harmadik helyet szerezte meg. Egyedül viszont egyik tömb sem tud kormányt alakítani.
Nagy-Britanniában az új kormányfő bejelentette, új fejezetet nyit az ország történelmében. Keir Starmer egyúttal nemzeti megújulást ígért az előző héten megválasztott parlament alakuló ülésén. Pártja, a Munkáspárt a várakozásnak megfelelően elsöprő győzelmet aratott, 411 képviselője van a 643 tagú alsóházban. Az alakuló ülésen felszólalt az immár exkormányfő, Rishi Sunak is, aki lemondott konzervatív pártvezetői posztjáról. Gratulált Starmernek, és azt mondta: a viták ellenére egyesíti őket, hogy becsülettel akarják szolgálni az országot és választókerületük szavazóit. Beszélt a nyolcadik próbálkozásra végre parlamenti mandátumot szerzett Nigel Farage, a brexitet kikényszerítő szélsőjobboldali párt volt vezére is. Úgy fogalmazott, „Mi vagyunk a rókák a tyúkketrecben”, amivel jelezte, hogy öt képviselőjével még gondokat okozhat a két nagy pártnak.
Itthon még keddig módosíthatják a felsőoktatásba felvételizők a jelentkezéskor megadott képzések sorrendjét. Az Oktatási Hivatal közleménye azt javasolja, hogy a módosításkor járjanak el körültekintően, ne az esélylatolgatás miatt tegyék meg, hanem csak akkor, ha valóban szükség van rá. A szeptemberben induló képzések ponthatárait július 24-én, vagyis jövő csütörtökhöz egy hétre hirdetik ki, és azok elsőként a felvi.hu honlapon lesznek elérhetők. Azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, már aznap sms-értesítést is kapnak az eredményről. A besorolási határozat – amely tartalmazza, hogy a felvételiző mely képzésen kezdheti meg tanulmányait szeptemberben – a ponthatárok kihirdetését követő nyolc napon belül az e-felvételi „hivatalos iratok” menüpontjában lesz elérhető.
Világszerte gondokat okoz az időjárás. Az Egyesült Államokban, Las Vegasban a héten szinte minden nap 46 fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Eközben hurrikán söpört végig a déli államokon. A Beryl névre keresztelt tornádó tíznél több halálos áldozatot követelt és milliók maradtak áram nélkül. Texasban egy 53 éves férfi és egy 74 éves nő akkor halt meg, amikor fák dőltek az otthonukra. Arkansastól Michiganig több mint 21 millió embert kellett árvízvédelmi készültségbe helyezni. A vihar 10 távolsági távvezetéket és több száz fát döntött ki, utóbbiak közül néhány helyi villanyvezetéket is leszakított. Dan Patrick, Texas állam alkormányzója elmondta, hogy több ezer munkást küldtek ki az áramszolgáltatás helyreállítására, olyan helyeket előtérbe helyezve, mint az idősek otthona.
Itthon egészen jövő csütörtökig meghosszabbították a harmadfokú hőségriasztást. Az országos tisztifőorvos felhívta a figyelmet, hogy a tartós hőség megterheli a szervezetet, különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők. Fontos a folyamatos folyadékpótlás, és aki teheti, a déli órákban ne tartózkodjon a tűző napon. A HungaroMet már előzőleg jelezte, hogy több mint egy hétig tart még a rekkenő hőség. Mint közölték, a hosszú távú, 10 napos előrejelzésükben sem látszott semmilyen olyan időjárási körülmény, amely egy markánsabb enyhülés reményét hordozná. Eközben az egész ország területére tűzgyújtási tilalmat is elrendeltek.
Időjárás:
Mindez azt jelenti, hogy tovább tart a kánikula. A sok napsütés mellett ma erőteljesebb gomolyfelhő-képződésre van kilátás. Napközben elszórtan kialakulhatnak záporok, zivatarok. Megélénkül, helyenként megerősödik a szél. A hőmérséklet napközben 35, de sok helyen akár 40 fokig is emelkedhet. Estére is csak 20 és 26 fok közé hűl le a levegő. A hét elején hasonló idő várható.
