A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.06.27.
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság döntését helyben hagyva úgy határozott, nem lesz új főpolgármester-választás Budapesten.
Ha győz az LMP által a kiemelt beruházások ellen indított népszavazás, akkor meg lehet védeni Magyarországot attól, hogy akkumulátorgyarmattá váljon – vélekedett Csárdi Antal.
Az izraeli hadsereg hírszerzési információk alapján dróncsapással likvidálta a Gázai övezet déli részén a Hamász terroristáját.
Szégyenteljes és elfogadhatatlan az Európai Unió közelmúltbeli teljesítménye a nyugat-balkáni bővítés terén – közölte Szijjártó Péter.
Belföldi hírek:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság döntését helyben hagyva úgy határozott, nem lesz új főpolgármester-választás Budapesten. Erről Karácsony Gergely regnáló főpolgármester írt a közösségi oldalán, miután kézhet kapta a Kúria határozatát. Múlt hét hétfőn mind Karácsony Gergely, mind Vitézy Dávid közölte, hogy megtámadja a Kúrián a választásról szóló NVB-határozatot: Vitézy Dávid azért, mert szerinte két kerületben Szentkirályi Alexandra nevének helytelen kihúzása indokolja az új választást legalább ott. Karácsony Gergely a visszaélések lehetőségének sokasága (szavazatok kötegelése, borítékolása, urnabontás körülményei, újraszámlálás indoklása) miatt az egész városban újraszavaztatott volna. Jelen állás szerint 41 szavazattal nyert Karácsony Gergely Vitézy Dáviddal szemben. A Kúria döntése ellen az Alkotmánybíróság előtt még alkotmányjogi panasszal élhetnek a felek.
Az európai uniós elnökség idején Magyarország napirendre tűzi az illegális migráció kérdését – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György kiemelte: Magyarország minden lehetséges fórumon keresi azokat a megoldásokat, amelyek az európai emberek biztonságát szolgálják. A Magyarországra a közelmúltban kiszabott pénzbüntetésről szólva úgy fogalmazott: az EU elsősorban a háborúval kapcsolatban kialakított magyar álláspont miatt büntet, és a célja a magyar kormány meggyengítése. Arra kell törekedni, hogy „ezt a fajta politikai nyomásgyakorlást megállítsuk”, és az európai parlamenti választási eredményeket is figyelembe véve az emberek érdekeit képviselő elgondolások kerüljenek előtérbe – hangsúlyozta. A magyar határőrizeti rendszernek 2015 óta két olyan eleme van, amely a biztonságot garantálja – mondta. Az egyik, hogy „illegálisan, erőszakosan, kerítésen át, bűnözők segítségével nem lehet belépni Magyarországra”; a másik pedig, hogy menekültstátuszt az EU-n kívül kell igényelni – ismertette a politikus.
Ha győz az LMP által a kiemelt beruházások ellen indított népszavazás, akkor meg lehet védeni Magyarországot attól, hogy akkumulátorgyarmattá váljon – mondta Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese. Az LMP-s politikus felidézte: az Alkotmánybíróság kimondta, lehet népszavazást tartani a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályozásról. Ahhoz, hogy a népszavazást meg lehessen tartani, 200 ezer aláírást kell összegyűjteni négy hónap alatt – jelezte, és egyúttal a kezdeményezéshez való csatlakozásra biztatott. Úgy fogalmazott: ha győz a népszavazás, meg tudják védeni a nagy tavakat, a Balaton-partot, a Fertő tavat és az egész országot a kiárusítástól. Csárdi Antal szerint a kiemelt beruházásokról szóló szabályozás egyetlen célt szolgál: azt, hogy a Fidesz minden hatályos jogszabályt megkerülve – a saját oligarcháinak az érdekeit szem előtt tartva – valósíthasson meg beruházásokat. A jogszabály segítségével teszik és tették tönkre a Balaton-partot, a Fertő tavat, így építették be a Városligetet és így „esik áldozatul” Zugló is – közölte Csárdi Antal.
Külföldi hírek:
Az izraeli hadsereg hírszerzési információk alapján dróncsapással likvidálta a Gázai övezet déli részén a Hamász terroristáját, Wisszam Abu Isaqot, aki a terroszervezet fegyvercsempészetében játszott szerepet a Rafah-átkelőn keresztül valamint az Egyiptomba átnyúló alagutakon át. Mióta Izrael átvette az egyiptomi-gázai határterület feletti irányítást, katonai tisztviselők szerint a Hamász már nem tud fegyvereket csempészni az övezetbe. Továbbá a légierő az éjszaka lebombázott egy rakétaindító posztot a dél-gázai Rafahban, valamint több tucat más terrorcélpontot az övezetben, köztük becsapdázott épületeket, alagutakat és terrorsejteket.
Egy biztonságpolitikai konferencián tartott előadást Beni Ganz, volt izraeli védelmi miniszter, korábbi vezérkari főnök, az ellenzék legerőssebb pártjának, a Nemzeti Egységpártnak vezetője. Ganz felszólalásában a Hezbollah libanoni terrorszervezet által jelentett fenyegetésről beszélt. Ganz azt mondta, hogy Izraelnek lehetővé kell tennie, hogy „visszatérhessenek otthonaikba a déli és északi lakosok, akár az eszkaláció árán is. Nem hagyhatjuk, hogy a Hezbollah az északi határ közelében fenyegesse a zsidó államot. Szeptember 1-jéig vissza kell juttatnunk a lakosokat”. Ganz arra a tényre referált, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i brutális támadását követően kiürítették a Gázai-övezet határával közeli izraeli településeket, a Hezbollah libanoni terrorszervezet folyamatos rakétatámadásai miatt pedig az ország északi részéről mintegy 120 ezer lakost kellett kitelepíteni. „Teljes sötétségbe boríthatjuk Libanont, és napok alatt szétszedhetjük a Hezbollah hatalmát” – mondta.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy június 5-én letartóztatta azt a terroristát, aki múlt hónapban lövöldözős terrortámadásokat hajtott végre Bat Hefer izraeli közösséget célozva. Amar Nasszrallahot a Tulkarem menekülttáborban (Palesztin Hatóság területe) fogták el a Sabak belbiztonsági szolgálattal és a határrendészettel végzett közös akció részeként. Kihallgatása során ,,Amar beismerte, hogy tagja volt egy terrorsejtnek, amely lövöldözős támadásokat hajtott végre a [határ] kerítés melletti közösségek ellen, és emellett gyanúba kevert a sejthez tartozó más gyanúsítottakat is” – áll a közleményben.
Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere azt mondta izraeli kollégájának, Joáv Gallantnak, hogy az Izrael és a Hezbollah terrorszervezet közötti háború ,,katasztrófa lenne Libanon számára, és pusztító lenne az ártatlan izraeli és libanoni civilek számára”. A két vezető kedden a Pentagonban tárgyalt az izraeli-libanoni határ menti feszültség enyhítéséről, több humanitárius segély Gázába juttatásáról, valamint az Irán és Irán által támogatott Izrael elleni támadások és a destabilizáló tevékenységek elleni közös fellépésről a Közel-Kelet” – áll a Pentagon közleményében. Austin hangsúlyozta, hogy ,,a Hezbollah provokációi azzal fenyegetnek, hogy belerángatják az izraeli és a libanoni népet egy olyan háborúba, amelyet egyikük sem akar… az elvi alapokon nyugvó diplomácia az egyetlen módja a feszültség további eszkalációjának megakadályozására a régióban”. Gallant azt mondta, hogy Izrael „eltökélt szándéka, hogy biztonságot teremtsen, megváltoztassa a valóságot a terepen, és biztonságban hazahozza” az északi lakosokat.
Bűnbandák okozzák a legnagyobb gondot a gázai humanitárius segélyek elosztásának folytatásában, elsősorban Kerem Shalom gázai-izraeli átkelő körzetében – jelentette ki az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Matthew Miller a sajtóértekezletén azt mondta, hogy az Egyesült Államok is részt vesz az ENSZ és Izrael közötti egyeztetésekben, amelyek a segélyszállítmányok fenntartásának lehetőségeiről szólnak. A megbeszélések témái között szerepel, hogy milyen módon növelhető az ENSZ-alkalmazottak biztonsága, a többi között a személyes biztonságot garantáló eszközökkel. A szóvivő megállapította, hogy szervezett bűnözői csoportok fosztogatják a segélyszállítmányokat, ami megakadályozza, hogy a segítség eljusson a rászorulókhoz, és hozzátette, hogy a Gázai övezet déli részén az izraeli hadsereg feladata a közrend fenntartása, hiszen jelenleg a katonái testesítik meg a bűnüldöző szerveket is. Matthew Miller a gázai helyzetről beszámolva megjegyezte, hogy a humanitárius segélyeket szállító kamionok mellett kereskedelmi árucikkeket szállító járművekről is szó van, amelyek biztonságát szintén meg kell teremteni.
Ukrán tüzérségi támadásban megsemmisült a zaporizzsjai atomerőmű egyik sugárzás-ellenőrző állomása – közölte újságírókkal Jurij Csernyicsuk, az erőmű orosz igazgatója. A bejelentés szerint a Velika Znamjanka településen található állomáson tűz ütött ki, és az egész berendezés leégett. Az ukrán fél egyelőre nem reagált a bejelentésre. Az atomerőmű szakemberei az erőmű Telegram-csatornáján közzétett bejegyzés szerint számos óvintézkedést hajtottak végre a területen, és teljes ellenőrzés alatt tartják a helyzetet. A sugárzás a mérések szerint nem haladja meg a biztonságos szintet, a lakosságot nem fenyegeti semmilyen veszély. Az orosz erők 2022 februárjában, az Ukrajna ellen indított háború kezdetén foglalták el a létesítményt, amely 2022 októbere óta a Roszatom ellenőrzése alá tartozik. Moszkva és Kijev azóta kölcsönösen egymást vádolja az atomerőmű biztonságának veszélyeztetésével.
Szégyenteljes és elfogadhatatlan az Európai Unió közelmúltbeli teljesítménye a nyugat-balkáni bővítés terén, miközben a térség államainak mielőbbi csatlakozása nem pusztán politikai és biztonsági, hanem fontos gazdasági érdek is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Párizsban. A tárcavezető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) konferenciáján rámutatott, hogy Magyarország nagyra értékeli az OECD nyugat-balkáni tevékenységét, amely hozzájárult a régió stabilitásához, békéjéhez és fejlődéséhez, és a kormány ezért a közelgő európai uniós elnöksége idején szeretné még szorosabbá tenni az együttműködést ennek folytatása érdekében. Fontos célnak nevezte a térség integrációs folyamatának felgyorsítását, és úgy vélekedett, hogy az EU igen rosszul teljesített e téren az utóbbi években, utoljára Horvátország csatlakozhatott a közösséghez, a nyugat-balkáni államok pedig átlagosan már több mint tizenöt éve várakoznak a belépésre. „Ez szégyenteljes, elfogadhatatlan, s ha nem leszünk képesek felgyorsítani a folyamatot, akkor az egész bővítéspolitika hitelessége kerül veszélybe” – figyelmeztetett.
Minden készen áll arra, hogy Horvátország 2025. január elsejétől bevezesse a sorkatonai szolgálatot, már csak politikai jóváhagyásra van szükség – jelentette be Ivan Anusic védelmi miniszter a horvát közszolgálati televíziónak nyilatkozva. A tárcavezető kedden részt vett a Horvát Tábornoki Gyűlés ülésén, azt követően pedig a sajtónak úgy nyilatkozott: a kötelező sorkatonai szolgálatot két-három hónapra tervezik, de konkrét részleteket nem említett. Hangsúlyozta, hogy nemrég 900 euróra (valamivel több mint 350 ezer forint) emelték az önkéntes katonai szolgálatot teljesítők juttatásait, ami várhatóan a kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítők számára is ugyanannyi marad. A cél az, hogy minél több fiatal maradjon a védelmi rendszerben, a becslések szerint pedig évente 15 ezren vennének részt a képzésben – mondta. Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező katonai szolgálatot, részben arra való tekintettel is, hogy akkori felmérések szerint a fiatalok csaknem 90 százaléka lelkiismereti okokra hivatkozva elutasította a fegyverviselést. Most az ő számukra is készülnek tervekkel – mutatott rá a tárcavezető.
Telefonon tárgyalt egymással Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és orosz kollégája, Andrej Belouszov kedden, ez volt az első ilyen telefonbeszélgetés 2023 márciusa óta. Az amerikai minisztérium (Pentagon) közlése szerint a beszélgetés során hangsúlyozták a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát. A beszélgetést Austin kezdeményezte – mondta el a tárca szóvivője, Patrick Ryder újságíróknak. Az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna amerikai támogatását érő orosz bírálatokra reagálva a Pentagon a hét elején azt közölte, hogy Ukrajna saját maga hozza meg a célpontjaival kapcsolatos döntéseket.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos, fülledt időre készülhetünk.
Este kisebb zivatarokra lehet számítani.
A hőmérséklet jellemzően 28 – 33 fok körül alakul.
