Amerikai-izraeli tárgyalások kezdődnek a tervezett rafahi offenzíváról

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.03.24.Orbán Viktor szerint az uniót eluralta a háborús nyelvezet és logika.

Amerikai-izraeli tárgyalások kezdődnek a tervezett rafahi offenzíváról.

Szlovákiában két hét múlva tartják az elnökválasztás második fordulóját.

Magyar sportdiplomáciai siker, hogy Fürjes Balázs tagja lett az olimpiai programbizottságnak.

Hírek:

A magyar kormány álláspontja változatlanul az, hogy az orosz-ukrán háborút csak tűzszünettel és utána béketárgyalásokkal lehet megoldani. A miniszterelnök azonban a kétnapos uniós csúcstalálkozón úgy érzékelte, hogy ezzel a véleményével lényegében egyedül maradt. Orbán Viktor szerint az uniót eluralta a háborús nyelvezet és logika, nincs helye a higgadt, nyugodt, észszerű gondolkodásnak. Mint mondta, mindenképpen el kell kerülni, hogy egy helyi konfliktusból világháborús fenyegetés alakuljon ki. Márpedig a – szavai szerint – brüsszeli bürokraták tevékenysége következtében éppen ez most a helyzet. Úgy fogalmazott, vigyázni kell arra, nehogy Magyarországot beszippantsa az ország érdekeivel ellentétes álláspont.

A miniszterelnök úgy látja, a júniusi európai parlamenti választást nem az dönti majd el, ki jobb- vagy baloldali, hanem hogy ki miképpen áll a háborúhoz. Orbán Viktor bízik benne, hogy az európai parlamentben a békepártiak kerülnek többségbe, vagyis azok, akik osztják a magyar kormány álláspontját. Szerinte napjainkban Brüsszel az amerikai milliárdos, Soros György hálózatának foglya. Úgy vélte, ez nehezíti a békepárti európai emberek véleményének érvényre juttatását. Mint mondta, a hazai politikában is ez a törésvonal jelenik meg. Orbán Viktor megismételte korábbi kijelentéseit, miszerint a magyar baloldal kiszolgálja a háborút támogató nyugati politikusokat. A magyar kormány politikáját viszont csak az emberek érdeke befolyásolja – erősítette meg a miniszterelnök.

Washingtonban a hét elején magasszintű amerikai-izraeli tárgyalások lesznek az izraeli haderő rafahi offenzívájának tervéről. Az egyeztetésről az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök állapodott meg, amikor majdnem egy hónapos szünet után ismét beszéltek egymással telefonon. Joe Biden megpróbálta lebeszélni a támadásról Benjamin Netanjahut, aki egyelőre hajthatatlannak bizonyult. Úgy véli ugyanis, csak akkor semmisíthetik meg a palesztin terrorszervezetet, a Hamaszt, ha végrehajtják a régóta tervezett katonai műveletet. A világban viszont a Rafahba menekült emberek életéért aggódnak. Netanjahu azt ígérte, biztosítják a szükséges humanitárius segítséget a palesztin terület lakosságának, de nem hagyják meg Gázát a terroristák fellegvárának.

Eközben ismét megrekedtek a tűzszüneti tárgyalások, amelyeket amerikai, katari és egyiptomi közvetítéssel folytatnak. Izrael ugyanis továbbra is elutasítja a Hamasz javaslatait. Ennek lényege, hogy az októberben elhurcolt és még életben lévő több mint száz túsz közül elengednének negyvenkettőt, ha visszanyerné szabadságát majdnem ötvenszer annyi, izraeli börtönökben fogva tartott palesztin. Emellett hat hetes fegyvernyugvást is kihirdetnének. A terrorszervezet az izraeli kormányra hárította felelősséget a fogolycsere meghiúsulásáért. A kabinetre egyébként két oldalról nehezedik nyomás, miután a túszok hozzátartozói ismét tüntettek Tel-Avivban és mielőbbi megegyezést követeltek.

Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy több mint száznegyven palesztin fegyverest öltek meg Gáza városában egy négy napig tartó hadműveletben. Egyúttal ismét visszavették az ellenőrzést a térségben lévő nagy kórház felett. Az intézményt egyszer már elfoglalták, de aztán elvonultak onnan, mire a palesztin fegyveresek ismét ott építették ki egyik hadműveleti bázisukat. Az izraeli hadsereg újra megsemmisítette azt, beleértve a fegyverraktárakat is. Közölték azt is, hogy őrizetbe vettek több száz olyan palesztint, akit terrorista tevékenységgel gyanúsítanak. Eközben tovább folynak a harcok az övezet középső és déli részén is, de az izraeli csapatok rajtaütéseket hajtottak végre Ciszjordániában is.

Itthon a pénzügyminiszter továbbra is bízik benne, hogy a magyar gazdaság az idén visszatér a növekedési pályára. Varga Mihály azt is reméli, hogy jövőre újra az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe kerülhet az ország. Mint mondta, négy nehéz év után a kormány csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadósággal és erősödő gazdasági növekedéssel számol. Ehhez azonban többek között az államadósság és a hiány csökkentésére, az infláció alacsonyan tartására és a versenyképesség javítására lesz szükség. A miniszter komoly eredménynek nevezte, hogy a tavaly januári 25,7 százalékról egy év alatt 3,8 százalékra szorították le az árdrágulás ütemét. Úgy vélte, a versenyképességet segíti a jó adórendszer is; Magyarország pedig az uniós adócsökkentési rangsor élmezőnyébe tartozik.

A külügyminiszter szerint Magyarországnak nemzeti érdeke a közép-európai együttműködés megőrzése. Szijjártó Péter felidézte, hogy az utóbbi évtizedekben többször megkísérelték megtörni a visegrádi négyek kapcsolatait, de ennek fenntartása minden résztvevőnek fontos. A négy ország külügyminisztereinek prágai találkozója után arról is beszélt, energetikai kérdésekben éppúgy jól együtt tudnak működni, mint a migráció elleni küzdelemben. Ugyanakkor utalt rá, hogy az ukrajnai béke megteremtésének ügyében megmaradtak a nézetkülönbségek. A cseh külügyminiszter viszont azt közölte, hogy mindannyian egyetértettek abban: Oroszország Ukrajna elleni háborúja a nemzetközi jog megsértését jelenti. Jan Lipavsky hozzátette, minden területen szükségesnek tartja az Ukrajnának nyújtott segítség növelését.

A magyar miniszterelnök arról biztosította az orosz elnököt, hogy hazánk készen áll a két ország együttműködésének fokozására a nemzetközi jog által nem korlátozott ágazatokban. Orbán Viktor levélben gratulált Vlagyimir Putyinnak, amiért újra választották az Oroszországi Föderáció elnökének. Örömét fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolat a kölcsönös tiszteleten alapul, ami lehetővé teszi fontos kérdések megvitatását a mostani, nagyon nehéz geopolitikai helyzetben is. Közölte, hogy a párbeszéd fenntartása alapvető feltétele a béke mielőbbi megteremtésének. Moszkvában a hivatalos végeredményt ismertetve bejelentették, hogy történelmi rekordot ért el a részvétel a múlt hét végi elnökválasztáson. Több mint 87 és fél millió ember szavazott, Putyin pedig a voksok több mint 87 százalékát szerezte meg.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az orosz választás „elnyomáson és megfélemlítésen” alapult. Josep Borrell úgy vélte, a voksolás „nem volt sem szabad, sem tisztességes”. A hatóságok a választás közeledtével egyre jobban szigorították a szisztematikus belső elnyomást. Ehhez új jogszabályokat is alkottak, de kíméletlenül felléptek az ellenzéki politikusokkal, a civilszervezetekkel, a független médiával és a kritikus véleményeket nyilvánosan hangoztatókkal szemben.

Az utóbbiak számíthatnak az Európai Unió további támogatására – erősítette meg Borell. Közölte azt is, sosem ismerik el az Ukrajna területén megtartott, úgynevezett választásokat, sem pedig azok eredményeit.

Szlovákiában két hét múlva, április 6-án tartják az elnökválasztás második fordulóját. A tegnapi szavazást 48 órás kampánycsend előzte meg. A választók tíz jelöltre adhatták le voksukat, a júniusban leköszönő államfő, Zuzana Caputová már korábban bejelentette, hogy nem indul. Így a legesélyesebb két olyan politikus volt, aki korábban már viselt kormányzati tisztséget. Peter Pellegrini már volt kormányfő is, jelenleg a parlament elnöke, aki élvezi a tavaly őszi parlamenti választáson győztes Robert Fico kormányfő támogatását is. Vetélytársa Ivan Korčok egykori külügyminiszter, akinek utolsó választási gyűlésén erőteljesen támadták a jelenlegi kormányzat politikáját.

Donald Trump változtatott álláspontján és mégsem dobná oda az európai NATO-tagállamok egy részét az orosz elnöknek. A bukott, de most újraválasztásáért küzdő elnök közölte, kész szövetségesei mellé állni, ha azok kiveszik részüket a terhek viseléséből. A republikánus politikus kifejtette, országa méltányos hozzájárulást fizet a NATO működéséhez, de mások „méltányos részét” nem neki kell állnia. Nemrég még úgy nyilatkozott, azok a tagállamok, amelyek nem fordítják nemzeti össztermékük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra, nem számíthatnak amerikai támogatásra, ha újra ő lesz az elnök. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közben azt közölte, a tagországok mintegy kétharmada már teljesíti a Trump által megszabott feltételeket.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nemrég megválasztott magyar tagja bekerült a testületnek abba a bizottságába, amely a játékok programját határozza meg. Ez a grémium a NOB egyik legfontosabb bizottsága. Itt dől el, milyen irányban változik az olimpiák tartalma, programja, milyen reformok válnak szükségessé. Fürjes Balázs jelentős sportdiplomáciai sikernek nevezte, hogy Thomas Bach, a NOB elnöke kinevezte őt a bizottság tagjának. Az sem megszokott, hogy valaki kevesebb mint fél évvel taggá választása után ilyen fontos megbízást kap. Fürjes Balázs a tavaly októberi mumbai kongresszuson került be az olimpia bizottságba, az akkor megválasztott nyolc új tag közül a legfiatalabb, 52 éves.

Alapítójára emlékezik a Magyar Állami Népi Együttes ma esti bemutatójával. A Hagyományok Házában lesz az előadás, amelyen Rábai Miklós előtt tisztelegnek halálának ötvenedik évfordulóján. Mihályi Gábor, a társulat jelenlegi vezetője, az előadás rendező-koreográfusa szerint Rábai Miklós kitartó munkájával, koncepciózus alkotóként néhány év alatt világsikerre vezette társulatát. Az előadás az ő szellemiségének állít emléket, kitérve azokra az alkotói dilemmákra is, miként teremthetett egy új, máig élő műfajt. Az alkotók az előadásban a tánc, a vizualitás, a zene és a próza egységére törekszenek, amelynek nyomán a néző teljes képet kaphat az alapító művészetéről és magáról az akkori korról, az ötvenes évekről is.

Időjárás:

Ami pedig az időjárást illeti, továbbra is változékony időre számíthatunk. Több órás napsütés várható, de időnként befelhősödik az ég. Helyenként lehet eső, zápor. Erős lökések kísérhetik a szelet. A hőmérséklet napközben csak 9 és 15 fok között alakul, estére 3 és 7 fok közé hűl le a levegő. A hét elején lassú javulásra számíthatunk.