Besáláh hetiszakasz 2. kommentár, 5784. Svát 12.
|
 |
|||
Besáláh hetiszakasz 2. kommentár, 5784. Svát 12.
Talán azért mentek ki Egyiptomból őseink kerülőúton, mert Isten úgy gondolta, hogy egyenes úton haladva az esetleges visszatérés Egyiptomba viszonylag egyszerű lenne, és valószínűleg a baj első jelére meg el is indulnának visszafelé. Ezért vezette Isten olyan úton Izraelt, amely kevésbé vonzóvá tette a hátraarc lehetőségét. Őseink útját Egyiptomból Izrael földje felé sokan úgy tekintik, mint ami személyes utazásainkat jelképezi: a szellemi száműzetésből való távozásunk, és a szentségre való törekvésünk egész életen át tartó folyamatát. Ahogy Rási megjegyezte az egyiptomi kivonulás kapcsán: soha nincs garancia arra, hogy nem törekszünk majd az „Egyiptomba” való visszatérésre, vagyis hogy nem fogjuk megismételni múltbeli hibáinkat. Ahogy a kivonulók is vissza akartak menni Egyiptomba, amikor rájöttek, hogy milyen küzdelmek várnak rájuk, úgy mi is kétségbeeshetünk küzdelmesebb időszakainkban, és úgy dönthetünk, hogy jobb nekünk „Egyiptomban”, nem kell kitartanunk a spirituális eredményekre irányuló, kihívásokkal teli törekvésünkben. Annyit tehetünk, hogy csökkentjük az ilyen visszalépés esélyét azáltal, hogy megfelelő szokásokat és gondolkodásmódot alakítunk ki, amely nagy valószínűséggel „pályán tart” bennünket. A kivonulóknak Isten adott „preventív kerülőutat”, nekünk magunknak kell a Tóra tanításaira és előírásaira támaszkodva gondoskodnunk valami hasonlóról.
Szép napot mindenkinek!
8.00: Saharit
