A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.12.24.
Karácsony a mértéktartás és az öröm ünnepe – mondta Ferenc pápa.
Az izraeli hadsereg fokozza támadását a Gázai övezet déli részén.
Orbán Viktor szerint a jövő évben megvalósulhatnak nagy tervek.
A pedagógus szakszervezetek január közepén döntenek az újabb sztrájkról.
Hírek:
A katolikus egyházfő szerint Jézus születése az emberek életében az igazán fontos értékekre emlékeztet. Ferenc pápa ehhez hozzátette, a karácsony a mértéktartás és az öröm ünnepe, nem pedig a lázas ajándékvásárlásé. Mint mondta, a betlehem építése a mértéktartás iskolája, de mai világunkban fennáll a veszély, hogy elveszítjük mindazt, ami fontos az életben, mégpedig éppen karácsony időszakában, mivel a „fogyasztásba süppedés felemészti a karácsony jelentését. Úgy fogalmazott, a mérsékletesség, az ámulat vezet az örömhöz, az igazi örömhöz, ami pedig a közelségből, a gyengédségből, a könyörületességből ered. Ferenc pápa azt kérte, karácsonykor se feledkezzünk meg azokról, akik háborútól szenvednek és ennek kapcsán megemlítette a palesztin területeket, Izraelt és Ukrajnát is.
A magyar miniszterelnök 2023-at a nagy küzdelmek évének nevezte, a következő esztendő pedig a nagy tervek megvalósításáé lesz. Orbán Viktor úgy fogalmazott, az idén azért küzdöttek és dolgoztak az emberek Magyarországon, hogy amit korábban elértek, ne veszítsék el. 2024-től azt reméli a kormány, hogy az előrelépés érdekében dolgozhat az ország. Szerinte az infláció megfékezése, a háború elkerülése, a migráció és a terrorfenyegetés megállítása ügyében sikerrel jártak, amit kitűztek, azt el is érték. A jövőre esedékes európai parlamenti választások fő céljának azt tartotta, hogy – idézem – kinyissuk Brüsszel szemét, lássa a valóságot, és képes legyen arra, hogy kijavítsa azokat a vezetési hibákat, amelyeket az idén elkövetett. Mint mondta, Magyarország célja az unióban nem az, hogy nemeket mondjon, hanem igeneket, vagyis jó döntések szülessenek.
A miniszterelnök bízik benne, hogy a következő több mint egy hónapban sikerül meggyőznie az uniós tagállamok többségét, hogy ne hozzanak újabb rossz döntést, ezúttal Ukrajna pénzügyi támogatása ügyében. A február elsejére összehívott rendkívüli tanácskozáson felül akarják vizsgálni az unió költségvetését és ezzel összefüggésben egy 50 milliárd eurós segélycsomagot készülnek megszavazni Ukrajnának. Magyar vélemény szerint viszont a támogatást nem az uniós büdzsé terhére és nem is közös hitelfelvétellel kellene megoldani. Az Európai Tanács elnöke emlékeztetett rá, hogy a múlt heti uniós csúcson nem sikerült egyetértésre jutni, mert a 27 tagállam közül egy ellenezte a javaslatot. Charles Michel nem említette meg, hogy ez az egy Magyarország volt.
Az izraeli hadsereg „mélyíti és fokozza” szárazföldi hadműveletét a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisz térségében. Az izraeli katonai szóvivő.azt is közölte, ez része a Hamász palesztin terrorszervezet elleni átfogó támadásnak. Daniel Hagari elmondta, egy teljes dandárt és további hadászati erőket küldtek a térségbe. Palesztin közlés szerint a háború kezdete óta majdnem 20 ezer ember halt meg az övezetben, és mintegy 50 ezren megsebesültek. A szárazföldi harcok október végi kezdete óta majdnem 150, a háború október 7-i megindítását kiváltó terrortámadás óta pedig mintegy 500 izraeli katona vesztette életét. Jeruzsálemben azt is közölték, hogy a hadsereg különleges erőket vet be, és hírszerzési tevékenységet végez a Gázába hurcolt túszok felkutatásáért.
Kairóban viszont közben tárgyalnak az iszlamista szervezetek fogságában lévő több mint 120 túsz kiadásáról. Arról egyeztetnek, hogy egy esetleges tűzszüneti megállapodás keretében kiket engedjenek el a gázai fegyveresek és cserébe Izraelnek milyen palesztin foglyokat kellene szabadon bocsátania. A palesztinok negyven túsz elengedésére tettek javaslatot, cserébe egyhetes tűzszünetet akarnak. Izrael viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az október 7-én elhurcolt emberek közül bocsássák szabadon az összes nőt és a gyengélkedő férfiakat. A megbeszélések egyiptomi és katari közvetítéssel folynak, egyelőre kevés sikerrel. Izrael korábban jelezte, hogy nem megy bele hosszabb fegyverszünetbe.
Az Egyesült Államokat aggasztja az új magyar szuverenitásvédelmi törvény. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője szerint a szabályozás nincs összhangban a demokráciáról, az egyéni szabadságjogokról és a jogállamról vallott közös értékekkel. Matthew Miller úgy vélte, ez drákói eszközökkel ruházza fel a végrehajtó hatalmat, mivel a jogköröket fel lehet használni olyan nézetek visszaszorítására, illetve megbüntetésére, amelyek nem esnek egybe a Fidesz véleményével. Az amerikai állásfoglalás azután született, hogy Novák Katalin államfő szerdán elrendelte jogszabály kihirdetését. Orbán Viktor azt közölte, a törvény a transzparenciát és a nyilvánosságot szolgálja. Mint mondta, így lehet harcolni azon külföldi nagy erőkkel szemben, amelyek befolyást akarnak gyakorolni Magyarországra.
A pénzügyminiszter szerint az euró bevezetése egy hosszú távú cél, amelynek nincs meghatározott időpontja. Ahhoz ugyanis teljesíteni kell a bevezetés feltételeit. Varga Mihály úgy fogalmazott, nem cél az euró mielőbbi bevezetése, legfeljebb egy eszköz lehet arra, hogy eredményesebbé váljon a gazdaságpolitika. Annak eredményességét viszont nem az euró léte határozza meg. A miniszter elmondta azt is, jó esélyt lát arra, hogy jövőre 5-6 százalékon alakuljon az éves átlagos inflációs szint. Ez azonban csak részsiker, a hosszú távú cél ugyanis az, hogy a gazdaság növekedési pályára álljon.
A pedagógus szakszervezetek egyelőre elhalasztották a döntést, hogy hirdessenek-e sztrájkot január végére. A kormány képviselőivel folytatott eheti egyeztetésen elsősorban az oktatásban dolgozóknak megígért 32 százalékos béremelésről volt szó. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke közölte, megvárják, hogy pontosan mekkora béremelést kapnak a tanárok. Az érdekképviseletek továbbra is tiltakoznak az életpályáról szóló új törvény miatt. El akarják érni, hogy azt vonják vissza, a pedagógusoknak a neveléssel és oktatással kötelezően előírt heti óraszámát pedig 22-re mérsékeljék. Azt is követelik, hogy töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket.
Lengyelországban alig egy héttel az új kormány beiktatása után már megtörtént az első összetűzés az államfő és az országot immár irányító koalíció között. Donald Tusk miniszterelnök ugyanis bejelentette, hogy a jövő évi költségvetésben egyelőre nincs benne a közszolgálatinak nevezett média finanszírozása. Azzal érvelt, hogy a rádió és a tévé az előző kabinet propaganda-szócsöve és nem érdemli meg, hogy az adófizetők pénzéből tartsák fenn. Andrzej Duda államfő viszont azt közölte, a politikai cél nem igazolhatja az alkotmányos és törvényi szabályok megsértését vagy megkerülését. Az előző kormányt vezető jobboldali Jog és Igazságosság párt mindenesetre azonnal tiltakozó akciókat kezdett a köztévé székháza előtt.
Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy országa jövőre is megpróbálja Ukrajna támogatása mögé állítani a világot. Antony Blinken szerint ezzel akarják a továbbiakban is demonstrálni azt, hogy stratégiai hiba volt az orosz agresszió és Vlagyimir Putyin nem volt képes elérni célját, Ukrajna eltörlését a térképről. A terhek közös megosztásának legjobb példájaként jellemezte, hogy az Egyesült Államok 70, míg Európa 110 milliárd dollárt fordított Ukrajna segítésére. Egyúttal felszólította a washingtoni Kongresszust, hogy fogadja el Joe Biden elnök részben Ukrajna támogatásának finanszírozásáról szóló költségvetési kérését. Antony Blinken úgy fogalmazott, a jövő évben is együtt küzdenek azokkal, akik osztják az amerikai elképzeléseket egy szabad, nyitott, sikeres és biztonságos világról.
Prágában tegnap nemzeti gyásznapon emlékeztek a Károly egyetem bölcsészkarán történt csütörtöki lövöldözés áldozataira. Az egyetem egyik hallgatója 14 embert megölt, 25-öt pedig megsebesített, többet súlyosan. A vérontás után, mire a rendőrök kiérkeztek, magával is végzett. Mint utóbb kiderült, akciója előtt lelőtte vidéken élő édesapját is. A vizsgálat megállapította, hogy régóta készült tettére, egy oroszországi lövöldöző tettét akarta lemásolni, csak sokkal több áldozattal. Azt is közölték, a gyilkosság-sorozatnak nincs köze a nemzetközi terrorizmushoz.
A Nemzeti Színház vezérigazgatója nem csupán feladatnak tekinti a színház vezetését, hanem Istentől kapott ajándéknak. Vidnyánszky Attila azután beszélt erről, hogy a kultúráért felelős miniszter elfogadta lemondásának visszavonását. Emlékeztetett rá, azért akart távozni, mert több mint egy hónapja súlyosan megsérült két színész, miután leestek egy díszletről. A vizsgálat viszont megállapította, hogy a balesteért senkit sem terhel egyszemélyi felelősség. Vidnyánszky Attila közölte, az elmúlt hónapokban rájött, a színház nélküle nehezen működtethető. Szembesülnie kellett azzal, hogy az összetett működés mennyire nehezen teszi lehetővé, hogy kiváljon a színház életéből. A két színész, Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó egyébként már otthon gyógyul, de még hosszú ideig nem állhat színpadra.
Magyarországon jelenleg egy jelentős légúti járvány zajlik. Ezt közölte Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos, aki az is elmondta, a megbetegedések döntő többségének a hátterében a koronavírus fertőzés áll. Hozzátette: országosan több százezer esettel számolnak hetente. Kifejtette, hogy az influenzaoltások felvételére még mindig nincs késő, ezek rendelkezésre állnak a háziorvosoknál. A 60 év feletti, illetve a krónikus betegséggel küzdő embereknek különösen ajánlják, hogy adassák be. A koronavírus ellen nagyságrendileg 100 000 új típusú Pfizer-vakcinát szereztek be, ezek elérhetők a vármegyei irányító kórházak oltópontjain.
Időjárás:
Az ország nagy részén az idén sem lesz fehér karácsony. Ma nagyrészt erősen felhős vagy borult idő várható. Elszórtan lehet eső, de a hegyekben havas eső, havazás is előfordulhat. Sokfelé megerősödik a szél. Napközben 7 és 12 fok között várható a hőmérséklet, estére pedig mínusz 3 és plusz 5 fok közé hűl le a levegő.
