Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – közölte Netanjahu hivatala

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.12.11.Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén kétoldalú tárgyalást folytatott Javier Mileivel, Argentína új elnökével, akinek beiktatási ünnepségére vasárnap került sor.

dr. Shemesh Assaf a MAZSIHISZ Szeretetkórház igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy ismét megemelkedett a felső légúti megbetegedések száma.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – közölte Netanjahu hivatala.

Üzembe helyezték a Szerbia és Bulgária közötti gázinterkonnektort – közölte Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök.

Belföldi hírek:

Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén kétoldalú tárgyalást folytatott Javier Mileivel, Argentína új elnökével, akinek beiktatási ünnepségére vasárnap került sor Buenos Airesben – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán Viktor személyesen is gratulált Javier Mileinek a választási győzelemhez, és magyarországi hivatalos látogatásra hívta meg az új államfőt. Egyeztettek a magyar-argentin kétoldalú kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről, valamint a politikai együttműködésről a nemzetközi baloldali erők elleni hatékonyabb küzdelem érdekében – fogalmazott a közleményben a sajtófőnök.

Európát egyre jobban sújtja a migráció és a vele járó terrorveszély – hangsúlyozta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára közösségi-oldalán. Zsigmond Barna Pál bejegyzésében felhívta a figyelemet arra, hogy a magyar határnál is egyre több az erőszakos és felfegyverzett migráns. Eközben Brüsszel továbbra is a migránsok kötelező betelepítését és migránsgettók létrehozását akarja Magyarországra erőltetni, és „meg akarja büntetni hazánkat” amiatt, hogy nem engedjük át a kerítésen a migránsokat – tette hozzá az államtitkár. Megjegyezte: a most zajló nemzeti konzultáción is várják a magyar emberek véleményét a brüsszeli tervekről. Szlovénia, Szlovákia, Ausztria és Lengyelország után Németország is úgy döntött, hogy ismételten meghosszabbítja az ideiglenesen visszaállított ellenőrzést több határszakaszán az illegális migrációs helyzetre tekintettel – közölte Zsigmond Barna Pál.

Ukrajna európai uniós csatlakozása egy „hetvenezer milliárd forintos kérdés”, amelyről példátlan gyorsasággal és kellő tájékoztatás nélkül döntenének Brüsszelben – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba közölte: nem világos, hogy egyes döntéshozók miért és milyen elvárások alapján akarják Ukrajnát minden más, évtizedek óta tagjelölti státuszban lévő országnál előbb az Európai Unió soraiban tudni, ugyanis – mutatott rá – a legkomolyabb kérdések megválaszolatlanok. Utalt rá, hogy egy kiszivárgott brüsszeli dokumentumra hivatkozva a Financial Times arról írt, hogy Ukrajna teljes jogú tagsága esetén 186 milliárd eurót – azaz hetvenezer milliárd forintot – kellene Ukrajnának adni úgy, hogy eddig is Európa volt az ország legnagyobb finanszírozója. Kijelentette: Magyarországnak több fenntartása is van az eljárással és általában az ukrán tagsággal kapcsolatban, ugyanis Brüsszelben nem adnak semmilyen hivatalos választ arra, hogy az ukrán tagság milyen hatásokkal járna az egyes tagállamokban élőkre nézve.

Emelje meg a kormány a családi pótlékot – kérte az LMP népjóléti és családügyi szakszóvivője. Hohn Krisztina emlékeztetett, a családi pótlék összege tíz éve nem emelkedett, ráadásul az egyszülős családok alig több mint ezer forinttal kapnak többet a kétszülősöknél, pedig nekik komoly nehézségeik vannak, ezért emelni kell a juttatást. Azt is kérik továbbá a kormánytól, hogy végre ratifikálja az isztambuli egyezményt a kapcsolaton és családon belüli erőszak elleni fellépés részeként – mondta az ellenzéki politikus. Hohn Krisztina végül azt is szorgalmazta, hogy a kormány ismerje el az élettársakat is családként. Különösen fontos lenne ez örökbefogadás esetén, jelenleg ugyanis az élettársi kapcsolatban élők egyedülállónak számítanak, ha örökbefogadást kezdeményeznek, és emiatt hátrányból indulnak – hívta fel a figyelmet az LMP szakszóvivője.

dr. Shemesh Assaf a MAZSIHISZ Szeretetkórház igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy ismét megemelkedett a felső légúti megbetegedések száma. Ezért javasolja: a maszk viselést zárt terekben, ügyfélfogadási irodákban, múzeumban, zsinagógákban, a betegség esetén való jelentkezést a háziorvosnál, a betegség esetén való 5 napig otthon maradást és legalább 3 nap tünetmentességet mielőtt vissza lehet menni dolgozni.

Külföldi hírek:

Izrael folytatja „a Hamász megsemmisítése érdekében indított igazságos háborúját” a Gázai övezetben – jelentette be Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, üdvözölve egyúttal az Egyesült Államoknak az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) képviselt előző napi „megfelelő állásfoglalását”. A többi országnak is meg kell értenie, hogy nem lehet egyszerre támogatni a Hamász felszámolását, valamint ezzel egyidejűleg a háború végét is követelni, ami viszont lehetetlenné tenné az iszlamista szervezet megsemmisítését – fogalmazott Netanjahu. Az Egyesült Államok megvétózta az ENSZ BT ülésén azt a határozattervezetet, amely újabb humanitárius tűzszünetet szorgalmazott volna a Gázai övezetben. Herci Halevi, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke egy rendezvényen arról beszélt a jeruzsálemi Siratófalnál, hogy a Hamász „terroristáinak hálózata éppen most omlik össze”, és ezért a hadseregnek fokozni kell a katonai nyomást a palesztin területre.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bírálta Oroszország és Irán „veszélyes együttműködését” a Vlagyimir Putyinnal vasárnap folytatott telefonbeszélgetésében – közölte Netanjahu hivatala. Netanjahu Oroszország képviselőinek Izrael elleni, egyebek között az ENSZ-ben elhangzott szavaiért is nemtetszését fejezte ki az orosz elnöknek a közlemény szerint. Viszont Netanjahu nagyra értékelte az orosz állampolgársággal rendelkező izraeli túszok kiszabadításáért tett orosz erőfeszítéseket, és arra kérte Putyint: gyakoroljon nyomást a nemzetközi vöröskeresztre annak érdekében, hogy eljussanak a szükséges gyógyszerek a Gázai övezetbe a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet által elrabolt izraeli túszokhoz – írták. Netanjahu a vasárnapi kormányülést otthagyva beszélt ötven percet telefonon Putyinnal. A háború október 7-i kitörése óta másodszor beszélgetett egymással a két politikus.

Újabb különrepülőgép szállt le Moszkvában a Gázai övezetből evakuált száz emberrel, orosz állampolgárokkal és hozzátartozóikkal – közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma. Az Il-76-os repülőgép Egyiptomból érkezett az orosz főváros Domogyedovo repülőterére. A rendkívüli helyzetek minisztérium közölte, hogy a palesztin-izraeli háborús övezetből oroszokat evakuáló humanitárius misszió kezdete óta eddig 1051 embert, köztük 473 gyermeket menekítettek el Oroszországba.

A hétvégén további több mint kétszázötven terrorista célpontot lőtt az izraeli hadsereg – jelentették az izraeli katonai szóvivők a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elleni háború hatvanötödik napján. Az elmúlt egy napban az izraeli hadsereg több mint 250 terrorista célpontot és infrastruktúrát támadott a Gázai övezetben. Az övezet északi részén, a Gáza várostól nyugatra fekvő Sedzsaia negyedben rajtaütöttek a Hamász egy katonai bázisán, ahol Kalasnyikov gépkarabélyokat, gránátokat, páncéltörő rakétákat, lőszert és egyéb katonai felszereléseket találtak. Az övezet déli részén, Hán-Juniszban alagutak lejáratait és más katonai infrastruktúrát semmisítettek meg a levegőből precíziós lövedékekkel, és szintén sok fegyvert találtak egy mecset közelében.

Az Irán által finanszírozott jemeni húszi lázadók azzal fenyegetőztek, hogy megtámadnak minden izraeli kikötőkbe tartó hajót, ha nem engednek be élelmiszert és gyógyszert a Gázai övezetbe – jelentette az AFP hírügynökség. Függetlenül attól, hogy a hajók milyen lobogó alatt hajóznak, illetve milyen nemzetiségűek a tulajdonosaik vagy üzemeltetőik, az Izraelbe tartó hajók „fegyveres erőink legitim célpontjává válnak” – figyelmeztetett a húszik nyilatkozata. „Figyelmeztetünk minden hajót és céget, hogy ne üzleteljenek izraeli kikötőkkel” – áll a nyilatkozatban. Hozzátették, hogy semmilyen „Izraelhez kötődő vagy izraeli kikötőkbe árut szállító” hajót nem látnak szívesen a Vörös-tengeren, amely a Szuezi-csatornához kapcsolódó globális kereskedelem létfontosságú csatornája. Az Irán által támogatott húszik az Izrael és a Hamász közötti háború október 7-i kezdete óta fokozzák támadásaikat.

A Vörös-tengeren járőröző egyik francia fregatt lelőtt két drónt, amelyeket Észak-Jemenből, a húszi lázadók ellenőrizte területről indítottak el, és amelyek a stratégiai fontosságú tengeri útvonalon az izraeli kikötőkbe tartó hajókat fenyegetik – közölte a francia vezérkar. Az „egyértelműen fenyegető” két drón észlelése és megsemmisítése 110 kilométerre a húszi lázadók ellenőrzése alatt álló észak-jemeni kikötőtől történt, Hudajdától – tették hozzá. Jahja Szarí, a jemeni húszi lázadók szóvivője arra figyelmeztette a hajózási vállalatokat, hogy az izraeli kikötők felé tartó hajóikat célpontnak fogják tekinteni a Vörös-tengeren, ha az izraeli ostrom alatt álló, palesztin lakosságú Gázai övezetbe nem tud bejutni elegendő humanitárius segítség.

Szerbia alternatív ellátási útvonalat, ezáltal pedig nagyobb energiabiztonságot tud szavatolni azzal, hogy üzembe helyezték a Szerbia és Bulgária közötti gázinterkonnektort – közölte Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök. A gázrendszerek összekötésével Szerbia az Oroszországtól való energiafüggőségét is csökkentheti – hangzott el a rendszer próbaüzemének elindításakor. Az ünnepélyes eseményen a szerb elnök mellett Ilham Alijev azeri államfő és Rumen Radev bolgár elnök is részt vett. Az azeri elnök szerint a gázvezetékeket összekötő rendszer beindítása a partnerség és a barátság ünnepe, és reményét fejezte ki, hogy az interkonnektor hozzájárul az érintett országok gazdasági növekedéséhez, míg a bolgár elnök leszögezte: ezzel megváltoztatják Európa energiatérképét. Az interkonnektorral a nyugat-bulgáriai Novi Iszkar és a dél-szerbiai Nis közötti gázvezeték vált üzemképessé, amelyen keresztül azeri gáz érkezhet Szerbiába, de Belgrád a vezetéken keresztül hozzáfér Alekszandrúpoli görög kikötő LNG-termináljaihoz is.

A román vezetők üdvözlik, hogy a Schengen-övezet további bővítésétől eddig mereven elzárkózó Ausztria „rugalmasabb” álláspontra helyezkedett az ügyben, és hajlandónak mutatkozik hozzájárulni ahhoz, hogy Románia és Bulgária a légi közlekedésben csatlakozzék a belső határellenőrzés nélküli térséghez. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök közösségi-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt hónapok kemény munkája eredményeképpen megtört a jég”, a légi határok megszüntetése pedig azt jelenti, hogy a román állampolgároknak nem kell végtelen sorokat végig állniuk, amikor az Európai Unión belül repülnek. Nicolae Ciuca parlamenti elnök vasárnap közösségi oldalán arról írt, hogy az esetleges siker az ennek érdekében együttműködő román politikai erők, valamint az államfő, a kormány, a kül- és a belügyminiszer közös érdeme lesz.

Időjárás:

Ma mindenütt felhős, borongós idő várható.

Este országszerte elvékonyodik, lecsökken a felhőzet.

A hőmérséklet jellemzően 2 – 8 fok köré emelkedhet.