A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.12.10.
A Gázai övezetben 64. napja tart Izrael háborúja a Hamasz ellen.
Az európai egység fontosságáról beszélt Orbán Viktor az uniós csúcs előtt.
A két új magyar Nobel-díjasnak további bátorítást jelent az elismerés.
Argentína új elnöke már visszavett eddigi radikalizmusából.
Hírek:
A miniszterelnök szerint Magyarország napjainkban, a nehéz időkben is a béke szigetét jelenti a világban. Itt minden zsidó honfitársunk biztonságban élhet és ünnepelhet – fogalmazott Orbán Viktor abban a levélben, amelyben hanuka ünnepe alkalmából köszöntötte a magyarországi zsidóságot. Azt is írta, hogy az év legsötétebb napjain meggyújtott hanuka-gyertyák arra emlékeztetnek, a leghosszabb éj sem tarthat örökké, és még a legnehezebb időszakoknak is vége szakad egyszer. Kifejtette, ez az üzenet különösen fontos most, amikor Európa-szerte erősödik az antiszemitizmus és ennek következtében ártatlan embereket érnek támadások pusztán származásuk és hitük miatt. A miniszterelnök azt kívánta – idézem -, hanuka csodája hozza el a várva várt békét is mindannyiunknak.
A jövő hét második felében esedékes uniós csúcstalálkozó előtt Orbán Viktor igyekezett meggyőzni több európai vezetőt az európai egység megőrzésének fontosságáról. Ennek záloga szerinte az, hogy ne tűzzék napirendre Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. A miniszterelnök többek között erről is beszélt telefonon Pedro Sanchez spanyol kormányfővel, majd munkavacsorán járt Párizsban a francia államfőnél. Emmanuel Macron elsősorban azért hívta meg őt, hogy egyeztessenek az az Ukrajnának nyújtott európai támogatás aspektusairól. Erről egyébként Orbán Viktor már két levelet is írt az Európai Tanács elnökének és Charles Michel a múlt héten Budapesten is tárgyalt. A kormányfő úgy fogalmazott, mindenekelőtt a magyar nemzeti érdekeket képviseli ebben az ügyben is.
A kétharmados parlamenti többségben lévő kormánypárti frakció ellenzi, hogy az unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kifejtette, Ukrajna nem előzheti meg a csatlakozásra váró észak-balkáni országokat, ráadásul úgy, hogy még a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket sem teljesítette. Minderről határozati javaslatot is az országgyűlés elé terjesztettek. Elsősorban emiatt egy nappal meghosszabbították a parlament idei ülésszakának zárását. Eredetileg ezt keddre tervezték, de még szerdán is üléseznek, és 24 napirendi pontról tárgyalnak. Köztük van az Ukrajnát érintő határozati javaslat, viszont Svédország NATO tagságának jóváhagyása egyelőre nincs.
A magyar miniszterelnököt meghívták az új argentin államfő mai beiktatására. A populista közgazdász, Javier Milei a választási kampányban radikális kijelentéseivel hívta fel magára figyelmet. Egy interjúban például „szocialistának” nevezte Joe Bident, de megválasztása után sokkal visszafogottabban nyilatkozott az amerikai elnökről. Éles kirohanásokat intézett korábban Kína ellen, ám győzelme után udvariasan válaszolt a pekingi gratulációkra. Kommunistának minősítette brazil kollégáját, Lula da Silvát, akit most meghívott a mai ünnepségre. Hasonló szavakkal illette honfitársát, Ferenc pápát, akit utóbb a legnagyobb argentinnak nevezett Megfigyelők szerint Giorgia Meloni olasz kormányfőhöz hasonlóan az új argentin elnök is a centrum felé mozdul el, már csak azért is, miután a parlamentben pártjának nincs többsége és kompromisszumokra kényszerül.
A Gázai övezetben immár 64. napja tart Izrael háborúja a Hamasz palesztin terrorszervezet ellen. A múlt hét végén lezárult tűzszünet után szárazföldi harcok egyik legnehezebb terepévé vált a Gázaváros melletti Sadzsija negyed. Eközben az övezet déli részén, Hán-Juniszban is folytatódtak a csaták. Több tucat terrorista célpontot támadtak a levegőből, összecsaptak egy, alagutakból kijött fegyveres csoporttal. Továbbra is tartja magát az a hír, hogy tengervizet szivattyúznak az alagútrendszerbe, hogy ezzel űzzék ki az ott megbúvó terroristákat. Ez az akció azonban a még palesztin fogságban lévő túszok életét is fenyegeti.
Az izraeli védelmi miniszter megerősítette, hogy csapatai csak azután hagyják el a térséget, ha teljesen felszámolták a terrorista infrastruktúrát. A Gázai övezet határán tett látogatásán Joáv Galant elismerően szólt a hadsereg tevékenységéről, és kijelentette: harcolni fognak a kitűzött célok eléréséig. A miniszter egyébként a héten tárgyalt a Tel-Avivba látogató magyar kollégájával is. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette, útjával közvetlenül is ki akarta fejezni a magyar kormány támogatását a zsidó államnak az októberi Hamász-terrortámadás után. Úgy fogalmazott: nehéz időkben is feltétel nélkül a szövetségeseink mellett állunk. A kétoldalú katonai kapcsolatok áttekintése mellett tárgyaltak a védelmi ipar területén történő együttműködésről is. A magyar miniszter emlékeztetett rá, hogy a hazai légvédelem megújításához az izraeli Vaskupola radarrendszer elemeit vásárolták meg.
Itthon a pénzügyminiszter kijelentette, élni fog vétójogával, ha úgy látja, hogy veszélyben van az államadósság vagy az államháztartási hiány. Varga Mihály arra a kérdésre válaszolta ezt, hogy presztízsveszteségként éli-e meg, hogy a jövőben a gazdaságfejlesztési miniszter vezeti a gazdasági kabinetet. Közölte, a miniszterelnöknek joga, hogy összeállítsa a csapatot, meghatározza a stratégiát. Hozzátette, amíg a kormánynak fontos a fegyelmezett és kiszámítható gazdálkodás, addig legyen bármilyen szerkezet, folytatja munkáját. Közben az is kiderült, hogy januártól a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot átnevezik és Nemzetgazdasági Minisztérium lesz. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy Nagy Márton miniszternek a továbbiakban még meghatározóbb szerepe lehet gazdasági kérdésekben.
Nagy Márton szerint a magyar gazdaság az idén bebizonyította, hogy uniós pénzek nélkül is meg tudja őrizni a stabilitást. Hozzátette, arra számít, hogy jövőre Magyarországon nő majd a leggyorsabban a GDP akkor is, ha nincs uniós forrás. Bírálta a jegybankot is, amiért csak az inflációt figyeli, miközben szerinte az egy számjegyű inflációs tartományban már nem igaz, hogy szoros kapcsolat van az infláció és a növekedés között. Mint mondta, gondot jelent, hogy az emberek túl óvatosak lettek és a korábbi 5-6 százalékos megtakarítási ráta mostanra a duplájára emelkedett. Úgy vélte, hogy ennek a magas infláció, a lassuló gazdaság miatti félelem és a magas hozamok az okai.
Nagy-Britanniában miniszterelnöki és pártvezetői pályafutásának eddigi mélypontjára süllyedt Rishi Sunak támogatottsága saját pártján, a Konzervatív Párton belül. A legfrissebb felmérést egy független, de a torykhoz közel álló befolyásos politikai fórum készítette a párttagság bevonásával. A kormányfő tavaly októberben került pártja élére, miután elődje, Liz Truss belebukott az adócsökkentési programba. Akkor még a konzervatívok egyik legnépszerűbb politikusa volt. De Sunakhoz hasonlóan népszerűtlen a pénzügyminiszter, Jeremy Hunt is. Az országos választói felmérések szerint a Konzervatív Párt egésze is jelentősen elmarad a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt mögött. Ha most lennének a választások, az utóbbira 45 százalék szavazna, míg a kormánypártra csak 22 százalék.
Eközben még nem múltak a vészfelhők a volt brit miniszterelnök, Boris Johnson feje fölül sem. Meghallgatta ugyanis őt az Egyesült Királyság járványügyi bizottsága, amely azt igyekszik felderíteni, történtek-e kormányzati mulasztások a koronavírus-járvány idején. Johnson mindenesetre őszinte sajnálatát fejezte ki a járványban meghaltak miatt. Nagyra értékelte ugyanakkor az egészségügyi dolgozók és a közalkalmazottak munkáját, miután segítettek megvédeni az országot a világjárvány idején. Egyúttal elismerte viszont, hogy kormánya hibákat követett el a pandémia kezelésében. Emlékezetes, hogy a volt kormányfőnek azért kellett lemondania, mert kiderült, a járvány alatt – az általános tilalom ellenére – bulikat tartottak a londoni kormányfői rezidencián.
A két új magyar Nobel-díjas természetesen büszke elért eredményeire, de nem a jövendő díjak reményében dolgoztak a tudomány haladásáért. Egyebek között erről beszélt a mai stockholmi díjátadó előtt Karikó Katalin és Krausz Ferenc is. Mindketten elmondták, hogy nem számítottak a magas elismerésre, amely azonban további kutatásokra ösztönzi őket. A biokémikus az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat Drew Weissmannal együtt. Krausz Ferencnek két másik tudóssal az attoszekundumos fizika és a kvantumpöttyök területén tett felfedezéseiért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat. Mindketten megemlítették, a Nobel-díj hihetetlen bátorítást jelent, hogy amit csinálnak, azt nemcsak „szórakozásból” teszik, hanem egy nap fontos alkalmazások nőhetnek ki felfedezéseikből.
A nagy hollywoodi stúdiókban mostantól ismét készülhetnek jelentős produkciók. A hollywoodi színészcéh tagjai is megszavazták ugyanis új hároméves szerződésüket és ezzel véget ért a filmes és televíziós produkciókat leállító hat hónapos sztrájk. A megállapodás fizetésemelést és a streamingek utáni bónuszt is nyújt a tagoknak. A színészek júliusban csatlakoztak a forgatókönyvírók sztrájkjához. A legnagyobb vita arról volt, hogy a színészek mesterséges intelligenciával generált videóit és digitális képmásait használhatják-e a filmkészítéshez. Az új egyezségben ezt is szabályozták. A megállapodást a hollywoodi stúdiók is üdvözölték, már csak azért is, mert ezután mindenki – mint fogalmaztak – ereje teljében térhet vissza a munkához.
Időjárás:
Ami pedig a hazai időjárást illeti, tovább tart az igazi tél. Erősen felhős lesz az ég, csak este felé szakadozik fel nyugat felől. Az ország északi felén havazás, havas eső, déli felén havas eső, eső várható. Megélénkül a szél is. A hőmérséklet napközben mínusz 2 és plusz 7 fok között alakul, estére mínusz 6 és nulla fok közé hűl le a levegő.
