Az izraeli államfő felelősségteljes viselkedésre szólította fel országa polgárait

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.06.25.Legfeljebb novemberben várható a nyugdíjak korrekciója – közölte Gulyás Gergely.

A pedagógusok tiltakozása ellenére zöld utat kaphat a státusztörvény.

Orbán Viktor szerint az uniónak mielőbb fel kellene vennie a balkáni államokat.

Izraelben erősödhetnek e tüntetések, miután a kormányfő folytatni akarja az igazságügyi reformot.

Hírek:

Az idén nyáron a nyugdíjasok nem számíthatnak ellátásuk korrekciójára. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt közölte, hogy megvárják a törvényben előírt novemberi időpontot, miután az idén reményeik szerint csökken az infláció. Emlékezetes, hogy tavaly és tavalyelőtt nyáron is emelték a nyugdíjakat, mert látszott, hogy a pénzromlás mértéke nagyobb lesz a vártnál. Gulyás Gergely szerint most viszont van esély arra, hogy bejöjjön, amit terveztek. Az ellenzéki pártok és a nyugdíjas szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy az infláció az idén is magas a nyugdíjasok által vásárolt termékeknél, elsősorban az élelmiszerek esetében. A januári 15 százalékos emelést szerintük már „megette” a drágulás.

A kormány várakozása értelmében augusztusban jelentősen csökken az infláció, 15 százalék körül várható, és az ősszel gyorsabban mérséklődik. A kancelláriaminiszter ezzel indokolta, hogy már csak egy hónapig marad hét termék árának maximalizálása és utána fokozatosan megszűntetik. A fokozatosságot úgy kell érteni, hogy ezek az élelmiszerek is bekerülnek abba a körbe, amelyeknél kötelező akciót kell meghirdetni a boltokban. Gulyás Gergely közölte, a kormány reálisnak látja, hogy le tudja törni az inflációt, amely egy számjegyű lesz év végére, de akár már december előtt is. Szakemberek azonban emlékeztettek rá, hogy az árstop megszűntetése után az érintett élelmiszerek akár 50 százalékkal is drágulhatnak, ami viszont lassíthatja a pénzromlás ütemének csökkentését.

A főpolgármester szerint a fővárosi lakógyűlés elnevezésű szavazás eredménye nemcsak őt, hanem a kormányt is kötelezi. Karácsony Gergely elmondta, várja a választ arra a levélre, amelyet a várható döntésekről küldött a miniszterelnöknek. Arra számít, hogy ismét összeülhet a főváros és a kormány egyeztető fóruma. A főpolgármester általános helyettese eközben megerősítette, hogy túlélő programjuk és az energiatakarékosság ellenére augusztus végére már 40 milliárd forint mínuszba süllyedhet az önkormányzat költségvetése. Kiss Ambrus szerint jelentősen csökkenhetne a hiány, ha a kormány, illetve az állami cégek kifizetnék tartozásaikat az önkormányzatnak és gazdasági társaságainak.

Az országgyűlés várhatóan július első napjaiban szavaz a pedagógusok jogállását is megváltoztató törvényről. A parlament kulturális bizottságának kormánypárti többsége mindössze egy órányi vita után elfogadta az új jogszabályt. Az ellenzéki pártok mind a 40 módosító javaslatát leszavazták. A legfontosabb változás, hogy megszűnne a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, helyébe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kerül. Sokan bosszútörvénynek nevezték a tervezetet, miután szerintük a tiltakozások miatt a kormányt csak a bosszú szándéka vezérli a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel és a véleménynyilvánítás tilalmával. A jogszabály múlt heti parlamenti vitája közben a tiltakozók a Kossuth téren demonstráltak.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a nyári szünet vízválasztó lesz abból a szempontból, hogy hány tanár hagyja el a pályát tiltakozásul. Gosztonyi Gábor elmondta, eddig mintegy kétezer pedagógus helyezte letétbe lemondó, illetve felmondó levelét. Sokan azonban csak azután készülnek lépni, ha a kormánypárti többség valóban megszavazza az új törvényt. Az alelnök úgy vélte, a jövőben azokból a szaktanárokból is hiány lehet, akikből eddig nem volt. Példaként említette, hogy természettudományos tárgyakat, informatikát és nyelveket tanító pedagógusokat korábban is lasszóval kellett vadászni, ez a kör azonban a jövőben kiszélesedhet.

A magyar miniszterelnök szerint az Európai Uniónak napjainkban nagyobb szüksége van a Balkánra, mint fordítva. Szarajevói látogatásán Orbán Viktor arról beszélt, hogy az ukrajnai háború felértékeli a Balkán szerepét, miután ez az Unió utolsó jelentős erőforrás-tartaléka. Megjegyezte, hogy az unióban most minden mozgásban van, nagy átalakulások zajlanak a gazdaságban, a technológiában és a biztonságpolitikában is. Magyarország azonban mindentől függetlenül támogatja, hogy Bosznia-Hercegovina mielőbb legyen tagja a közösségnek. Mint mondta, ez a szuverén magyar külpolitika óhaja. Megismételte azt is, hogy nem támogatja a szankciókra épülő politikát, mert az nem vezet eredményre, azt azonban nem említette, hogy Magyarország is megszavazta az unió 11. szankciós csomagját.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bíróság szerint uniós kötelezettséget sért a magyar menekültügyi szabályozás. Gulyás Gergely úgy vélte, az unió napjainkban tévesen értelmezi a menekültjogot, a bizottság nem jelöli ki azokat a jogszabályi kereteket, amelyekkel a menekültügyet el lehet választani migrációtól. A bíróság azt kifogásolta, hogy a menedékkérelmekre vonatkozó szándéknyilatkozatokat csak a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen lehet beadni. Ez a gyakorlat nem felel meg az uniós jognak, mert megfosztja az érintett harmadik országbeli állampolgárokat vagy a hontalanokat attól, hogy kérvényezzék a menedékjogot Magyarországon. A magyar kormány a koronavírus világjárványra hivatkozva változtatott három éve az addigi eljáráson.

Elképzelhető, hogy további egy évig posztján marad a NATO főtitkára, miután a tagállamok egyelőre nem tudtak megegyezni utódáról. Jens Stoltenberg, aki korábban norvég miniszterelnök is volt és éppen tíz éve lett a szövetség első embere, már korábban jelezte, hogy távozni kíván. Néhány napja azonban Joe Biden amerikai elnök is arról győzködte, maradjon, mert a szövetségesek nem jutottak egyetértésre az ügyben. A váltásról a július második hetében Litvániában tartandó csúcstalálkozón kellene megállapodni, de erre jelenleg kevés az esély. Ráadásul a tagállamok többsége nagyra értékeli Stoltenberg tevékenységét, amelyet Ukrajna támogatása ügyében fejtett ki az utóbbi időszakban.

Az izraeli államfő felelősségteljes viselkedésre szólította fel országa polgárait a Ciszjordániában történt merénylet után. Jichak Herzog kijelentette, a terroristák támadásai nem maradhatnak megtorlatlanok, de a békét meg kell őrizni. Palesztin merénylők négy izraelit agyonlőttek és négy másikat megsebesítettek az Eli nevű telepesfalu közelében. A tettesek ketten voltak, egyiküket az izraeli biztonsági erők a helyszínen lelőtték, a másikkal pedig autós üldözés után végeztek. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint a merénylők valószínűleg kapcsolatban álltak a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezettel. A támadás előtti napon az izraeli hadsereg terrorellenes kommandója több órás tűzharcba keveredett a palesztin fegyveresekkel, akik közül több meghalt.

Izraelben várhatóan erősödnek a tiltakozó megmozdulások, miután a kormányfő közölte, folytatni kívánja igazságügyi reformjának megvalósítását. A terveket az országon belül és a nemzetközi színtéren is hatalmas felháborodás fogadta. Benjamin Netanjahu bejelentése előtt az ellenzékkel is egyeztetett, de a tárgyalások megszakadtak. A legnagyobb tiltakozást az a terv váltotta ki, amely korlátozná a legfelsőbb bíróság jogait. A testület ugyanis a jövőben nem bírálhatná felül jobboldali kormány és a jobboldali többségű parlament döntéseit. Az ellenzék egyik vezetője, a volt kormányfő, Jair Lapid arra figyelmeztetett, ha Netanjahu kitart, akkor rá fog jönni, hogy Izrael kevesebb mint a felének a miniszterelnöke és a kneszet kevesebb mint fele támogatja.

A francia elnök új pénzügyi paktum létrehozását sürgette, hogy le tudják küzdeni a szegénységet és a klímaválságot. Emmanuel Macron úgy fogalmazott, sokkal többet kell beruháznunk, és még több magánpénzre is szükség van. Párizsban mintegy ötven állam- és kormányfő részvételével két napon át tanácskoztak a megoldandó problémákról. Környezetvédő civil szervezetek és klímavédelmi aktivisták bevonásával tárgyaltak a szükséges reformokról. Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója bejelentette, sikerült megállapodni arról, hogy a szegény országok 100 milliárd dollárt lehívhatnak az IFM valutatartalékából. António Guterres ENSZ-főtitkár viszont úgy vélte, hogy „a nemzetközi finanszírozási rendszer csődöt mondott”, ezért jelentős változásokra van szükség.

Az új szlovák miniszterelnök bátornak nevezte az államfőt, amiért bejelentette, nem száll újra versenybe posztjáért a jövő tavasszal esedékes választáson. Ódor Lajos közölte, tiszteletben tartja a döntést. Hasonlóan nyilatkozott ez ellenzék vezére, Robert Fico, bár hozzátette, nem lepte meg a döntés, miután – szerinte – az elnök mindig hátat fordított az ország polgárainak, amikor szükség lett volna rá. Zuzana Čaputová személyes, családi okokkal indokolta elhatározását, mondván, nem lenne elegendő ereje, hogy újabb öt éves ciklust vállaljon. Egyúttal közölte, a jelenlegi mandátumából hátralévő egy évben továbbra is arra törekszik, hogy „a tisztesség, a nyugalom, a tárgyilagosság és az alkotmányosság pillére legyen”. Egy felmérés szerint egyébként a szlovákok többsége Čaputovát tartja a legmegbízhatóbb hazai politikusnak.

Itthon több mint 2200 programmal várták az érdeklődőket a Múzeumok éjszakáján. Mára virradóra országszerte csaknem 500 kulturális intézmény vett részt az eseménysorozaton. Koncertek, tárlatvezetések, interaktív események is várták a látogatókat. A rendezvény az idén a „TRendben vagyunk” szlogen köré épül, kiemelt helyszíne pedig Veszprém volt. Budapesten ezúttal is egységes karszalaggal kereshették fel az érdeklődők a programokat. A Budapesti Közlekedési Központ kizárólag ezen az estén múzeumi járatokat indított.

Időjárás:

Ami pedig az időjárást illeti, a hétvégre véget ért a kánikula első hulláma, de azért még marad a meleg. Több órás napsütésre számíthatunk, csak néha zavarják ezt meg gomolyfelhők. Elvétve alakulhat ki zápor, zivatar. Erős lesz viszont a szél. A hőmérséklet napközben 26 és 31 fok között alakul, estére 11 és 18 fok közé hűl le a levegő. A jövő héten is ilyen marad az idő, sok eső várható.