Yoav Gallant védelmi miniszter kijelentette, hogy Irán már öt atombombához elegendő hasadóanyagot halmozott fel

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.05.06.

Napi szintű feladat a hazugságok, torzítások elleni küzdelem – jelentette ki Kovács Zoltán.

Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődött a 2022/2023-as tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaka.

Yoav Gallant védelmi miniszter kijelentette, hogy Irán már öt atombombához elegendő hasadóanyagot halmozott fel.

Ma az egész világ Londont figyeli, ugyanis ma koronázzák királlyá II. Erzsébet fiát, III. Károlyt.

Belföldi hírek:

Napi szintű feladat a hazugságok, torzítások elleni küzdelem – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kapcsolatokért és kommunikációért felelős államtitkára Budapesten. Kovács Zoltán a Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC) elnevezésű kétnapos fórumon szólalt fel, amely az Egyesült Államokban a konzervatív oldal politikai rendezvénye, a republikánus tábor seregszemléje. A csütörtökön kezdődött magyarországi eseményt, a CPAC Hungaryt az Alapjogokért Központ szervezte. Az angol nyelvű beszélgetés során Kovács Zoltán azt mondta, hogy ha nem küzdenek minden nap a hazugságok ellen, akkor elveszítik a narratívát. Jack Posobiec, a Human Events szerkesztője, egyesült államokbeli véleményvezér úgy vélekedett, hogy újságírók hamis információkat terjesztenek azokról, akik az igazságról beszélnek. Olyan cselekedetekkel vádolják például Donald Trump korábbi amerikai elnököt, amilyeneket ők maguk tesznek minden nap – fűzte hozzá.

Ez a prágai találkozó nagyon érdekes és értékes volt, ahol meglátszott Európa sokszínűsége, mondta Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában. Hozzátette, azonban az is érzékelhető volt, ahogy egyes tagállamok a saját érdekeiket képviselik. Ugyanakkor az is igaz, jegyezte meg a politikus, számos felszólalás csak szép szavakat, és semmi konkrétumot nem tartalmazott. Jakab István az Európát elárasztó ukrán gabonáról és annak minőségéről is beszélt. A szakember szerint Ukrajnában hatalmas és nagyon jó minőségű földterületen termesztenek gabonát és más mezőgazdasági terményeket. Elmondta, ők az Európában nem engedélyezett génmódosított eljárással termesztenek növényeket. Mindezek azt is jelentik, ezek a termékek nem európai minőségűek. Eddig az ukrán gabona jelentős része a harmadik világba érkezett, ám a háború miatt az ukrán gabona bejöhet Európába, ahol egy korridoron keresztül jut el Románia Fekete-tengernél található kikötőjébe. Ám minden megállapodás ellenére az ukrán gabona és más termékek is megjelentek az európai piacokon. Természetesen jóval olcsóbban, ennek következtében itthon a gazdák nem tudják eladni termékeiket, amelyek jóval minőségibbek, mint az ukrán termékek. A kormány határozott és úgy döntött, megtiltja az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát, csakis a tranzitot engedélyezi – mondta.

Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődött a 2022/2023-as tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaka – közölte az Oktatási Hivatal. A következő hetekben 1163 helyszínen várhatóan több mint 111 100-an érettségiznek. a hivatal tájékoztatása szerint a vizsgákat május 5. és június 30. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, azok lebonyolításában 3171 érettségi vizsgabizottság működik közre. Május 8-án magyar nyelv és irodalomból érettségiznek. Ebből a tárgyból középszinten 72 569, emelt szinten pedig 1771 tanuló ad számot tudásáról. A következő napon matematikából középszinten 70 394-en, emelt szinten 4537-en érettségiznek. Május 10-én történelemből középszinten 68 131, emelt szinten 7025 diák vizsgázik. Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 11-én angol nyelvből középszinten 45 864-en, emelt szinten 18 848-en; május 12-én német nyelvből középszinten 11 537-en, emelt szinten 2077-en érettségiznek – tudatták.

Külföldi hírek:

Yoav Gallant védelmi miniszter kijelentette, hogy Irán öt atombombához elegendő hasadóanyagot halmozott fel, és óva intette az Iszlám Köztársaságot az urán további, fegyverminőségű szintre történő dúsításától. „Ne tévedjünk – Irán nem elégszik meg egyetlen atombombával sem. Eddig Irán öt atombombához elegendő 20%-ra és 60%-ra dúsított anyagot szerzett” – mondta Gallant görög kollégájának, Nikolaos Panagiotopoulosnak athéni látogatása során. „Az iráni fejlődés és a 90%-os dúsítás súlyos hiba lenne Irán részéről, és lángra lobbanthatná a régiót” – tette hozzá.

Egy terroristanő csütörtökön megkéselt egy izraeli harcost a szamáriai Huwara faluban, közölte az Izraeli Védelmi Erők. A harcos könnyű sérüléseket szenvedett, ellökte magától a terroristát és ártalmatlanította a helyszínen lévő másik harcossal. A sérült katonát a helyszíni ellátást követően kórházba szállították, a családját pedig értesítették. A terroristát, a 26 éves Eman Zijad Ahmed Odeht válságos állapotban a sechemi Rafidia kórházba szállították, ahol halottnak nyilvánították.

Szombat este országszerte százezrek tiltakoznak a kormány vitatott igazságügyi reformja ellen az immár 18. hete folyamatosan zajló tüntetéssorozat keretében, azon aggodalmak közepette, az igazságszolgáltatás radikális korlátozását célzó törvényjavaslatok megszavazása ellen. A kormány igazságügyi reformja ellen tiltakozó mozgalom egyébként már csütörtökön újabb „zavargások napját” szervezett, és számos polgári engedetlenségi akciót hajtott végre országszerte, hogy új lendületet adjon a koalíció radikális reformprogramja elleni küzdelemnek.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nemzetközi bíróság elé kell állítani az Ukrajnában elkövetett háborús agresszió miatt, és ehhez egy külön törvényszéket kell létrehozni – hangsúlyozta Volodomir Zelenszkij ukrán elnök Hágában. Az elnök a Nemzetközi Büntetőbíróság meglátogatása után mondott beszédében kiemelte: valódi, teljes jogú bíróságra van szükség, amely megtorolja az orosz agressziós bűncselekményeket. „Igazságszolgáltatás nélkül nincs béke” – érvelt beszédében Zelenszkij, és azt mondta, hogy a nürnbergi perhez hasonlóan kell eljárni az orosz háborús bűnösök ellen. Hangsúlyozta, hogy a valódi igazságszolgáltatás érdekében nem szabad kifogásokat keresni, vagy a hatályos nemzetközi jog korlátaira támaszkodni. „Ehelyett bátor döntéseket kell hozni, és kijavítani a nemzetközi jog hiányosságait. Ahogy a nürnbergiek tették, nekünk is úgy kellene cselekednünk” – tette hozzá.

A teljes egyetértésen nyugvó döntéshozatal megszüntetését és a minősített többségi döntések gyakorlatának bevezetését sürgeti az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájában kilenc tagállam, amelyek a közös ügy előmozdításának céljával csütörtökön megalakították a Baráti Csoport elnevezésű kezdeményezést. A német külügyminisztérium a Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország és Szlovénia összetételű országcsoport kezdeményezéséről közölte, hogy céljuk az uniós külpolitikai döntések hatékonyságának és gyorsaságának növelése. Mint írták, Oroszország Ukrajna elleni háborúját és az EU előtt álló egyre nagyobb nemzetközi kihívásokat tekintve a Baráti Csoport azt vallja, hogy „az EU mint globális szereplő” megerősödése érdekében át kell alakítani a döntéshozatali eljárást. Ezért a csoport tagjai arra törekednek, hogy „pragmatikus módon konkrét előrelépést” érjenek el az ügyben, az EU működéséről rendelkező szerződések keretein belül.

Kevesli a magyar Országgyűlés által elfogadott igazságügyi reformot Vera Jourova, az Európai Bizottság értékért és átláthatóságért felelős biztosa. Sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy még nem teljesült minden feltétel a Magyarországnak megítélt támogatások folyósításához. „Még korai erről beszélni” Jourová kiemelte, hogy annak ellenére, hogy a magyar kormánynak az igazságügyi reform kapcsán tanúsított hozzáállása megfelelő, az Európai Bizottság nem fog hozzájárulni a hétéves költségvetésből körülbelül 12,7 milliárd euró feloldásához. Így a közel 22 milliárd eurós hétéves keret, illetve az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap csak akkor nyílik meg a kormány számára, ha valamennyi feltétel teljesül és az ezt követő bizottsági-tagállami procedúra is lezárul.

A magyar-német gazdasági együttműködés a nehéz időszakokban is segíti a fejlődést, a kormány ezért partnerként tekint a két ország gazdasági szereplőire – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves közgyűlésén. Gulyás Gergely kiemelte, hogy Magyarországon 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak német cégek, szerepük főképp az iparban jelentős, legjelentősebb vállalataik itteni jelenléte a különlegesen erős kapcsolatok bizonyítéka. Befektetéseik számára Magyarország továbbra is versenyképes, kiszámítható gazdasági környezetet biztosít – tette hozzá.

Magyarország szövetsége Ferenc pápával és a Vatikánnal erős alapokon áll, mert ugyanazokban az értékekben hiszünk, ugyanazon keresztény értékek mellett állunk ki – fogalmazott Novák Katalin az M1-nek adott interjúban, értékelve a múlt hétvégi pápalátogatást. A köztársasági elnök jelezte, hogy a szentatya erőt merített abból, hogy látta milyen az, amikor egy európai nemzet megéli a kereszténységet. – Ferenc pápa három napos látogatása örömünnep volt, amikor jó volt magyarnak lenni, és nemcsak a hívő katolikusoknak, hanem kivétel nélkül minden magyar embernek fontos, felemelő volt, és büszkeségre adott okot. Ferenc pápa közelebb hozta a magyarokat egymáshoz és Jézus Krisztushoz – értékelte Novák Katalin köztársasági elnök Ferenc pápa magyarországi látogatását a közmédiának adott interjújában.

III. Károly az eddigi legidősebb király, akit a monarchia vezetőjévé avatnak. Ma az egész világ Londont figyeli, ugyanis ma koronázzák királlyá II. Erzsébet fiát, Károlyt. A 74 éves előkelőség már akkor a monarchia uralkodójává vált, amikor II. Erzsébet 2022. szeptember 8-án meghalt, ám koronázására most, egy nagyszabású ceremónián kerül sor a Westminster-apátságban. III. Károly király és Kamilla királyné hintón érkezik a Westminster-apátságba, ahol a Canterbury érsek istentiszteletet tart. Károly itt leteszi az esküt az országnak és az egyháznak, majd az uralkodó leveszi a palástját és helyet foglal a hétszázéves koronázási széken, amelyet még I. Eduárd angol király parancsára készítettek a középkorban. Itt megkapja az országalmát és a jogart, majd a fejére helyezik Szent Eduárd koronáját. Ebben a pillanatban több tízezer templom, kápolna és székesegyház harangja csendül fel. Ezt követően ül át a trónra, amikor a Canterbury érsek és más magas rangú tisztviselők féltérdre ereszkedve hűségesküt fogadnak neki.

Időjárás:

Ma is marad a változóan napos-felhős idő.
Este kissé befelhősödik az ég, ekkor záporokra is számítani kell.
A hőmérséklet jellemzően 16 – 24 fok köré emelkedik.