A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.04.20.
Ápoljuk és tovább építjük Szlovénia és Magyarország jó kapcsolatát – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök.
A főváros nem fizeti meg a rá kirótt szolidaritási adó teljes összegét – közölte a főpolgármester.
Az Izraeli Védelmi Erők bemutatták az új katonai szolgálatra vonatkozó tervüket.
Dél-Korea katonai segítséget nyújthat Ukrajnának, ha nagyobb támadás éri az ország civil lakosságát – mondta Dél-Korea elnöke.
Belföldi hírek:
Ápoljuk és tovább építjük Szlovénia és Magyarország jó kapcsolatát – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök Natasa Pirc Musar szlovén köztársaság elnökkel tartott sajtótájékoztatóján, szerdán Budapesten. Novák Katalin emlékeztetett, mindkét országnak most van először női elnöke, és hogy Natasa Pirc Musar szlovén köztársaság elnök első hivatalos útja megválasztása után Magyarországra vezetett. A megbeszélés témái között említette az Oroszország és Ukrajna közti háborút, az Európai Unió nyugat-balkáni bővítését, a két ország közötti együttműködés fontosságát, a nemzeti kisebbségek ügyét és a demográfiai kérdéseket is. Novák Katalin a háborúval kapcsolatban elmondta: nem fogjuk a férjeinket és a gyermekeinket az ukrán frontra küldeni! A köztársasági elnök újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy jövő héten a Sándor-palotában fogadja Ferenc pápát és reményei szerint imádkoznak majd, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen.
Az utóbbi hetek tárgyalásai során a kormány megkapta az elvárt garanciákat az Európai Unió és a 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országot tömörítő csoport közötti megállapodással kapcsolatban, így Magyarország hozzájárul annak aláírásához – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Mauritiuson. A tárcavezető a helyi kollégájával, Alan Ganoóval közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy bár ez a legelső külügyminiszteri találkozó a két ország között, így diplomáciatörténeti eseményről van szó, a vizit fontosságát az adja, hogy Mauritius tölti be az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Csoport miniszteri tanácsának elnöki tisztségét jelenleg. Leszögezte, hogy az Országgyűlés döntésének megfelelően a kormány mindaddig nem engedélyezte a megállapodás aláírását, amíg meg nem kapta a szükséges garanciákat, és ezt az utóbbi hetek tárgyalásai során sikerült kiharcolni. Közölte, hogy az Európai Unió valamint az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Csoport között tervezett, úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodásnak három pillére van: a gazdasági együttműködés, a migráció, illetve az egyéb ügyek, például a szexuális jogok.
A főváros nem fizeti meg a rá kirótt szolidaritási adó teljes összegét – közölte a főpolgármester szerdán Budapesten, úgy fogalmazva: a fővárosi önkormányzat felfüggeszti a kormány „finanszírozását” az elkövetkező hónapokban. Karácsony Gergely a főváros „túlélőprogramját” ismertető rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta: vitatják a szolidaritási adó törvényességét, amely az idén 58 milliárd forint terhet jelent, ezért a közigazgatási bíróságon pert indítanak az összeg csökkentése érdekében. Az adónemnek azt a részét, amit törvényesnek gondolnak, befizetik, az általuk vitatott részt viszont „nem tudjuk és nem is akarjuk befizetni”. Karácsony Gergely az MTI kérdésére úgy válaszolt: az 58 milliárd forintból 33 milliárdot fizetnek meg. Ez a jogi álláspontjuk – fűzte hozzá a főpolgármester.
Növelni kell az erdők területét, és törekedni kell arra, hogy azok minél nagyobb arányban legyenek természetes, őshonos erdők – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke. A politikus emlékeztetett az Európai Unió 2050-re esedékes klímasemlegességi célkitűzésére, vagyis ekkorra már csak annyi szén-dioxidot termelhet a közösség, amennyit az erdők és a növényekkel borított területek képesek elnyelni. Ehhez nemcsak a szén-dioxid kibocsátást kell csökkenteni, de az erdők területét is növelni kell! – hangsúlyozta Schmuck Erzsébet.
Külföldi hírek:
Az Izraeli Védelmi Erők bemutatták az új katonai szolgálatra vonatkozó tervüket. Az új modell szerint a sorkatonai szolgálat 24-36 hónapig tart, amelyet a katonaság határoz meg az egyes szerepkörökhöz szükséges kiképzés alapján. A 32 hónapig szolgálatot teljesítő férfi és női sorkatonák a 25. hónaptól kezdődően többletfizetésben részesülnek. Az új modell elsősorban a harcosok és a technológiai egységek katonái számára releváns. Joáv Gallant védelmi miniszter támogatja a modellt. A koalíció mindeközben új törvénytervezetet készít elő, amely az ultraortodox pártok nyomására csökkenteni kívánja a jesiva tanulók szolgálat alóli felmentésének felső korhatárát. A javaslat szerint a jelenlegi 26-ról 23 vagy 21 évre csökkentenék a végleges felmentési korhatárt. Míg a katonákat általában 18 éves koruktól sorozzák be, sok jesiva diákról úgy vélik, hogy azért maradnak a szokásosnál tovább a vallási tanulmányi programban, hogy elkerüljék a besorozást tanulmányi halasztást kérve. A korhatár csökkentésével a kormány azt reméli, hogy ez az ultraortodoxok férfiakat arra ösztönzi, hogy elhagyják a jesivát, és fiatalabb korukban lépjenek a munkaerőpiacra.
Az Izraeli Védelmi Erők szerdán bejelentették, hogy zárlatot rendelnek el Ciszjordániában, és a közelgő Yom HaZikaron, azaz Emlékezés Napja, illetve a Függetlenség Napja alatt lezárják az átkelőhelyeket a palesztinok előtt. A Gázai övezet határátkelői is zárva lesznek. A zárlat április 24-én, hétfőn 17 órakor kezdődik és április 26-án, szerdán 23:59-ig tart. Az IDF közölte, hogy a palesztinok számára a határátkelőket „a helyzetértékeléstől függően” nyitják meg újra. A zárlatok alól kivételt tesznek humanitárius és egyéb rendkívüli esetekben, de ehhez a védelmi minisztérium palesztin területekkel történő kormányzati tevékenységek koordinációért felelős szervezet jóváhagyása szükséges.
A biztonsági erőknek sikerült letartóztatni azt a terroristát, aki kedden Jeruzsálemben lövöldözős támadást hajtott végre, megsebesítve két breszláv haszidot a Simon Hatzadik negyedben. Az Izraeli Védelmi Erők, a Jamam terrorelhárító egység közös akciója során, a Sabak belbiztonsági szolgálat hírszerzési információival támogatva, a harcosok a szamáriai Sechemben letartóztatták a gyanúsítottat. A 15 éves terrorista, a sechemi Aszkar menekülttáborból lakosa, már a nyomozás kezdeti szakaszában összefüggésbe hozta magát az incidenssel. Átadták a Sabaknak kihallgatásra. „Nagy számú erőt vetettünk be, és a pontos hírszerzési információknak köszönhetően sikerült elkapnunk a terroristát” – közölte Jáákov ‘Kobi’ Sabtáj rendőrfőkapitány.
Bulgária átmeneti tilalmat rendel el az Ukrajnából származó gabonafélék importjára, a tranzitot kivéve – közölte Galab Donev ügyvivő miniszterelnök. „Az elmúlt egy év során jelentős mennyiségű élelmiszer maradt az országban, és ez megzavarta az ellátási láncokat. Kénytelenek vagyunk bevezetni ezt az intézkedést, mert az európai hatóságok még mindig keresik a lehetséges megoldást” – közölte Donev. „Bulgária szolidáris marad Ukrajnával, de a bolgár termelők csődje semmit sem segít” – magyarázta. A bolgár gazdák március végén háromnapos tiltakozó akciót tartottak az országba beszállított ukrán gabona miatt. A tiltakozások résztvevői az ukrajnai gabona – mindenekelőtt a búza és a napraforgó – behozatalának leállítását követelték, mert véleményük szerint az ukrán termékek alacsony ára versenyképtelenné teszi a bulgáriai gabonát.
Több NATO-tagország és más partnerországok részvételével négynapos kibervédelmi gyakorlat kezdődött Észtországban. A virtuális gyakorlaton 38 ország csapatai négy napon át védik a meglévő számítógépes rendszereket valós idejű támadásoktól, és kritikus helyzetekben alkalmazható taktikai és stratégiai döntéseket is tesztelnek – tájékoztatott a NATO kibertámadások elleni tallinni központja. Az április 21-ig zajló gyakorlaton a közlemény szerint több mint háromezren vesznek részt. „A kiberhadviselés talán nem annyira látható, mint a kinetikus hadviselés, de már része a háborúknak” – hangsúlyozta Hanno Pevkur észt védelmi miniszter, és az ukrajnai háborúra utalva hozzátette, hogy az elmúlt év megmutatta a hathatós kibervédelem jelentőségét.
Magyarország mindig a nemzetközi jog talaján állt, és kezdetétől fogva elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen, hiszen az erőszakot, az emberi jogi jogsértéseket, háborús bűncselekményeket, és a nemzetközi jog sorozatos megsértését egyértelműen ki kell vizsgálni, mert nem maradhatnak büntetlenül – jelentette ki Gál Kinga a Fidesz uniós parlamenti képviselője Strasbourgban. A képviselő a szerdai uniós parlamenti plenáris ülés oroszországi agressziót követő háborús bűncselekmények kivizsgálásáról szóló vitával kapcsolatban elmondta: „a magyar kormány a kezdetektől fogva elismerte Ukrajna önvédelemhez való jogát, és nagymértékű humanitárius segítséget biztosított Ukrajnának és Kárpátaljának.
A 80 évvel ezelőtt kirobbant varsói gettófelkelés zsidó harcosainak és az őket támogató földalatti lengyel Honi Hadsereg (AK) katonáinak hősiességét méltatta szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A felkelés évfordulója alkalmából Morawiecki Varsóban megkoszorúzta a Honi Hadsereg katonáinak belvárosi emléktábláját, majd beszédében hangsúlyozta: számára az a két zászló – a lengyel és a zsidó – jelképezi a varsói gettófelkelést, amely 1943 áprilisában egy ideig a gettó fala felett lobogott. „A zsidó felkelők a reménytelen helyzetben valójában azért fogtak fegyvert, hogy maguk válasszák meg haláluk módját” – jelentette ki a kormányfő, utalva a német erők többszörös túlerejére. A gettófelkelés napjairól szóló igazságnak része a Honi Hadsereg hősiessége is, amit tudatosítania kell a mai világnak – húzta alá. „A jobb élet és a jobb világ alapját az igazság és a jóvátétel kell, hogy képezze” – jelentette ki Morawiecki.
Jichák Herzog izraeli, Frank-Walter Steinmeier német és Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Varsóban részt vett a gettófelkelés 80. évfordulójára rendezett állami ceremónián, amely a gettóhősök emlékműve előtt zajlott a harcok kitörésének helyszínén. Jeruzsálemből jöttem ide, a szabad, szuverén, zsidó és demokratikus Izrael Állam örök fővárosából. Ide jöttem, és velem – velünk – itt vannak egész családok, egész közösségek fiai és lányai, akik a pezsgő zsidó élet, az évezredes történelem, a lengyel zsidóság gazdag és virágzó civilizációjának szimbólumai voltak és továbbra is azok; a hatalmas bátorság szimbólumaiként állnak természetesen a gettókban, táborokban és erdőkben, mindenütt, mindig és minden módon a szörnyű holokauszt mészárlása során, amely a második világháború alatt ért bennünket. Ide jöttünk, nyolcvan esztendővel azután, hogy kitört a varsói gettófelkelés, a hősiesség jelképe, az emberiség legsötétebb órájában – fogalmazott Herzog.
Dél-Korea katonai segítséget nyújthat Ukrajnának, ha nagyobb támadás éri az ország civil lakosságát – mondta el Jun Szok Jol dél-koreai elnök egy interjúban, arra utalva, hogy Szöul túlléphet eddigi álláspontján, amely szerint csak humanitárius és gazdasági támogatást biztosít Ukrajnának. Az amerikai látogatásra készülő Jun jelezte: kormánya mérlegeli annak lehetőségeit, miként tudná segíteni Kijevet a védekezésben és az újjáépítésben. Hozzátette: országa is jelentős nemzetközi segítséget kapott az 1950-53-as koreai háború alatt. „Ha olyasmire kerül sor, amit a nemzetközi közösség nem nézhet el, például egy nagyszabású támadásra a civilek ellen, mészárlásra vagy a háborús törvények súlyos megsértésére, nem maradhatunk kizárólag a humanitárius vagy pénzügyi támogatásnál” – hangsúlyozta Jun.
A latin-amerikai körúton tartózkodó Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Caracasban úgy vélekedett, hogy Oroszországnak és a térség államainak „egyesíteniük kell erőiket” a nyugati „zsarolással” szemben. Lavrov venezuelai kollégájával, Yván Gil Pintóval tartott közös sajtótájékoztatóján, arra utalt, hogy a világ „többpólusú”. Brazília után Venezuela volt Lavrov latin-amerikai körútjának második állomása. A tervek szerint ellátogat még Kubába és Nicaraguába is. Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta: „Venezuela, Kuba és Nicaragua olyan országok, amelyek a saját útjukat járják”. Mindhárom országban szocialista ihletésű kormányok vannak, és feszült a viszonyuk az Egyesült Államokkal. Lavrov kitért az országa által indított ukrajnai háborúra is, arról biztosítva hallgatóságát, hogy az ukrajnai helyzetet és a világ más konfliktusait az ENSZ Alapokmányának az államok szuverén egyenlőségére vonatkozó elvei és a biztonság oszthatatlanságának elve alapján fogják megoldani.
Időjárás:
Ma már többnyire mindenütt a napsütésé lesz a főszerep.
Este is marad a felhőktől mentes idő, csillagfényes égboltra számíthatunk.
A hőmérséklet jellemzően 17 – 20 fok köré emelkedik.
