A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.04.02.
Újra van a parlamentben elfogadott idei költségvetés.
Gazdaságtörténeti csoda, ha év végére egyszámjegyű lesz az infláció – véli a jegybank.
A legfőbb ügyész is jogsértőnek tartja a Vodafone-üzletet, de nem lép.
Az ukrajnai háborúban sorsdöntőnek ígérkeznek a Bahmut környéki harcok.
Hírek:
Az igazságügyi miniszter szerint Magyarország a megadott határidőre teljesítette Brüsszel minden eredeti feltételét. Varga Judit azonban úgy látja, ahelyett, hogy kifizetnék a támogatásokat, az Európai Bizottság húzza az időt. A nyilatkozat előzménye, hogy az unió központjából származó értesülések szerint az egyeztetések nem zárultak még le, emiatt egyelőre nem is szabadítják fel a tavaly zárolt forrásokat Magyarország számára. Az unióval is tárgyaló területfejlesztési miniszter egyébként a jövő héten újra Brüsszelben egyeztet. Navracsics Tibor a költségvetési biztossal, Johannes Hahnnal vitatja meg, mi hiányzik még a reménybeli megállapodáshoz.
A parlament kormánypárti többsége ismét elfogadta az idei költségvetést, pontosabban a módosított változatot. A büdzséről már tavaly nyáron szavaztak, de a gazdasági helyzet alapvető változásai miatt jelentősen át kellett írni. Az új változat rendelet formájában már december végén megjelent, de most a kormány az országgyűlés jóváhagyását kérte hozzá. A Költségvetési Tanács előzőleg hozzájárult a módosításokhoz, de felhívta a figyelmet, hogy ezt a büdzsét is kockázatok övezik. Ez többek között szükségessé tesz takarékossági intézkedéseket, különben jelentős többletkiadásokra lenne szükség, ami viszont növelhetné az államadósságot. A tanács szorgalmazta a költségvetési deficit csökkentését, ami előmozdítja az egyensúly helyreállását a gazdaság más területein is.
A parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke szerint itthon is a bevált európai gyakorlatot kellene követni a költségvetés jóváhagyásához. Az lenne tehát a kedvező, ha november-decemberben véglegesítenék és ezzel elkerülhetnék azt, ami most történt. Vajda Zoltán kifejtette, lényegében színjáték zajlott az ügyben a parlamentben, de az jól érzékelteti az eseményeket, hogy a kormánypártok ezúttal sem fogadtak el egyetlen ellenzéki módosítást sem. Úgy fogalmazott, ezért kellett ismét szavazni a büdzséről, mert azt még a kormány sem tartotta megengedhetőnek, hogy – idézem – egy felcsúti mosókonyha mögött döntsenek egy rendelettel az ország vitathatatlanul legfontosabb törvényéről. Emiatt akartak hozzá parlamenti szentesítést – tette hozzá.
A jegybank alelnöke szerint a következő hónapokban a fogyasztóiár-index előbb lassú, majd egyre gyorsabb ütemű mérséklődése várható. Virág Barnabás azt mondta, így az év végére elérhető lehet az egyszámjegyű infláció, ami azonban gazdaságtörténetileg nagy eredmény lesz. Kifejtette azt is, a magas infláció megtörése fegyelmezett és összehangolt intézkedésekkel érhető el. Adataik szerint korábban 2-2,5 év alatt lehetett letörni a mostanihoz hasonló, 20 százalék feletti, magas inflációt. Megjegyezte, hogy romlott a globális befektetői hangulat a pénzpiaci turbulenciák hatására. A jegybank azonban kiemelten figyeli a nemzetközi pénzpiacokon megnövekedett bizonytalanság következményeit.
A miniszterelnök szerint az Európai Unió jelenleg nem felel meg két legfőbb céljának, amiért létrehozták. Egyrészt háborúpárti intézményrendszerré vált, ugyanakkor feladta azt a célját is, hogy jóléti intézmény legyen. Orbán Viktor azzal érvelt, hogy a tűzszünetet és a béketárgyalásokat szorgalmazó magyar álláspontnak világszerte egyre több híve van. Szerinte továbbra is reális veszély a harmadik világháború, ezért most mindenkinek a tűzszünetet kellene támogatnia, mert a fegyverszállítások csak több áldozatot hoznak. Orbán Viktor úgy látja, a magyar ellenzék is háborúpárti, noha a parlamentben pénteken elfogadott békepárti nyilatkozat esélyt kínált arra, hogy változtassanak álláspontjukon.
A magyar államfő szerint nem elég a tűzszünet és a béketárgyalások mielőbbi megkezdése az orosz-ukrán háborúban, arra is szükség van, hogy Oroszország vonja vissza a csapatait ukrán területekről. Novák Katalin úgy fogalmazott, olyan béketerv kell, amely nem jár Oroszország győzelmével. Minderről három napos törökországi látogatásán beszélt. Tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és felkereste a közelmúltban pusztító földrengés által érintett területeket is. Az államfő további magyar segítséget ígért a helyreállításhoz. Egyúttal megköszönte, hogy Törökország közvetítő szerepet vállalt a háborúzó államok között és leszögezte, mindent meg kell tenni a háború eszkalálódásának megakadályozására.
Az amerikai vezérkar főnöke úgy látja, a kelet-ukrajnai Bahmut városáért folyó csata olyan az oroszoknak, mint egy hatalmas vágóhíd. Mark Milley tábornokot szerint a városért folyó küzdelem még távolról sem ért véget, bár az ukrán katonai vezetés is elismerte, hogy előre törtek az oroszok. Tény viszont, hogy hónapok óta sikertelenül ostromolják a várost. Az orosz zsoldosok vezetője is elismerte, hogy jelentős veszteségeket szenvedtek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, ha Bahmutnál vereséget szenvednek, akkor az ukrán társadalom azt követeli majd tőle, hogy kössön kompromisszumot a támadókkal. Hozzátette azonban, ez a veszély még nem fenyeget.
A világ nem nézi tétlenül az ukrajnai háborút és a nyugat egységes fellépéséből mindenki erőt meríthet a béke és a szabadság védelméhez. Egyebek között erről beszélt az új brit uralkodó a berlini parlamentben. III. Károly három napos látogatást tett Németországban. Ez volt első hivatalos útja és Párizs helyett ment Berlinbe, miután a nyugdíjreform miatt elhúzódó franciaországi zavargások úticélja megváltoztatására késztették. Beszédében kiemelte Nagy-Britannia és Németország szoros történelmi kapcsolatait és kiállt amellett, hogy együtt védjék meg a szabadságot és a demokráciát.
Az izraeli kormányfő a jelek szerint elfogadta az államfő értékelését, miszerint polgárháborúval fenyegetett az igazságügyi rendszer tervezett átalakítása. Benjámin Netanjahu a nemzet iránti felelősségre hivatkozott, amikor belement, hogy a nyárig elhalasszák az átalakítást. Jelezte, hogy kész a tárgyalásokra és a közmegegyezésre. Előzőleg a szakszervezetek már országos sztrájkkal fenyegetőztek és egymást érték a sok tízezres tüntetések. A tervek szerint most Jichak Hercog álamfő irányításával kezdődnek majd egyeztetések a törvénytervezetről, amely eredeti formájában a jobboldali kormány kezébe adta volna az igazságszolgáltatás feletti ellenőrzést.
Itthon már több mint huszonötezer orvos, vagyis az aktív gyógyítók mintegy 70 százaléka jelezte, hogy megtartja a kamarai tagságát. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint egyikük sem kényszerből döntött így, hanem mert aktívan akarnak tenni az orvostársadalomért. Kincses Gyula úgy vélte, az ellenük indított támadások hátterében van egy formális indok, ami azonban hazugságon alapul – ez pedig az, hogy megfenyegették azokat az orvosokat, akik aláírták az új ügyeleti szerződést. A valós ok feltehetően az lehetett, hogy a kormány végre nekilátott az egészségügy átalakításának, amivel egyébként a kamara is egyetért. Hozzátette, az alapelvekben semmiféle érdemi nézetkülönbségük nincs a kormánnyal.
Várhatóan júniustól változik meg a pedagógusok jogállása. Ezt erősítette meg egy ellenzéki képviselő kérdésre adott válaszában a Belügyminisztérium államtitkára. Megszűnik tehát a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, és helyébe lép a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony. Rétvári Bence szerint ugyanis azt akarják, hogy a pedagógusokra önálló, a hivatás presztízsét is tükröző törvény vonatkozzon. A tervezett változtatást az érintettek és az érdekképviseletek egyre erősödő tiltakozása ellenére kívánják életbe léptetni. Egy nemrég készült felmérés is azt mutatta, hogy a pedagógusok többsége továbbra is közalkalmazott lenne. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke úgy vélte, az oktatásban dolgozók problémáit szakmailag kellene megoldani, nem pedig bürokratikus intézkedésekkel.
A legfőbb ügyész elismerte, hogy jogsértő volt a Vodafone megvásárlása. Polt Péter a szocialista párt frakcióvezetőjének kérdésére azt válaszolta, hogy ennek ellenére sem indít semmisségi pert az ügyben. Azzal érvelt ugyanis, hogy bár a szerződés valóban törvénybe ütközik, mivel nem készült róla magyar nyelvű adás-vételi szerződés, viszont a közérdek nem sérült és emiatt nincs jogalap az ügyészi fellépésre. Tóth Bertalan jelezte, hogy újabb kérdésre készül. Szerinte ugyanis kétséges, hogy nem sérül a közérdek, amikor egy veszteséges cég 49 százalékos üzletrészét több mint 300 milliárd forint közpénz kifizetésével vásárolnak meg.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóosztálya szerint nem lesz hatása a katolikus egyházfő április végére tervezett magyarországi látogatására annak, hogy a héten kórházban kezelték. A Vatikánban azt közölték, Ferenc pápának légzési problémái voltak, ezért kellett kórházba mennie. Hivatalos programjait erre a hétre lemondták, de abban bíznak, hogy húsvét előtt már újra el tudja látni feladatait. Az egyházfő három napos hivatalos budapesti látogatása április 28-án kezdődne. A tervek szerint több találkozója lesz és több beszédet is tart. A legnagyobb eseménynek a Kossuth téren tartandó szentmise ígérkezik április 30-án.
Budapesten egy hónapon belül kell dönteni a Magyar Állami Operaház főigazgatói székére beérkezett pályázatokról. A keddi határidőig összesen heten jelentkeztek a posztra. A jelenlegi vezető, Ókovács Szilveszter mellett két nemzetközi hírű operaénekes, Rost Andrea és Miklósa Erika is pályázott. A nyolc tagú bíráló bizottságban ismert zeneművészeken kívül benne van Rátóti Zoltán, a Színház és Filmművészeti egyetem rektora is. A testület javaslata alapján a végső döntést Csák János miniszter hozza majd meg. Emlékezetes, hogy az előző pályázati kiírást érvénytelennek minősítették, akkor ketten indultak. Azóta egyébként Ókovács Szilveszter már meghirdette a következő évad terveit is.
Időjárás:
A hétvégére ismét változékony lett az idő. Ma újabb felhőátvonulásokra kell számítani több-kevesebb napsütéssel. Szórványosan valószínű eső, zápor, helyenként zivatar. Sokfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik a szél. A hőmérséklet napközben 10 és 18 fok között alakul, estére 1 és 7 fok közé hűl le a levegő. A jövő héten pedig újabb hideghullám érkezik.
