A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.04.01.
Kompenzálják azokat a praxisokat, amelyek az új finanszírozási rendszer miatt bevételkiesést tapasztalnak – jelentette be Takács Péter.
„Brüsszelnek a közeljövőben ki kell fizetnie a Magyarországnak járó forrásokat” – írta az igazságügyi tárca sajtóirodája.
Izrael sikeresen fellőtte és pályára állította az „Ofek-13” kémműholdat az űrbe – közölte a védelmi minisztérium.
Ha az ukrán fegyveres erők nem nyerik meg a Donyeck megyei Bahmut városáért vívott csatát, az döntő változásokhoz vezethet az ukrán elnök szerint.
Belföldi hírek:
Kompenzálják azokat a praxisokat, amelyek az új finanszírozási rendszer miatt bevételkiesést tapasztalnak – jelentette be a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón Takács Péter. Az egészségügyi államtitkár kiemelte: a praxisok finanszírozási rendszerének módosítása azt a célt szolgálja, hogy a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és a fogorvosok a terhelésnek megfelelő finanszírozásban részesüljenek. Tapasztalataik szerint azonban méltánytalan eltérések vannak a praxisok között, ami a finanszírozásra is hatással van. Kiemelte azt is, hogy az egy betegre jutó havi finanszírozást illetően is óriási eltérések vannak, holott a háziorvosok munkáját illetően nincs nagy eltérés. Kiemelte azt is, hogy az egy betegre jutó havi finanszírozást illetően is óriási eltérések vannak, holott a háziorvosok munkáját illetően nincs nagy eltérés. A háziorvosi finanszírozás átalakítása tehát ezeket a méltánytalanságokat szeretné orvosolni – hangsúlyozta Takács Péter.
Idén is kiírják a helyi nemzetiségi önkormányzatok számára a kisebb értékű beruházást támogató pályázatot – jelentette be a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a Nikola Tesla Szerb Közoktatási Központban tartott szerb nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjak átadóünnepségén. Soltész Miklós közölte, a pályázatot immár negyedszer írják ki, a rendelkezésre álló keret 630 millió forint. A pályázók legfeljebb 5 millió forintot nyerhetnek el. Támogatást lehet elnyerni például kultúrház kifestésére, egy iroda rendbetételére, vagy eszközbeszerzésre – mondta az államtitkár. Közölte, a támogatási formát a koronavírus-járvány alatt vezették be, és az elmúlt három évben több mint egymilliárd forintot tudtak szétosztani 307 település és 761 pályázó között.
„Brüsszelnek a közeljövőben ki kell fizetnie a Magyarországnak járó forrásokat. Magyarország Brüsszel minden eredeti feltételét teljesítette a megadott határidőre” – reagált a Varga Judit által vezetett igazságügyi tárca sajtóirodája az atv.hu-nak arra, hogy Ujhelyi István EP-képviselő korábban azt mondta: Brüsszelben több európai bizottsági igazgatósággal tárgyalt, és kigyűjtötte mind a 27 pontot, amit a kormánynak teljesítenie kellene március 31-ig, és az ő gyűjtése alapján ennek a hetven százalékára az van írva: „elfogadhatatlan vagy nem teljesített a kormány javaslata”. A Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztérium szerint Magyarország Brüsszel minden eredeti feltételét teljesítette a megadott határidőre.
A légúti figyelőszolgálat adatai szerint 39 400 influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak a múlt héten – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) heti jelentésében, csütörtökön. Azt írták: március 20. és 26. között az országban 215 700-an fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük 39 400 influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak. Az utóbbiak esetében a betegek 41,7 százaléka gyerek, 29,6 százaléka 15-34 éves volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 20,6 százaléka, 8,1 százalékuk pedig a 60 éven felüliek közül került ki. A múlt héten három közigazgatási területen – Budapest, Fejér és Vas vármegye – nőtt, 11 területen csökkent és hat területen (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy) nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva.
Külföldi hírek:
Izrael sikeresen fellőtte az „Ofek-13” kémműholdat az űrbe – közölte a védelmi minisztérium. A műhold, amely a legújabb, az izraeli megfigyelőeszközök között az űrben, jobb minőségű képeket biztosít majd a hadseregnek, mint eddigi elődei. „Az ‘Ofek-13’ műhold egy fejlett képességekkel rendelkező, szintetikus nyílású radaros, megfigyelő műhold” – áll a védelmi minisztériumnak a kilövést követő közleményében. A minisztérium egy második közleményében néhány órával az indítás után arról tájékoztatott, hogy a műhold „sikeresen pályára állt, megkezdte az adatátvitelt, és az eredeti indítási terveknek megfelelően el is végezte a kezdeti ellenőrzéseket”.
Nikki Haley, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete és republikánus színekben induló, 2024-es elnökjelölt-aspiráns bírálta Joe Bident a Benjámin Netanjahunak címzett megjegyzései miatt. „Felháborító, hogy Joe Biden kioktatja Izraelt egy olyan ügyben, amely teljes mértékben az ő belügyük” – fogalmazott Haley közleményében. „Mi sem szeretnénk, ha az izraeli kormány nyomást gyakorolna Amerikára a legfelsőbb bíróságunkat érintő kérdésekben, és ezt nem is tennék” – magyarázta. „Hagynunk kellene, hogy az izraeliek maguk döntsenek erről”. Ahogy arról beszámoltunk, Biden kijelentette, hogy Netanjahu „nem mehet tovább ezen az úton”, és reményét fejezte ki, hogy eláll a reformtól, amely lehetővé tenné a parlament számára, hogy felülbírálja a legfelsőbb bíróság döntéseit, és korlátozza a testület hatáskörét az elfogadott törvények felülvizsgálatára.
Ha az ukrán fegyveres erők nem nyerik meg a Donyeck megyei Bahmut városáért vívott csatát, erősödni fog az Ukrajnára nehezedő nemzetközi és országon belüli nyomás annak érdekében, hogy számára elfogadhatatlan kompromisszumokat kössön Oroszországgal – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij szerint egy bahmuti vereség esetén az ukrán társadalom kompromisszumot fog követelni. Úgy fogalmazott, „Társadalmunk fáradtnak fogja érezni magát, és arra fog kényszeríteni, hogy kompromisszumot kössek az ellenséggel” – mondta Ukrajna elnöke, de hozzáfűzte, hogy ő egyelőre nem érez ilyen nyomást.
Az Ukrajna elleni orosz támadó háború veszélyezteti Európa biztonságát és a demokratikus értékeket – jelentette ki III. Károly brit uralkodó a német szövetségi parlamentben. III. Károly a háromnapos németországi látogatása legfontosabb elemeként elmondott parlamenti beszédében kiemelte, hogy a háború elképzelhetetlen szenvedést okoz ártatlan embereknek, életeket tesz tönkre és „brutálisan a földbe tiporja a szabadságot és az emberi méltóságot”. A világ azonban nem nézi mindezt tétlenül, és „egységünkből erőt meríthetünk Ukrajna, a béke és a szabadság védelméhez” – mondta a király, rámutatva, hogy hazája és Németország Ukrajna legnagyobb támogatója Európában. „Fontos vezető szerepet vállaltunk, határozottan reagáltunk, és meghoztunk döntéseket, amelyek korábban talán elképzelhetetlenek lettek volna” – tette hozzá III. Károly. Aláhúzta: „rendkívül bátor, fontos és üdvözlendő”, hogy Németország igen jelentős katonai támogatást nyújt az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának.
Hivatali visszaéléssel, az alapvető emberi jogok, az egyesülési jog és a szólásszabadság megsértésével vádolják Románia kormányfőtitkárságát a „December 15. – A román-magyar szolidaritás napja” egyesület kezdeményezői, amiért elutasította a bejegyzés előtt álló civil szervezet névválasztását – közölték sajtótájékoztatójukon csütörtökön Temesváron. Gabriel Andreescu emberi jogi aktivista, Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke és Szilágyi Zsolt, Tőkés László korábbi kabinetfőnöke elmondták: Marian Neacsu kormányfőtitkár menesztését és a kormánypártok állásfoglalását kérik a kérdésben. A kormányfőtitkárság azzal indokolta az egyesület nevének elutasítását, hogy a romániai köztudatban 1989. december 16. él a rendszerváltó forradalom kezdőnapjaként, és névváltoztatást kért. A kezdeményezők szerint a kormányszerv ezzel átlépte hatáskörét, és úgy vélik, valójában a „román-magyar szolidaritás” kifejezés zavarja, ami szerintük az egykori Securitate mentalitását és gyakorlatát idézi.
Korábbi gyakorlatát kibővítve az Európai Bizottság az európai uniós tagállamok közszolgálati médiájának helyzetét és az Emberi Jogok Európai Bíróságán született ítéletek végrehajtását is vizsgálja a tavalyi évre vonatkozó jogállamisági jelentésben, amelyet várhatóan júliusban tesz közzé – jelentette be Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén. Mint mondta a jelentés olyan aktuális kérdésekkel is foglalkozik, mint a nemzeti fékek és ellensúlyok működése a tagállamok koronavírus-járványra adott intézkedéseiben, továbbá a kémszoftverek, különösen a Pegasus szoftver használata több tagállamban. Az EP plénuma csütörtökön vitatta meg három uniós tagállam, Görögország, Málta és Spanyolország jogállami jelentéstervezetét. Jourová Máltával kapcsolatban elmondta, ott továbbra is vannak kihívások. Görögországot illetően a bizottság ajánlásokat fogalmazott meg arra, hogy vegye figyelembe a bírói kinevezésekre vonatkozó európai normákat. „A médiaágazat kihívásai, például a tulajdonviszonyok átláthatósága, az újságírók elleni fenyegetések és támadások, illetve a médiaszabályozók forrásainak megfelelősége szintén továbbra is aggodalomra ad okot” – emelte ki a biztos.
Kémkedés vádjával letartóztatták Jekatyerinburgban Evan Gershkovichot, a The Wall Street Journal amerikai napilap tudósítóját – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). A közlemény szerint Gershkovich „titkos információkat gyűjtött az orosz hadiipari komplexum egyik vállalkozásának tevékenységéről”. Az FSZB nem hozta nyilvánosságra, hogy mikor tartóztatták le az újságírót. Gershkovich akár húszéves börtönbüntetést is kaphat, ha kémkedésért elítélik. A The Wall Street Journal honlapja szerint Evan Gershkovich Oroszországról, Ukrajnáról és a Szovjetunió utódállamairól írt tudósításokat. Korábban az AFP francia hírügynökség és a The Moscow Times angol és orosz nyelvű napilap tudósítója volt, valamint az amerikai The New York Times napilapnál is dolgozott.
Időjárás:
Ma egy érkező hidegfront okozhat szeles és ismét hűvösebb időt. Többfelé előfordulhat kisebb eső.
Este is marad a borús, felhős égbolt.
A hőmérséklet jellemzően 11 – 16 fok köré emelkedik.
