Járiv Levin ideiglenes Kneszet-elnök lesz, biztosítva a Ben-Gvir, Szmotrich és Deri féle törvények előzetes megszavazását

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.12.13.

Sikerült olyan mentességeket elérni, hogy az Európai Unió Oroszországgal szemben készülő kilencedik szankciós csomagja ne veszélyeztesse Magyarország nemzeti érdekeit, közölte Szijjártó Péter.

Oktatási nemzeti kerekasztal összehívását kérte hétfőn a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a kormánytól.

Járiv Levin ideiglenes Kneszet-elnök lesz, biztosítva a Ben-Gvir, Szmotrich és Deri féle törvények előzetes megszavazását.

Az Európai Unió (EU) energiaellátása a tél folyamán biztosított, jövőre azonban akár 30 milliárd köbméter gáz hiányával is számolni kell – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Belföldi hírek:

Orbán Viktor miniszterelnök az e heti uniós csúcstalálkozót előkészítő videókonferencián vett részt hétfő délelőtt – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A Charles Michel, az Európai Tanács elnöke által kezdeményezett tárgyalásba a magyar kormányfőn kívül bekapcsolódott az észt, a finn, az ír, az osztrák, a szlovák, a cseh és a svéd miniszterelnök, valamint a bolgár államfő is. A tanácsülés előzetes napirendje szerint az EU állam- és kormányfői többek között az orosz-ukrán háború ügyét, energetikai, gazdasági, valamint biztonsági és védelmi kérdéseket vesznek napirendre a csütörtökön kezdődő tárgyalásokon.

Sikerült olyan mentességeket elérni, hogy az Európai Unió Oroszországgal szemben készülő kilencedik szankciós csomagja ne veszélyeztesse Magyarország nemzeti érdekeit, így annak nem képezik részét újabb, energiaszektort érintő intézkedések – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.  Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján mindenekelőtt sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vitát a béketeremtés helyett továbbra is a büntetőintézkedések uralták, holott már bebizonyosodott, hogy azok „kudarcot vallottak és elhibázott politikát jelentenek”. Ennek ellenére azt jó hírnek nevezte, hogy az újabb szankciós csomagot előkészítő tárgyalások során a kormány érvényt tudott szerezni a magyar érdekeknek, így nem lesznek újabb, energiaszektort érintő intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtási tilalmat illetően is sikerült kivételként meghatároztatni a nukleáris energiát minden esetben.

Az elmúlt időszakban, de különösen az elmúlt két évben egy olyan média környezet alakult ki, ahol a magyar kormány által követett és közvetített logika köszönőviszonyban sincs azzal a képpel, amit a nemzetközi sajtó egy része kíván láttatni az országról, mondta Kovács Zoltán, a miniszterelnökség nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára a Heti TV Pirkadat című műsorában. Természetesen a feladat az, hogy ezt a logikát ismertetni kell. Erre hozta fel Kovács Zoltán példának, hogy a miniszterelnök, amikor a német kancellárnál járt, akkor utána részt vett a német sajtó által rendezett háttérbeszélgetésen, ahol igen ellenséges volt a hangulat. Ám összességében arra a következtetésre jutottak, hogy a miniszterelnök által elmondottaknak, a magyar kormány által követett logika igenis következetes. Azt is elismerték ennek a találkozónak a végén, hogy a magyar logikának van közép-európai érdeke és értéke is. Kovács Zoltán beszélt a visegrádi együttműködésről, amiről elmondta, látni kell, ez nem önmagáért van, hanem itt érdekeket, értékeket hoznak össze, közép-európaiakat. Kovács Zoltán az orosz-ukrán háborúról is beszélt. Mint megjegyezte, a magyar kormány mindig is a béke mellett volt.

Oktatási nemzeti kerekasztal összehívását kérte hétfőn a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)a kormánytól. Az érdekképviseleti szervezet azt írta: a tiltakozók közös álláspontjával megegyezően úgy gondolja, az oktatás nemzeti ügy, hosszú évek alatt kialakult súlyos válságát csak nemzeti egyetértéssel lehet megoldani. A PSZ szeretné, ha a kormány egyeztetésre hívná az oktatás összes szereplőjét, a szakszervezeteket, a szakmai és civil szervezeteket, a diákok és szülők képviselőit. A szakszervezet átláthatatlannak nevezte a kormány oktatásügyi egyeztetéseit. Az államtitkárság fővárosi gimnáziumok igazgatóit hívta meg, a hétvégi kormányülésen pedig részt vett a köznevelésért felelős államtitkár és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is, miközben erről nem tájékoztatták a közvéleményt – írták. A PSZ emlékeztetett: korábban kormánybiztos kinevezését kérték az oktatás problémáinak megoldására, de a miniszterelnök ezt nem teljesítette, „holott már régen nem a pedagógusok bérharcáról van szó”.

Külföldi hírek:

Benjamin Netanjahu miniszterelnök-jelölt előzetes, 28 napos kormányalakítási megbízatása éjfélkor lejárt. Jichák Herzog elnök a lehetséges két hét helyett, újabb tíz napos hosszabbításra adta áldását, ilymódon hétfőtől elkezdődött a visszaszámlálás. Netanjahu hatodik kormányának megalakulása egyelőre a koalíciós tárgyalások illetve megállapodások véglegesítése valamint, számos – a frakciók által feltételként szabott előzetesen ratifikálándó törvénytől függ. A szokásostól eltérő, kormányon kívüli törvények megszavazásának napirendre tűzését illetően, első körben a Likud belső érdekeit képviselő Kneszet-elnök beiktatására van szükség, amely szintén nem szokás a kormány beiktatása előtt.  A csere lehetővé fogja tenni a törvényjavaslatok gyors megszavazását a minisztériumi hatóságok átrendezésére és bizonyos esetekben kiterjesztésére, valamint a Likud és koalíciós partnerei által elfogadott kinevezések rögzítésére, amelyek az új kormány megalakulását és létezését biztosítja. A jelenlegi elnök, Miki Lévi leváltásához elegendő legalább 61 többségi szavazat, elvileg Netanjahu rendelkezésére állt eddig is, de leendő koalíciós partnerei szavazataikat addig jegelték, amíg megfelelő biztosítékokat nem kaptak követeléseik teljesítése végett. Netanjahu még nem tudott dűlőre jutni az új elnök kilétét illetően. A Likud közleménye szerint Netanjahu közeli bizalmasát, Járiv Levint nevezi ki elnöknek a folyamatok biztosítása végett. Levin várhatóan a következő kormány igazságügyi minisztere lesz, ezért kinevezése ideiglenes.

Egy arab lap szerint Izrael figyelmeztette Libanont, hogy lebombázhatja Bejrút nemzetközi repülőterét, miután azt állította, hogy Irán a közelmúltban fegyvereket szállított a Hezbollah terrorcsoportnak polgári járatokon keresztül. Az Asharq Al-Awsat arab nyelvű, Londonban megjelenő újság meg nem nevezett izraeli politikai forrásokra hivatkozva közölte, hogy Izrael vizsgálja a szaúdi finanszírozású al-Arabiya csatorna állításait, miszerint Irán nemrégiben fegyvereket csempészett Bejrút nemzetközi repülőterén keresztül. Az Asharq Al-Awsat ha azt valóban fegyvercsempészéshez használják. Az izraeli légierő elismerte, hogy csapásokat hajtott végre szíriai területen, célba véve az iráni fegyverszállítmányokat, amelyeket a Hezbollahnak szántak. Az izraeli légierő nagyrészt tartózkodott attól, hogy Libanonon belül is csapásokat hajtson végre, bár jelezte, hogy kész lenne erre.

Az Európai Unió (EU) energiaellátása a tél folyamán biztosított, jövőre azonban akár 30 milliárd köbméter gáz hiányával is számolni kell – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adataira hivatkozva azt mondta, az Európai Unió elegendő gázt biztosított az idei télre, de jövőre gázhiánnyal nézhet szembe, ha Oroszország tovább csökkenti a szállítást. Közölte, az EU talán már márciusban tendert indíthat gázvásárlásra, a közös beszerzés azonban addig nem valósítható meg, ameddig az EU-tagországok nem fogadták el az alapjául szolgáló rendeletet. A bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának elfogadására akár már a következő napokban megtörténhet.

A koholt vádak alapján elfogott ártatlan szerbek szabadon engedését követelte Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök. Emellett arra kérte a koszovói rendőrséget, hogy ne lépjenek Észak-Koszovó területére állig felfegyverkezett rendőrök, mert megzavarják a lakosság békéjét. Egyben a helyi szerbeket arra szólította fel, ne támadjanak a nemzetközi békefenntartókra, mert nem szabad alapot adni arra, hogy esetleg a koszovói szerbeket kiáltsák ki bűnösnek a fennálló feszültségek miatt. Koszovó északi, többségében szerbek lakta részén az utóbbi napokban lövések és robbanások hallatszottak, a helyi szerbek barikádokat építettek, és elzárták a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőhelyekhez vezető utakat. Így tiltakoznak az ellen, hogy a koszovói fegyveres erők a napokban többször is járőröztek a szerbek lakta térségben. Egy koszovói albán rendőrre rálőttek, másokat megtámadtak. Több embert is elfogtak, akiket a rendőrök elleni támadásokkal gyanúsítanak.

Újabb tüzérségi támadásokat hajtottak végre az orosz erők hétfőn a dél-ukrajnai Herszon és peremvidéke ellen, egy nő életét vesztette, négy további polgári személy pedig megsebesült a város egyik lakóövezetének ágyúzása közben – közölte a megyei ügyészség. A jelentés szerint a lakóépületekre leadott célzott lövések egyikével eltaláltak egy toronyházat, amelynek több lakása is kigyulladt. Herszont folyamatosan ágyúzzák az orosz erők azóta, hogy november közepén az ukrán erők visszavették az oroszok által elfoglalt megyeszékhelyt. Közben a Donyeck megyei Hirnik települést is lőtték hétfőn az orosz csapatok – adta hírül Pavlo Kirilenko megyei kormányzó. Az ukrán főügyészi hivatal tájékoztatása szerint a támadás következtében két civil életét vesztette és tíz megsérült. Kirileko hozzátette, hogy az orosz erők Uragan típusú rakéta-sorozatvetővel támadták a települést.

Időjárás:

Ma már több helyen napsütés látszik kialakulni. Este fokozatosan felhősödő, fagyos idő várható. A hőmérséklet jellemzően -1 -3 fok köré emelkedik.