Novák Katalin köztársasági elnök izraeli látogatásának első napjáról Kovács András, az Origó főmunkatársa Izraelből számolt be a Heti TV-nek

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.17.

Egyelőre alacsony nyomáson, de újraindult Magyarországra a Barátság vezetéken keresztüli kőolajszállítás.

Az MSZP szerint a közoktatás problémáinak megoldásához a béremelés nélkülözhetetlen.

Kovács András, az Origó főmunkatársa élőben jelentkezett be Izraelből a Heti TV-nek, hogy beszámoljon Novák Katalin köztársasági elnök izraeli látogatásának első napjáról.

Semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás lett volna Lengyelországgal szemben a Przewodówban történt robbanás – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.

Belföldi hírek:

Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV elsőként arra volt kíváncsi, hogy az Izraelben tárgyaló magyar honvédelmi miniszter kezdeményezett-e tárgyalásokat az ország légvédelmét biztosítandó Vaskupola rendszer megvételéről. Gulyás Gergely válaszában elmondta, miután Izraelben még nem alakult meg az új kormány a választások után, így Szalay-Bobrovniczky Kristóf csak a még pár napig hivatalban lévő ügyvezető miniszterrel tudott tárgyalni, így természetesen semmilyen megállapodás nem jöhetett létre. A Heti TV szerette volna tudni a kormány véleményét az Omán partjainál nemrégiben történt dróntámadás kapcsán, ahol egy tankerhajót ért találat, amelynek a szállítmánya Európába tartott. Azt is szerette volna a Heti TV megtudni, hogy nem kellene-e az EU külügyi biztosának is megszólalnia ebben az ügyben. A miniszter válaszában megjegyezte, ahogy a Lengyelországot ért rakétatámadás esetén is, úgy most is meg kell várni a vizsgálat eredményét, kik és miért támadták meg a hajót, és erre majd politikai választ kell adni. Ugyanakkor leszögezte, Magyarország nem tudja befolyásolni az EU külpolitikáját, a külügyi biztos mozgását. Végezetül a Heti TV a kormány véleményét szerette volna tudni abban az ügyben is, hogy az egyik parlamenti párt állatvédelmi okokra hivatkozva szeretné a kóser vágást betiltani. Gulyás Gergely leszögezte, a kormány a kóser vágást a vallásszabadság ügyének tekinti, azaz semmilyen módon nem kívánja korlátozni a kóser vágást.

Egyelőre alacsony nyomáson, de újraindult Magyarországra a Barátság vezetéken keresztüli kőolajszállítás, amely előző nap leállt az ukrajnai energetikai hálózatot ért orosz rakétatámadások miatt – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban. A tárcavezető közölte, hogy újraindult a kőolajszállítás hazánk irányába, miután a keddi orosz légicsapásokban megsérült Ukrajnában a Magyarország kőolajellátásának gyakorlatilag egészéért felelős Barátság vezeték működését biztosító egyik transzformátorállomás is. Hozzátette, a jelenlegi fázisban még alacsony nyomással, de zajlanak a műszaki munkálatok a normális szint helyreállítása érdekében. A. Szijjártó Péter az előző napi lengyelországi rakétaincidens legfrissebb fejleményeiről is beszámolt. Elmondta, hogy lezajlott a NATO-tagállamok képviselőinek rendkívüli tanácskozása Brüsszelben, és a lengyel kormány végül nem kérte, hogy erre az észak-atlanti szerződés 4. cikke szerinti konzultációs eljárás keretében kerüljön sor.

Az MSZP szerint a közoktatás problémáinak megoldásához a béremelés nélkülözhetetlen, de önmagában, szerkezetváltás nélkül nem elégséges. Hiller István, az MSZP választmányának elnöke azt mondta, az MSZP szerint a pedagógusok béremelését a központi költségvetésnek kell állnia, ugyanis az Európai Unió „társfinanszírozói” szerepe csak néhány évre szól, utána úgyis át kell vennie a költségvetésnek a finanszírozást. Ugyanakkor a közoktatás problémáinak megoldáshoz a béremelés önmagában, szerkezetváltás nélkül nem elégséges, ezért szakmai-politikai egyeztetést kell kezdeni a szakszervezetekkel, a szakmai és civil szervezetekkel – hívta fel rá a figyelmet az ellenzéki politikus. Hiller István ismertette pártja ötpontos javaslatát a problémák megoldására. Az MSZP szerint a Nemzeti alaptanterv nem tölti be feladatát, ezért hatályon kívül kell helyezni, helyette átmeneti megoldásként a Csépe Valéria akadémikus és munkatársai által kidolgozott tantervet kellene használni.

Külföldi hírek:

Megkezdte kétnapos munkalátogatását Izraelbe Novák Katalin köztársasági elnök. Kovács András, az Origó főmunkatársa élőben jelentkezett Izraelből a Heti TV-nek. Kovács András elmondta, Novák Katalin Szalay-Bobrovniczky Kristóffal közösen elsőként az izraeli Vaskupola rendszert tekintették meg. Novák Katalin a közösségi-oldalán azt írta „Ha valahol, Izraelben tudják, hogyan kell egy országot megvédeni.” Kovács András arról is beszámolt, hogy a rendszer megtekintésének az adott aktualitást, hogy Lengyelországban kedd este egy rakétacsapás miatt két ember az életét vesztette. A Vaskupola-rendszer megtekintése után Novák Katalin a jeruzsálemi Yad Vasem Múzeumot látogatta meg. Itt bemutatták nekik az európai zsidóság ellen elkövetett bűnöket, illetve a magyarországi zsidókkal kapcsolatban is több történetet hallhattak. A köztársasági elnök az Emlékezés csarnokában meggyújtotta az emlékezés lángját. Az államfő a múzeumban tett látogatása után elmondta a múzeum segít az emlékezésben és az emlékeztetésben történelmünknek ezen időszakára. Fontos, hogy a szülők is megismertessék a történelmet, a valós tényeket gyermekeikkel, hogy azok megértsék, mit kell tenniük annak érdekében, hogy megelőzzék a holokauszthoz hasonló borzalmakat. – mondta Novák Katalin.

Bár a 25. Kneszet már letette az esküt, a jobboldali pártok tömbjében tovább folynak a harcok a tárcák körül. A Likud elnöke és a leendő miniszterelnök, Benjamin Netanjahu mára halasztotta tegnap az összes koalíciós tágyalást partnereivel, néhány órával azután, hogy tájékoztatta a Vallásos Cionizmus vezetőjét, Becalel Szmotrichot, hogy nem neki szánja a védelmi tárcát. A találkozók elhalasztása miatt elképzelhető, hogy jövő héten sem kerül sor az új kormány eskütételére. A kedd esti Szmotrichcsal tartott, a felek szerint jó hangulatú megbeszélésen Netanjahu azt javasolta a Vallásos Cionizmus vezetőjének, hogy azonnal alakítsanak kormányt, kihasználva a fiatal telepek legalizálásának lehetőségét. „Tekintettel a politikai és biztonsági helyzetre, nincs ok arra, hogy egyetlen pillanatot is a minisztériumokra pazaroljunk, ahelyett, hogy kihasználnánk a lehetőséget” – sürgette Netanjahu Szmotrichot, aki ezután tárgyalt Netanjahu bizalmasával, Járiv Levin képviselővel. A Vallásos Cionizmus tisztviselői élesen bírálták Netanjahut, és a találkozó végén kijelentették, hogy „aggasztóak azok a hírek, amelyek szerint Netanjahu ellenzi Szmotrich kinevezését a Biden-kormány nyomása valamint az attól való félelem miatt, hogy agresszív politikát fog folytatni a terrorizmus és a Palesztin Hatóság ellen

Semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás lett volna Lengyelországgal szemben a Przewodówban történt robbanás – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök. A biztonságért és védelemért felelős lengyel miniszterekkel folytatott tanácskozást követő, Mateusz Morawiecki kormányfővel közös sajtóértekezleten Duda elmondta: az Ukrajna ellen intézett keddi orosz légicsapások a lengyel határhoz közeli területeket is érték. Érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna az orosz rakéták ellen légvédelmi rakétákkal is védekezett. „Lényegében ezért a keddi incidensért az orosz fél felelős” – tette hozzá. „Egyáltalán semmilyen jel nem utal arra, hogy Lengyelországgal szemben szándékos támadás történt volna” – fogalmazott. Feltehetőleg SZ-300-as, a ’70-es években a Szovjetunióban gyártott rakéta csapódhatott be – mondta, „véletlen balesetnek” minősítve az eseményt. Nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az orosz fél lőtte volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó – fejtette ki Andrzej Duda.

A választás lebonyolításában tapasztalt hiányosságok miatt meg kell ismételni Berlinben a 2021 szeptemberében tartott törvényhozási és kerületi képviselőtestületi választást – döntött szerdán a tartományi rangú német főváros alkotmánybírósága. A testület érvénytelennek nyilvánította a 2021. szeptember 26-án tartott tartományi törvényhozási és kerületi tanácsi választás eredményét, és elrendelte a választás 90 napon belüli megismétlését. A Berlin történetében példátlan döntés megfelel a várakozásoknak, a pártok hónapok óta arra számítanak, hogy új választás lesz, méghozzá valószínűleg 2023. február 12-én, és már el is kezdték a felkészülést a kampányra, amely minden bizonnyal január elején kezdődik hivatalosan.

Lengyelország nem ad ki vízumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet november végi varsói értekezletére készülő orosz képviselőknek – erősítette meg a lengyel külügyi szóvivő. Az EBESZ soros elnökségét idén betöltő Lengyelország november 24-26-án Varsóban rendezi meg a szervezet parlamenti közgyűlését. Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője a PAP hírügynökségnek megerősítette a vízumkérelmek elutasításának hírét. Előtte egy lengyel kereskedelmi rádió tudatta: az orosz képviselők az EBESZ ülésére készültek, de nem utazhatnak be Lengyelországba az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt. A rádió hivatalosan meg nem erősített információi szerint az eset több mint tíz orosz képviselőt érint, akiknek azzal indokolták meg a vízumkiadás megtagadását, hogy beutazásuk Lengyelországba az Ukrajnával vállalt szolidaritás elvét sértené.

Az Európai Bizottság számba vette a schengeni szabályok alkalmazása terén elért eredményeket, és megállapította, hogy Bulgária, Románia és Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító övezetnek – közölte belügyekért felelős uniós biztos. Ylva Johansson brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, mivel Bulgária, Románia és Horvátország évek óta jelentősen hozzájárul a térség megfelelő működéséhez, az Európai Unió Tanácsának minden további késedelem nélkül meg kell hoznia a szükséges határozatokat a három érintett uniós tagállam schengeni csatlakozásához. Emlékeztett: noha a három országot részben már kötik a schengeni szabályok, az uniós belső határellenőrzéseket még nem szüntethették meg, és ezért nem élvezik teljes mértékben azokat az előnyöket, amelyek a térséghez való csatlakozással járnak. A schengeni térséghez való csatlakozás a tagállamok számára követelmény, ezért lehetővé kell tenni számukra, hogy ezt megtegyék, amennyiben teljesítették a feltételeket – mondta a belügyi biztos.

Időjárás:

Ma általában erősen felhős lesz az ég. Helyenként előfordulhatnak kisebb esők is. Este ismét megvastagszik a felhőzet. A hőmérséklet jellemzően 6 – 13 fok körül alakul.