A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.02.
November 1-étől újra életbe lépett Magyarországon a háborús veszélyhelyzet.
Ontario tartomány miniszterelnökével találkozott kanadai látogatásának negyedik napján Novák Katalin köztársasági elnök
Az exit pollok szerint a Benjámin Netanjahu vezette jobboldali-vallásos tömb győzelmével végződött Izraelben a parlamenti választás.
Készenlétbe helyezték a szerb hadsereget, valamint növelték a harckészültséget.
Belföldi hírek:
November 1-étől újra életbe lépett Magyarországon a háborús veszélyhelyzet, miután november elsejétől megváltoztak a különleges jogrendről szóló szabályok. A kormány szerint indokolt a májusban elrendelt különleges jogrend fenntartása, mert a szomszédos Ukrajnában folytatódik a fegyveres konfliktus és az annak következtében kialakult humanitárius katasztrófa elhúzódik. A háború és a szankciók gazdasági hatásai pedig Magyaroszágot rendkívüli helyzet elé állítják. A mostani alkotmánymódosítás, a korábbi hat különleges jogrend helyett három különleges jogrendet határoz meg, ezek a hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet.
Fontos, hogy a hat alapvető élelmiszer mellett továbbiakat is bevonjanak a hatósági áras termékek körébe, mert a jelenlegi helyzetben ez nagy segítség a háztartásoknak – idézték fel Orbán Viktor miniszterelnök szavait. Emellett a kormány fenntartja a rezsicsökkentést és a benzinár-stopot, a kamatsopot pedig kibővítették. A hatósági árszabályozásról Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője beszélt. A szakértő az alapvető élelmiszereket érintő hatósági árszabás kapcsán megjegyezte, hogy olyan termékekre vonatkoznak, amelyeket minden háztartás megvásárol, valamint ezek a termékek a háború kitörése óta komoly áremelkedésen mentek keresztül. Elmondta, hogy uniós vonatkozásban az euróval fizető országokban minden euró többletkiadásból 1,5 cent a napraforgóolaj drágulásából fakad. A szakértő rámutatott, hogy a csirkehús és a tejtermékek is jelentősen drágultak Európa-szerte. Mint elmondta, a magyar kormánynak az árstop meghatározásakor viszont úgy kellett lépnie, hogy egy „szélesebb árucsoport” részére szabjanak ki korlátozást. Az MCC szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatósági árak bevezetése mérsékli az inflációt. A szakértő arra is emlékeztetett, hogy minden országnak gazdasági érdeke a lakosság fogyasztásának fenntartása. Sebestyén szerint a magyar vásárlók fogyasztásának védelme biztosítja, hogy megmaradjon a jövedelmek vásárlóértéke, és magasan tartsa a foglalkoztatást is.
Ungár Péter, az LMP társelnöke azt mondta, „három…, és fél, négy, három” százalékon állnak, legalábbis a biztos pártválasztóknál az összesített közvélemény-kutatási adatok szerint. A zöld párt társelnöke ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy az LMP az egyik olyan párt, amely minden egyes mérés szerint minden hónapban erősödött, és jelentősen megelőzte az MSZP, valamint a Párbeszéd támogatottságát, illetve a Jobbikét is. Ungár Péter azt is kijelentette, egy pártnak akkor van értelme, ha van világnézete, s ezt kommunikálja, az LMP pedig ilyen, ők Magyarország zöld pártja. Szerinte az ellenzéki összefogás több résztvevője nem tudja megmondani, hogy a színházi szünetben a fiú- vagy a lány-WC-be menjen-e be, s ugyanazokat a mondatokat mondják most is, mint a negyedik kétharmad előtt, mindenfajta önvizsgálat, önreflexió nélkül. – fogalmazott a politkus.
Ontario tartomány miniszterelnökével találkozott kanadai látogatásának negyedik napján a köztársasági elnök; Novák Katalin és Doug Ford többek között a kanadai magyarok helyzetéről tárgyalt. Novák Katalin megosztotta a magyar diaszpóra torontói közösségeiben szerzett tapasztalatait, valamint beszámolt a Kárpát-medencei magyar kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok helyzetéről, amelyet a háború tovább súlyosbított. A köztársasági elnök köszönetet mondott Ontario kormányának és törvényhozásának azért, mert a kormányzó Ontariói Progresszív Konzervatív Párt kezdeményezésére idén törvénybe iktatta, hogy minden év októberét a Magyar Örökség Hónapjává nyilvánítja. A Magyar Örökség Hónapja részeként októberben számos kulturális, üzleti és tudományos programot rendeztek a magyar szervezetek Ontario-szerte, az eseménysorozat szombaton nagyszabású gálaesttel zárult, amelyen beszédet mondott Novák Katalin köztársasági elnök is.
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök jól pozícionált volt ahhoz, hogy visszatérjen a hatalomba, miután a keddi választásokat követő exit pollok azt mutatták, hogy jobboldali blokkja szűk többségre tör, amelyet szélsőjobboldali szövetségesei erős fellépése emelt meg. Az exit pollok szerint a Benjámin Netanjahu vezette jobboldali-vallásos tömb győzelmével végződött Izraelben a három és fél éven belül ötödször tartott parlamenti választás – jelentették az izraeli helyi televíziók kedden. Izrael leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke Benjámin Netanjahu volt miniszterelnököt, a parlamenti ellenzék vezetőjét támogató jobboldali-vallásos tömb várhatóan együtt 61 vagy 62 mandátumot szerez a 120 tagú kneszetben, és több honatyát küldhet a következő izraeli parlamentbe, mint a vele szemben álló pártok. Netanjahu jobboldali Likud pártja lett a parlament legnagyobb ereje 30-31 mandátummal a különböző exit pollok alapján. Ezt követi Jair Lapid Jesh Atid liberális pártja, ami 22-24 mandátumot tudhat magáénak. Az exit pollok azonban eltérhetnek a választás végeredményétől, amely csak a hét második felében várható.
Palesztin források arról számoltak be, hogy Muhammad Tabandzsa, a sechemi Oroszlánok Barlangja militáns csoport egyik vezetője feladta magát a Palesztin Hatóság biztonsági szerveinek. A csoport a közelmúltban támadások sorozatát hajtotta végre izraeli célpontok ellen. Palesztin jelentések szerint Tabandzsa a közösségi-oldalán a következőt írta: ,,Folytatjuk a háborúnkat a megszálló ellen… a harcos megpihen.” Múlt szerdán feladta magát a csoport legalább négy magas rangú tagja, így Tabandzsa maradt a szervezet élén. A Palesztin Hatóság egyfajta védőőrizetbe helyezte őket a jerikói börtönben. A biztonsági szervezetek forrásai szerint az operatívok lépése mögötti ok az Izraeli Védelmi Erők, a Sabak belbiztonsági szolgálat és a Jamam terrorelhárító egység múlt heti speciális sechemi hadművelete volt. Az izraeli csapatok múlt kedd hajnalban razziát hajtottak végre az Oroszlánok Barlangja militáns csoport rejtekhelyén Szamáriában, a sechemi kaszbában, amelyet bombagyártó laboratóriumkét használtak, és megölték az akció elsődleges célpontját, a szervezet vezetőjét, a 31 éves Wadi al-Houhot.
Készenlétbe helyezték a szerb hadsereget, valamint növelték a harckészültséget, hogy a katonaság minden esetleges feladatra azonnal válaszolni tudjon – közölte Milos Vucevic szerb védelmi miniszter. Mint mondta, az erre vonatkozó utasítást Aleksandar Vucic államfő a hadsereg főparancsnokaként adta ki. „Természetesen senki nem szeretne semmilyen összetűzést vagy háborút, és eszébe sem jut ilyen játékokat játszani. Szerbia komoly állam, és mindent megtesz annak érdekében, hogy válaszoljon minden kihívással teli helyzetre és lehetséges problémára” – részletezte Milos Vucevic arra reagálva, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök csak részben és csak rövid időre halasztotta el a koszovói szerbek járműveire vonatkozó rendszámtáblacserét. A szerb védelmi miniszter közölte: Belgrád nem készül háborúra, de Szerbia nem lehet olyan ország, amely felkészületlenül várja az eseményeket.
Az orosz hírszerző szolgálatok olyan információkat kaptak, amelyek arra utalnak, hogy brit haditengerészeti tanácsadók részesei voltak az Északi Áramlat elleni robbantásoknak – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov szerint gondosan kell elemezni az orosz szakszolgálatok értesüléseit a brit részességről. Mint mondta, „az ilyen akciókat nem szabad egyszerűen annyiban hagyni”. „Arra számítunk, hogy az európai fővárosok megengedhetetlen hallgatása ellenére ez az elemzés mégiscsak elkészül. (…) Természetesen el fogunk gondolkodni a további lépéseken” – nyilatkozott a szóvivő. Kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva kész-e az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulni ebben az ügyben. Annyit mondott, hogy „az adatokat rendszerezni kell”, és hogy az orosz fél meg fogja tenni, „amit ebben a helyzetben tenni kell”. A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén sérüléseket észleltek. Vlagyimir Putyin orosz elnök az „angolszászokat” a hibáztatta a történtek miatt.
Az oroszországi részleges mozgósítás keretében besorozott 300 ezer katonából 87 ezret vezényeltek eddig a harci övezetbe – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi online parancsnoki tanácskozáson. „87 ezer embert vezényeltek a harci övezetbe, miután kiegészítő és harci kiképzést kaptak” – mondta Sojgu. A tárcavezető szerint a mozgósítottak felkészítésben mintegy háromezer olyan kiképzőt alkalmaztak, akik harci tapasztalatokat szereztek a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború során. Mint mondta, a kiképzésen elsősorban a terepgyakorlatra, valamint a kommunikációs, navigációs és felderítő berendezések használatára összpontosítanak, a központokban harcjármű- és harckocsiszemélyzetet, tüzéreket, mesterlövészeket, drónirányítókat, elektronikus hadviselési szakembereket és másokat képeznek ki. Sojgu ismételten felhívta a katonai körzetek és az északi flotta parancsnokainak figyelmét arra, hogy a mozgósítottakat a „különleges hadműveletben” már korábban részt vett egységekkel együtt kell bevetni. Azt állította, hogy a szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás elején tapasztalt hiányosságokat kiküszöbölték.
Az Európai Unió elítéli, hogy Oroszország felfüggeszti a hajóforgalmat a „fekete-tengeri kezdeményezés” keretében gabona szállítására kijelölt biztonsági folyosón, és arra biztatja Moszkvát, hogy vonja vissza döntését, haladéktalanul kezdje újra a gabonaszállítási egyezmény végrehajtását – közölte az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Josep Borrell az Európai Unió nevében kiadott nyilatkozatában kijelentette: kizárólag Oroszország felelős azért a globális élelmezésbiztonsági válságért, amelyet az Ukrajna elleni háború, valamint az ukrán tengeri kikötők orosz blokádja okozott. „Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta fegyverként használja az élelmiszert és az éhezést” – fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: Moszkva célzott intézkedései, beleértve a gabonakészletek megsemmisítését, a termelés megzavarását, valamint a saját élelmiszer- és műtrágyaexportjára vonatkozó korlátozások bevezetését, súlyosbították az élelmezésbiztonság válságát világszerte.
Időjárás:
Ma főképp erősen felhős, vagy borongós időre számíthatunk. Este is borongós idő várható. A hőmérséklet jellemzően 13 – 19 fok köré emelkedik.
