A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.10.24.
Képesek vagyunk megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt – jelentette ki a miniszterelnök.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kormányinfón a Heti Tv több kérdésére is válaszoltak.
Benjamin Netanjahu izraeli ellenzéki vezető azt mondta, hogy fontolóra venné fegyverek szállítását Ukrajnának, ha visszatérne a hatalomba.
Oroszország kiépített két védelmi vonalat az Ukrajnával szomszédos Kurszk megyében, hogy állni tudja az esetleges ukrán támadásokat.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kormányinfón a Heti Tv több kérdésére is válaszoltak. A Heti Tv legelőször Nagy Mártont kérdezte, arról, miszerint az IMF előrejelzése szerint is, jövőre a magyar gazdaság kiugróan fog teljesíteni. Nem tervezi-e a kormány ennek a növekedésnek, vagy egy kisebb részének az aprópénzre váltását? A miniszter a válaszában elmondta, az IMF 2022-re 6, míg 2023-ra 1,8 %-os emelkedést prognosztizál Magyarországon. A jövő évi adat, bár a régióban kiemelkedő lesz, de látható az is, hogy mégsem olyan magas ez a szám. A Heti Tv másik kérdésére, amelyik az infláció ellenei védekezésről szólt, Nagy Márton úgy válaszolt, mind a kormány, mind az MNB folyamatosan dolgozik az infláció letörésén, valamint azon, hogy a lakosság kevésbé érezze az árak emelkedését. A Heti Tv arra is kíváncsi volt, hogy a visszajelzések szerinti gyógyszerárak növekedésével szemben mit tervez a kormány. Nagy Márton szerint a támogatott gyógyszerek árai törvényileg garantáltak, a nem támogatottak ára viszont természetesen emelkedik. A Heti Tv Gulyás Gergelytől azt is megkérdezte, hogy mi a célja annak, hogy a kormány az év végéig egy új, antiszemitizmus elleni stratégiát kíván megalkotni. Gulyás Gergely válaszában kiemelte, Magyarországon nem is lenne szükség antiszemitizmus elleni új stratégiára, ugyanakkor az Európai Bizottság a tagállamoknak előírta egy ilyen stratégia megalkotását.
Képesek vagyunk megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt – jelentette ki a miniszterelnök vasárnap Zalaegerszegen. Ünnepi beszédében arról is beszélt: 1956 az egész ország, sőt az egész nemzet forradalma volt. Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából, a Mindszentyneum épületének ünnepélyes átadóján tartott beszédében kiemelte: „a bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló” Zalaegerszegen ünnepelni, „ahogy ők mondják, csak Zalaegerszegen”. Nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal – fogalmazott. Úgy értékelt: méltó helyszín Zalaegerszeg, mert a zalaiak sokat szenvedtek a kommunisták uralma alatt, de kitartottak, ameddig lehetett. A zalaegerszegiek „az elsők között voltak, akik 1956 októberében egy percet sem késlekedtek az utcára vonulni”, és az utolsók között tették le a fegyvert decemberben – idézte fel. Emlékeztetett: aztán, amikor elérkezett az idő, „az első adandó alkalommal revansot vettek”, hiszen a zalaiak azon kevesek közé tartoznak, akik még a rendszerváltoztatás előtt, 1989 szeptemberében ellenzéki képviselőt juttattak a kommunista parlamentbe.
A nemzetnek mindenki része: az 1956-os utcai hősök, akik a szabadságért harcoltak, Nagy Imre és azok is, akik egy jobb oktatásért küzdenek – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. Kunhalmi Ágnes Komjáthi Imrével, az MSZP társelnökével Nagy Imre egykori miniszterelnök szobránál mondott beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 66. évfordulója alkalmából. Kunhalmi Ágnes felhívta a figyelmet arra: október 23-án az egész nemzet azokra a hősökre emlékezik, akik a hazájukért és a szabadságért harcoltak és Nagy Imre miniszterelnök meghatározó, kiemelkedő, „ha nem a legkiemelkedőbb” szereplője volt az 1956-os eseményeknek. Megjegyezte: az elmúlt években a Fidesz megpróbálta eltagadni Nagy Imre szerepét és kizárólag az utcán tüntető hősökre, fiatalokra koncentrált, de véleménye szerint Nagy Imre „ugyanolyan fontos szereplője az eseményeknek, mint mindazok a fiatalok és hősök, akik kimentek akkor az utcákra és harcoltak egy autoriter, elnyomó hatalommal szemben”. Nagy Imre az akkori elnyomó hatalom áldozata volt – jelentette ki.
Szolidaritási tüntetést tartottak a tanárokért az Adom Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös szervezésében vasárnap, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján Budapesten. A demonstrálók a Kálvin téren gyülekeztek, majd a Szabadság hídon keresztül átvonultak a Műegyetem rakparton felállított színpad elé. Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője ott arról beszélt, hogy ma már nemcsak a magasabb pedagógusi bérekért, a tanári munkaterhelés csökkentéséért küzdenek, hanem a jogellenes munkáltatói intézkedések ellen is. Ezekkel ugyanis megpróbálják „lenyomni” az elégedetlenséget – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógusok sorra hagyják ott a tanári, tanítói pályát, ennek következtében mára kezelhetetlenné vált a tanárhiány. „Ezt mindenki látja, ám a kormány a füle botját sem mozgatja” – fogalmazott. Azt követelik egyebek mellett, hogy a pedagógusok bérének számítását az aktuális minimálbérhez igazítsák, legyen újra kötelező óraszám, és legyen túlóra, a kormány kompenzálja a többletmunkát – mondta. Nagy Erzsébet ismertette a diákok összefogásával létrejött Egységes Diákfront követeléseit: megoldást a tanárhiányra, használhatóbb tananyagot, élhetőbb iskolai körülményeket, a sztrájkjogot visszaadását, figyelmet az oktatásra. Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt hangsúlyozta, a bérrendezés szükséges, ám nem elégséges ahhoz, hogy az oktatás problémái megoldódjanak. Közölte, egy kezdő pedagógus fizetése nettóban egy 500 eurós bankjeggyel egyenlő, erre a bankok még hitelt sem adnak.
Külföldi hírek:
Az izraeli kormány vasárnap délelőtt jóváhagyta Herci Halevi vezérőrnagy kinevezését az Izraeli Védelmi Erők 23. vezérkari főnöki posztjára. ,,Ma Halevi vezérőrnagy csatlakozik a merész és megfontolt parancsnokok hosszú és előkelő listájához, akik tudták, hogyan vigyék előre az Izraeli Védelmi Erőket” – mondta Jáir Lapid miniszterelnök az ülésen. ,,A kihívások, amelyekkel az Izraeli Védelmi Erők napi szinten szembesül, változatosak és összetettek, a Hullámtörő-hadművelettől kezdve, amelyben az Izraeli Védelmi Erők a terrorizmus ellen harcolt Dzseninben és Sechemben, az iráni nukleáris program és az iráni terrorizmus Közel-Keleten való terjedése elleni folyamatos küzdelemig. Miközben sikereket érünk el ezeken a frontokon, a harc soha nem szűnik meg. Éberségünk nem lankadhat. A fő kihívás nem változott: ellenségeink nem akarják, hogy Izrael Állam létezzen, és minden pillanatban erősebbnek, kifinomultabbnak és elszántabbnak kell lennünk náluk. Bár még lesz idő hogy elbúcsúzzunk Aviv Kochavi altábornagytól, aki januárban befejezi élete történetének dicsőséges fejezetét. Meg kell jegyeznünk, hogy nagy mértékben járult hozzá Izrael biztonságához, az Izraeli Védelmi Erők erényéhez és az ország erejéhez.
A Palesztin Hatóság jelentése szerint az Oroszlánbarlang nevű terrorista sejt vezető tagja meghalt egy motoros robbanásban. Tamer Kilani, az Oroszlánbarlang terrorista sejt egyik vezető tagja palesztin beszámolók szerint szombatra virradó éjjel motorbiciklis robbanásban halt meg Nábluszban. A jelentések egy része azt állította, hogy Kilani motorkerékpárjára egy bomba volt erősítve, amelyért Izraelt okolták. Más jelentések szerint azonban a robbanást egy „baleset” okozta, miután Kilani megpróbált robbanószerkezetet szerelni a motorkerékpárjára, de nem sikerült. Az Oroszlánbarlang szerint Kilani „a szervezet egyik legmerészebb harcosa” volt. „Kemény és fájdalmas választ ígérünk, az IDF vezérkari főnökének Kochavinak” – fenyegették meg Izraelt a robbantás után.
Benjamin Netanjahu izraeli ellenzéki vezető azt mondta, reméli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „meggondolja magát” terjeszkedési törekvéseivel kapcsolatban, és elárulta, hogy fontolóra venné fegyverek szállítását Ukrajnának, ha a november 1-jei izraeli választások után visszatérne a hatalomba. A megjegyzések úgy tűnt, hogy eltérést jelentenek a volt miniszterelnök régóta hangoztatott álláspontjától, miszerint Izraelnek semlegesnek kellene maradnia Oroszország ukrajnai invázióját illetően, tekintettel arra, hogy Izrael meg kívánja őrizni mozgásterét, hogy csapást mérhessen iráni célpontokra Szíriában, amelynek égboltját Moszkva ellenőrzi. Júliusban Netanjahu még a jelenlegi kormányt szidta, amiért „veszélyes válságot” okozott Oroszországgal, miután ő maga évekig dolgozott azon, hogy „megfontolt, kiegyensúlyozott és felelősségteljes kapcsolatot alakítson ki a Kremllel”.
Lakóépületre zuhant egy katonai repülőgép a szibériai Irkutszk városában vasárnap, a két pilóta életét vesztette – jelentette az Interfax orosz hírügynökség helyi hivatalos forrásokra hivatkozva. Az oroszországi város kormányzója, Igor Kobzjov Telegram-üzenetben azt közölte: a gép egy kétszintes házra zuhant. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma arról tájékoztatott, hogy a Szu-30 típusú gép gyakorlórepülés során szenvedett balesetet, és esetleges további áldozatokról nem tud. Hat nap alatt a vasárnapi volt a második ilyen incidens: hétfőn 15-en haltak meg a dél-oroszországi Jejszkben, ahol egy Szu-34-es harci repülőgép zuhant egy lakóépület udvarára. A gép két pilótája akkor sikeresen katapultált, túlélte a szerencsétlenséget.
Oroszország kiépített két védelmi vonalat az Ukrajnával szomszédos Kurszk megyében, hogy állni tudja az esetleges ukrán támadásokat – jelentette be vasárnap Roman Sztarovojt, a megye kormányzója. Telegram-üzenetében Sztarovojt közölte, hogy a munka a héten zárult le, de november 5-ig egy újabb, harmadik vonalat is megépítenek. Az Ukrajnával szintén szomszédos Belgorod megye kormányzója, Vjacseszlav Gladkov azt mondta: követik Kurszk példáját, és már megkezdték a saját védelmi vonaluk kiépítését. Az ezt bejelentő Telegram-üzenetéhez fényképeket is csatolt, amelyeken egy falu mellett több, piramis alakba rendezett betontömb látható. A belgorodi hatóságok szerint szombaton két ember vesztette életét a megyében ukrán légitámadásokban. Gladkov közölte, hogy az energiahálózatot is találat érte, és mintegy tizenötezren maradtak átmenetileg áram, fűtés és vízszolgáltatás nélkül. A belgorodi, valamint a kurszki és brajnszki terület vezetése az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetétől, február 24-től panaszkodik arra, hogy Ukrajnából támadások érik.
Az új olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni közös és hatékony megoldásokat sürgetett Európa jelenlegi gazdasági, energetikai és biztonsági kihívásaira Orbán Viktorhoz intézett üzenetében, amelyet közösségi-fiókján közölt. A jobboldali Olasz Testvérek elnöke, aki kormányával szombaton tette le esküjét, Orbán Viktor gratulációjára reagált. „Köszönöm Orbán Viktor! Kész vagyok az együttműködésre közös és hatékony megoldások megtalálásával azokra a gazdasági, energetikai és biztonsági kihívásokra, amelyekkel Európa szemben találja magát. Cselekedjünk legjobb képességeink szerint!” – jegyezte be Giorgia Meloni mikroblogján. Az olasz média kiemelt hírként kezelte Orbán Viktornak az eskütételt követően szintén közösségi-oldalán közölt gratulációját, amelyben a Meloni-kormány megalakulását nagy napnak nevezte az európai jobboldal számára.
Ismét Hszi Csin-ping kínai elnököt választották a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkárává vasárnap Pekingben, az államfő így várhatóan harmadik ötéves ciklusát kezdheti meg. Az országot irányító KKP központi bizottságának közleményében emellett bejelentették, hogy Hszit újraválasztották a KKP katonai bizottságának elnökévé is. Hszit elnöki tisztségébe várhatóan a 2023 márciusában tartandó Országos Népi Gyűlésen iktatják be. Kijelölték mindemellett a KKP politikai bizottságának (pb) állandó bizottságát is. A párt legfontosabb szervének számító, jelenleg héttagú, Hszi Csin-ping vezette testületébe beválasztott négy új tag Hszi Csing-ping köreiből került ki. Megválasztását követő sajtótájékoztatóján Hszi Csin-ping leszögezte: bár Kína nem tud fejlődni a világ többi része nélkül, „a világnak is szüksége van Kínára”. Egyúttal méltatta az ország „két csodáját”, a gyors gazdasági növekedését és hosszútávú társadalmi stabilitását is. A 69 éves Hszi Csin-ping elnöki mandátumát a kínai törvények nem korlátozzák, miután a pekingi törvényhozás 2018-ban eltörölte azt a jogszabályt, amelynek értelmében az ország első embere legfeljebb két mandátumot tölthet ki.
Időjárás:
Ma is folytatódik a szűrt napsütéses, nyugodt őszi időjárás. Este néhol elszórtan lehet szemerkélés, másutt eső nem várható. A hőmérséklet jellemzően 17 – 25 fok körül alakul.
