„Valóban át kell alakítani a vagyonnyilatkozati rendszert.”
Péterfalvi Attila, NAIH elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a vagyonnyilatkozati rendszer átalakításáról, de természetesen szóba került a GDPR is.
A közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a kormánypártok az Európában már bevált módon akarják átalakítani a vagyonnyilatkozati rendszert. Ennek kapcsán a NAIH elnöke megjegyezte, ez a hír eddig elsősorban csak a médiát érdekelte, hiszen, újságírók évek óta foglalkoznak azzal, hogy a képviselők, a közfeladatot ellátók milyen vagyonnal rendelkeznek. Ám a szakemberek egyértelműen azt mondják, valóban át kell alakítani a vagyonnyilatkozati rendszert. Péterfalvi Attila szerint ennek több oka van. Egyrészt az, hogy a közfeladatot ellátó személy megbízatása előtt milyen vagyonnal rendelkezett, ahhoz senkinek semmi köze nincsen. Másrészt, és ez a fontosabb, jegyezte meg, az Európában már bevált, és most itthon is bevezetésre kerülő rendszer azt kívánja elérni, hogy kiszűrje a korrupciót és megszűntesse az összeférhetetlenséget. Példaként hozta fel, ha valaki egy uniós tisztséget tölt be, és közben például tanít egy egyetemen, vagy más szervezetben is dolgozik, akkor pont azt kell megvizsgálni a vagyonnyilatkozatot ellenőrzőknek, hogy az az egyetem, vagy az a szervezet kaphatott-e úgy uniós forrásokat, hogy abban akár közvetett módon is érintett a nyilatkozatot tévő személy. Azt is hozzátette a NAIH elnöke, hogy ez a rendszer sokkal átláthatóbb, sokkal közérthetőbb, ugyanakkor az is fontos lenne, hogy a nyilatkozatok ellenőrzését ne egy parlamenti bizottság végezze, hiszen ott a napi politika közbeszólhat, hanem egy olyan független szervezet, mint például a NAV. Az elnök emlékeztetett arra, hogy jó húsz évvel ezelőtt, amikor adatvédelmi biztos volt, már jelezte, hogy a vagyonnyilatkozatok nem megfelelőek, azokon módosítani kellene. Azt is hozzáfűzte, ezt az elképzelését az akkori szocialista belügyminiszter is támogatta.
A NAIH elnöke beszélt a GDPR-ről is, megjegyezve, ma már egyre többen ismerik, és megfelelően kezelik ezt az eljárást. Egyre többen tudják azt, hogy a GDPR-on belül mi tartozik az uniós, és mi a nemzeti jogrendbe. Például az adatvédelmi hatóság a bírságok kiszabásánál sem követi teljes mértékben az uniós trendeket, már ami a bírságok nagyságát illeti, hiszen tekintettel kell lenni a hazai, a régiós helyzetre. A NAIH eddigi legnagyobb bírsága például 200 millió forint volt, amit egy bank kapott, mert nem az adatvédelmi és adatkezelési szabályoknak megfelelően használta a munkatársaik és az ügyfeleik vonatkozásában a mesterséges intelligenciát. A mesterséges intelligencia hasznos, ennek alkalmazása fontos, jegyezte meg Péterfalvi Attila, de csak és kizárólag a megfelelő adatvédelmi és adatkezelési szabályok betartásával. Ez utóbbi kapcsán még azt is kiemelte, a NAIH látókörébe bekerültek olyan céges alkalmazottak is, akik az interneten, a közösségi oldalakon magánszemélyként hirdetik cégük termékeit. A hatóság munkatársai figyelnek minderre, és abban az esetben, ha szabálytalanságot, netalán bűncselekményt találnak, úgy azonnal lépnek.
