A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.06.28. reggelén
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban fogadta George Friedman amerikai republikánus politikust.
Az Izraeli Védelmi Erők különleges egységekkel erősíti meg az Al Dzsazíra riportere, Sireen Abu Akleh megölésével kapcsolatos nyomozást.
A NATO jóval 300 ezer főre emeli a legmagasabb szintű készültségben tartott katonai erőinek létszámát, hogy kezelni tudja az Oroszország által jelentett biztonsági kihívásokat.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint nem szabad megengedni, hogy az ukrán élelmiszerexport blokádjával Vlagyimir Putyin orosz elnök felhajtsa a világpiaci árakat.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban fogadta George Friedman magyar származású, nemzetközileg elismert amerikai geopolitikai stratégát – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A beszélgetésen, melyen részt vett Csák János kulturális és innovációs miniszter, valamint Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is, George Friedman bemutatta Vihar a csönd előtt című új könyvét, amely Magyarországon az MCC Press gondozásában jelent meg. A hétfői találkozón megvitatták az elhúzódó ukrajnai háború, valamint a nyomában járó súlyos gazdasági válság legújabb fejleményeit.
Magyarország minden fórumon, minden lépésében a magyar nemzeti érdekeket képviseli, az ezzel vitatkozóknak nem a magyar kormánnyal, hanem a magyar emberekkel van vitája – egyebek mellett ezt hangsúlyozta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Bécsben. Kovács Zoltán a találkozó után elmondta: a háttérbeszélgetésen rámutatott arra, hogy a rekordmagas részvétellel és szavazati aránnyal megszületett negyedik kétharmados győzelem után megkérdőjelezhetetlen a magyar emberek támogatása, ami a magyar kormány mögött áll. “Azt kérjük, nemcsak az újságíróktól, hanem a politikusoktól is, hogy a magyar választási eredmény mértékét és az ezáltal adott mandátumot tartsák tiszteletben” – fogalmazott. Orbán Viktor miniszterelnöknek nem is lehet más dolga, mint hogy a magyar érdeket képviselje. Ez magyarázatot ad arra, hogy miért így lép fel Magyarország például energiabiztonsági, szankciópolitikai kérdésekben vagy az Ukrajnában dúló háború más aspektusai kapcsán – fejtette ki az államtitkár.
Két dologban is vitába szállt Karácsony Gergely (Párbeszéd) főpolgármesterrel Ungár Péter, az LMP országgyűlési frakcióvezetője. Hétfőn közzétett bejegyzésében abban ugyanakkor egyetértett vele, hogy az ellenzék számára csalódást keltő eredmény született a vasárnapi időközi helyhatósági választásokon. Ungár Péter a bejegyzésében emlékeztetett: a főpolgármester azt állítja, hogy a választók a választások óta mutatott teljesítményért büntetik az ellenzéket. Ungár Péter ugyanakkor úgy látja: a szavazók már a választások előtt mutatott teljesítményükkel sem voltak különösebben elégedettek. „Márpedig az április előtti stratégia megalkotásában elévülhetetlen érdemei voltak Karácsony Gergelynek – fogalmazott.
„Aki hazai halat fogyaszt, az a környezetet is védi.”, mondta Sziráki Bence a Ma-Hal igazgatója a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Az igazgató elmondta, a halhús is drágább lett, ennek több oka van. Egyrészt az, hogy a hazai halgazdaságok számára is jelentősen, több mint kétszeresére drágult a takarmány ára. Másrészt, mivel a gazdaságokból az élő halat vízben, nagyobb kamionokban szállítják, így ezen járművekre nem vonatkozik az üzemanyag árstop. Éves szinten húszezer tonna halról lehet beszélni, ami jelentős mennyiség, de az is igaz, hogy a hazai, évi hat és fél kilós fejenkénti halfogyasztás messze elmarad az uniós átlagtól, ami huszonöt kiló, de a világ átlagtól is, ami tizenkilenc kiló. A halfogyasztás népszerűsítésére vezette be a Ma-Hal a halpénteket, ezzel is biztatva az embereket, hogy hetente legalább egyszer egyenek halat. Sziráki Bence szerint nem csak azért érdemes hazai halat fogyasztani, mert egészséges és finom, hanem azért is, mert az itthon tenyésztett halak jóval kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, mint a tengeri halak.
Külföldi hírek:
Az Izraeli Védelmi Erők különleges egységekkel erősíti meg az Al Dzsazíra riportere, Sireen Abu Akleh megölésével kapcsolatos nyomozást, jelentette a Ynet hírportál. A palesztin-amerikai Abu Akleh-t (51) május 11-én fejbe lőtték, amikor tűzharc tört ki az izraeli biztonsági erők és palesztin fegyveresek között a szamáriai Dzseninben. A Palesztin Hatóság és a nyomozati jelentéseket készítő külföldi médiák Izraelt vádolják a haláláért. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szintén azt is állította, hogy az izraeli csapatok adtak le a halálos lövéseket. Az Izraeli Védelmi Erők elutasította a vádakat, de kijelentette, hogy a teljes törvényszéki vizsgálatot nem lehet lefolytatni a riporter halálát okozó golyó nélkül, amelyet a Palesztin Hatóság nem hajlandó átadni. A Ynet szerint a hadsereg közölte, hogy a hírszerzési erők műholdegységéből csapatokat, köztük térképezésre szakosodott tiszteket jelöl ki, valamint más hírszerzési munkatársakat, hogy csatlakozzanak a már folyamatban lévő nyomozáshoz.
Vezető védelmi tisztviselők ellentmondásban vannak Izrael álláspontjáról az iráni nukleáris megállapodás újjáélesztését célzó tárgyalásokkal kapcsolatban, közölte a Ynet hírportál. A jelentés szerint több izraeli tábornok, köztük a katonai hírszerzés főnöke is támogatja az Irán és a világhatalmak között 2015-ben létrejött megállapodáshoz való visszatérést, szembe menve Izrael hivatalos politikájával. Mindeközben a világhatalmak a bécsi tárgyalások újbóli összehívására készülnek a Közös Átfogó Cselekvési Terv újjáélesztésére a hónapokig tartó holtpont után. Izrael hevesen ellenzi a 2015-ös megállapodáshoz való visszatérést, ellenkampányt folytatott annak aláírásakor, és Iránt megbízhatatlannak tekinti, mely nem tudja betartani kötelezettségeit, és atomfegyverhez akar jutni. A vezető hírszerzési tisztviselők úgy vélik, hogy jobb egy rossz megállapodás, mint ha nincs megállapodás, mivel ez időt ad Izraelnek arra, hogy felkészüljön az Irán elleni kiterjedt katonai válaszlépésekre, jelentette a Ynet.
A NATO jóval 300 ezer főre emeli a legmagasabb szintű készültségben tartott katonai erőinek létszámát, hogy kezelni tudja az Oroszország által jelentett biztonsági kihívásokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szervezet tagországainak közelgő madridi csúcstalálkozója előtti brüsszeli sajtótájékoztatóján. “Megerősítjük azt a képességünket is, hogy konfliktus esetén több előre telepített katonai felszereléssel tudjunk reagálni” – tette hozzá a főtitkár. Mint mondta, arra számít, hogy a NATO-tagországok egységesen úgy ítélik meg: Oroszország a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetés a szövetségesek biztonságára, értékeire és a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve.
Az Európai Unió orvosi felszereléseket, védőeszközöket és speciális felszereléseket juttat Ukrajnának egyebek között a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel kapcsolatos népegészségügyi kockázatok kezelésére – közölte az Európai Bizottság. Az Európai Unió 300 ezer speciális védőruházatot, 5600 liter fertőtlenítőszert és fertőtlenítési műveletekhez szükséges 850 eszközt juttat Ukrajnának. Mivel Ukrajnában a kórházaknak sürgősen orvosi felszerelésekre van szükségük, az EU betegmonitorokat, infúziós pumpákat és lélegeztetőgépeket, valamint az egészségügyi személyzet által használatos védőeszközöket, például maszkokat és köpenyeket is adományoz. Az Európai Bizottság közleménye Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki közölte: már úton vannak Ukrajna felé az orvosi felszerelések, valamint a vegyi, biológiai vagy nukleáris vészhelyzetek kezelésére szolgáló felszerelések. „Ukrajnában a kórházaknak és az egészségügyi dolgozóknak háborús körülmények között kell helyt állniuk, ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy ellássuk őket az életmentéshez szükséges eszközökkel” – fogalmazott.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint nem szabad megengedni, hogy az ukrán élelmiszerexport blokádjával Vlagyimir Putyin orosz elnök felhajtsa a világpiaci árakat. London olyan vizsgálati módszer kifejlesztését is kezdeményezi, amellyel kideríthető, ha Oroszország Ukrajnából lopott gabonát próbál értékesíteni a világpiacon. A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint Johnson a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) németországi csúcstalálkozóján sürgős cselekvésre szólítja fel a tagországokat annak érdekében, hogy ki lehessen juttatni Ukrajnából az alapvető fontosságú exportélelmiszereket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője hangsúlyozta: a világ búzaszükségletének 10 százalékát, a globális kukoricakereslet 12-17 százalékát, a napraforgóolaj-kínálat felét Ukrajna adja. Jelenleg azonban 25 millió tonna ukrán kukorica és búza exportjára nincs lehetőség – ez a legkevésbé fejlett országok egy teljes évi fogyasztásának felel meg -, és fennáll annak a kockázata, hogy ez a terménytömeg ukrajnai silókban rothad el. A Downing Street szóvivőjének hétfői nyilatkozata szerint a probléma várhatóan drámai mértékben még tovább romlik a júliusi betakarítási szezonban.
Gazdasági hír:
Ahogy az európai gazdaság egésze, úgy az európai autóipar is komoly kihívások előtt áll a következő időszakban – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter közösségi-bejegyzésében. Szijjártó Péter a bejegyzésben emlékeztetett: alig négy hete tették le a BMW-gyár alapkövét Debrecenben Milan Nedeljkoviccsal, a BMW igazgatótanácsának gyártásért felelős tagjával közösen. Úgy folytatta, hogy az inflációs környezet, a nyersanyagárak emelkedése és a beszállítói láncok bizonytalansága mind-mind komoly feladatot jelentenek az autóipar számára. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne rakjanak plusz terheket az iparágra – hangsúlyozta. „Számunkra természetesen fontos a környezetvédelem, ugyanakkor annak kéz a kézben kell járnia a versenyképesség folyamatos fejlődésével. Szerintünk most nincs itt az ideje annak, hogy konkrét időpontot tűzzünk ki a hagyományos gépjárműmotorok teljes kivezetésére. A károsanyag-kibocsátást természetesen csökkenteni kell, de mindezt a józan ész talaján állva kell megtenni” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Időjárás:
Ma felhős és napos időszakok váltakoznak. Este kis eséllyel, kevés helyen lehet némi csapadék. A hőmérséklet jellemzően 20 – 37 fok körül alakul.
