Ukrajna fontolgatja, hogy megakadályozza az izraeli állampolgárok határátlépését
Minden Ros Hásánákor izraeliek ezrei vesznek részt az éves zarándoklaton a közép-ukrajnai Umanban, ahol a breszlávi Náchmán rabbi (1772-1810), a haszidizmus alapítójának sírja található.
A rabbi a hászidizmus alapítója, a Báál Sém Tov unokája volt és egyenes ági leszármazottja a prágai Máhárálnak, Jehuda Lőw rabinak, aki a híres Gólem alkotója volt. Tanítása, bölcs mondásai és parabolái mind a mai napig inspirációt adnak és spirituális utat mutatnak követői számára. Mély értelmű gondolatai egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a breszlávi hászidok körén kívül is.
Náchmán rabbi sírja
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna fontolgatja-e az izraeliek vízummentességének megszüntetését, Kornicsuk azt válaszolta, hogy „az attól függ. Talán meghallgatnak minket” – mondta, hozzátéve, hogy az izraeli visszatérési törvény értelmében állampolgárságra nem jogosult ukránok többsége már elhagyta az országot, ezért az izraeli korlátozásokat „mesterséges problémának” nevezte.
Izrael több tucat ukránt deportált meghallgatás nélkül, megsértve a bírósági végzéseket, és a múlt hónap elején Michal Agmon-Gonen, a Tel-Avivi Kerületi Bíróság bírája, aki elutasította a Népességi és Bevándorlási Hatóság több, az ukrán menekültek kitoloncolására vonatkozó határozatát, azt állította, hogy az izraeli belügyminiszter megpróbált nyomást gyakorolni rá, hogy befolyásolja döntéseit.
A háború kezdete óta az Izraelbe érkezett több mint 21 000 menekült közül, akikre nem vonatkozik a visszatérési törvény, június elején mindössze 14 500 tartózkodott még az országban.
A többiek állítólag Európába távoztak (ahol jogi státuszt és juttatásokat kapnak), vagy hazatértek. Az Izraelben maradókat nem tekintik menekülteknek, és a kormány sem ösztönözte őket arra, hogy menekültstátuszt kérjenek.
Emellett a tel-avivi ukrán nagykövetség többször is tiltakozott az Izraelben tartózkodó ukránokkal való bánásmód mkatt, felszólalva a nem zsidókra vonatkozó beutazási kvóták, a rövid ideig alkalmazott kötelezettségeellen, hogy az izraeliek letétet helyezzenek el a menedéket kereső rokonok után, és egyéb korlátozások ellen.
Kezdetben az ukrán menekülteket a megszerzett vízum alapján turistának tekintették. De mivel a kormány azzal érvelt a Legfelsőbb Bíróság előtt, hogy az ukránok valójában nem turisták (hogy bebizonyítsák, Izrael nem sérti meg az Ukrajnával kötött szerződést), új státuszt kaptak.
Izrael megköveteli az ideiglenes státuszt kérőktől, hogy töltsenek ki egy online kérelmet a Külügyminisztérium honlapján, és mutassák be jelentkezésük jóváhagyását, mielőtt felszállnának az Izraelbe tartó járatukra.
A külügyminisztérium március közepén azokra a kritikákra reagálva, amelyek szerint az izraeli politika megsértette Jeruzsálem Kijevvel kötött 2010-es vízummentességi megállapodását, közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy „a hatályos megállapodás a vízum nélküli ukrán állampolgárok látogatását Izraelbe csak turisztikai célból teszi lehetővé”, és az új szabályokat „azoknak szánták, akik más célból is szeretnének Izraelbe jönni, például ideiglenes menedékért az ukrajnai harcok elől”.
A megállapodás szerint az ukrán és izraeli állampolgárok „180 napos időszakonként 90 napra beléphetnek, átutazhatnak vagy ott tartózkodhatnak vízum nélkül a másik fél államának területén”.
Kornicsuk a múlt héten arról panaszkodott a Detaly orosz nyelvű izraeli híroldalnak, hogy az ukránokkal ellentétben az orosz és fehérorosz állampolgárok „korlátozás nélkül belépnek Izraelbe”, ezt az „elfogadhatatlan tényt” az ukrán vezetés elítélte.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem egyszer nyilvánosan kritizálta Izraelt menekültpolitikája miatt. Múlt héten a Héber Egyetem hallgatóihoz intézett videóbeszédében panaszkodott, hogy bár sok európai ország „mindent megtett, hogy befogadja az ukrán családokat”, Izrael „leállította a vízummentességet”.
